Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-04-30 / 18. szám

Egy „tanácstalan lányinak Borzasztó butuska vagy, mit mondjak. Biz­tos vagyok benne, hogy ezer és egy dolgot összeolvastál már te is erről a „kényes kér­désiről, és nagyon jól tudod magad is, hogy a lapos mell önmagában még egyáltalán nem riasztja az embereket — még a férfiakat sem! — (annál inkább a hozzá nagyon gyakran társuló gátlásos magatartás!), hogy manapság éppen a vékony, nyúlánk női test a szépségi­deái, és hogy rengeteg nőtársad futott már be hihetetlen karriert (akár mint színésznő, tán­cosnő, maneken) lapos mellekkel (éppen ezek­nél a testet hangsúlyozottan foglalkoztató szakmáknál megendedhetetlen manapság a nagy mell) stb., stb., minek soroljam. Pirula nem létezik, operáció igen (egy-egy plasztikus anyagból készült félgömböt csúsz­tatnak be a bőr alá), de fölösleges még rágon­dolnod is Téged már csak a korod miatt sem fogadnának el az ilyen beavatkozást végző szakemberek. Még túl fiatal vagy, tested fejlő­dése, alakulása még nem zárult le. A teljes kifejlődésig, az „érettségig" még legalább négy éved van hátra. Addig légy türelemmel! De hogy igazán megnyugodj, javaslom, menj el a nőgyógyászotokhoz (minden körzeti orvos mellett van nőgyógyászati szakrendelés is). Mondd el aggodalmaidat s majd ö megál­lapítja, hogy „jó! vagy-e kifejlődve". S ha lesz elég ideje, talán még egyet-mást elmond arról is, ha már egyszer a szüleidnek, édesanyád­nak vagy a tanáraid közül egynek se mersz „Létkérdés" jeligéjű olvasónk azt írja, hogy baleset folytán teljesen mozgásképte­lenné vált. Felesége azért, hogy öt ápolhas­sa, munkahelyet változtatott. Új munkahe­lyén sokkal kisebb a keresete. Azt kérdezi, jár-e a feleségének valami segély vagy pót­lék, s majd a nyugdíjigényénél tekintetbe veszik-e az eddigi magasabb keresetét, vagy csak az utolsó öt vagy tíz óv átlagkeresetéből számítják ki a nyugdíját, ami lényegesen kisebb lesz. Felesége öt év múlva mehet nyugdíjba. Olvasónknak — ha teljesen rokkantnak ismerték el — rokkantjáradékra van igénye. Ezenkívül ún. magatehetlenségi pótlékot kér­het, amelynek összege havi 200, 300 vagy 400 Kös aszerint, hogy az orvosi ellenőrző bizottság részben, túlnyomó részben vagy teljesen magatehetetlennek ismeri el. Ezt aszerint ítélik meg, hogy milyen mértékben van más személy segítségére utalva. Feleségének az ápolás címén nincs sem­miféle pótlékra vagy segélyre igénye. Úgy­szintén nincs igénye semmiféle kedvez­ményre a nyugdíjalap megállapításánál. A nyugdíjat ugyanis mindig az utolsó öt vagy tíz év tényleges keresetéből állapítják meg aszerint, hogy melyik kiszámítási alap kedve­zőbb a nyugdíjasnak. „Tanácsra várva" jeligéjű olvasónk a gyermekgondozási segély iránt érdeklődik. Az 1984. évi 110. számú törvény szerint ez év január 1-től már egy gyermekről való személyes gondoskodás esetén is jár az anyának gyermeke egyéves koráig a havi 600 Kős-t kitevő gyermekgondozási segély. Őszintén gyermekeinkről A dadogás mint nevelési probléma előhozakodni a gondoddal, s feltehetően egyi­kük sem beszélgetett veled hasonló dolgokról még soha. (Megjegyzem, nagyon lefojtott kör­nyezet lehet az. amelyikben egy ilyen egysze­rű, de nagyon fontos problémát sincs kivel megbeszélni.) Tehát majd a doktor elmondja neked, hogy a női mell milyen hihetetlen átalakulásokra képes egy élet során, hányszor megváltoztatja formáját, méreteit, keménysé­gét, rugalmasságát stb.. stb Hogy valakinek az első terhesség hatására nő meg a melle, másnak a szülés és szoptatás után éppen elfogy, némelyeké a hold járása szerint egy­szer kemény kerek alma, másszor fonnyadt aszalt szilva. Mit tegyünk! Nők vagyunk, és ezt ideje lesz neked is tudomásul venned! A fiúd pedig nem a melled miatt hagyott el, ebben biztos vagyok, hanem a görcsös maga­tartásod, a gátlásosságod miatt (Te magad is azt írod, hogy „te rúgtál föl mindent" Lásd be, hogy az ingerültséged, az elhúzódásod a gya­nútlan közeledő számára kétértelmű is lehe­tett Okosabban tetted volna, ha megbeszéled „ügyedet" a fiúddal, akkor talán módod lett volna megbizonyosodni afelől, hogy ez a dolog másokat korántsem érdekel, nem zavar annyi­ra, mint azt te hiszed. A férfiak sem a női mellekkel szoktak általában partneri viszonyt létesíteni, házasságot kötni, családot alapítani. Mert ha ez így lenne, akkor enyhén szólva érthetetlen a részünkről, hogy mi, nők. mégis miért egész testünkkel, lényünkkel vetjük bele magunkat az efféle viszonyokba, nem gondo­lod? Melltartót pedig ne hordj. A fiatal lányoknak most nem is divat _ Minthogy a gyermek 1984. szeptember 18-án született, a gyermekgondozási segély ez év január 1-től szeptember 18-ig jár. Mivel az anya nem volt munkaviszonyban, a segélyt a járási nemzeti bizottságon kell kérnie. A nagyszülők nem kaphatnak gyermek­­gondozási segélyt. M. I. hetányi (Chotín) olvasónk vagyonjogi ügyben a társtulajdonosok jogai iránt érdek­lődik. Egy családi háznak és kertnek ketten a tulajdonosai 1/4—3/4 arányban. Szeretné megvenni a társtulajdonosa részét. A családi ház és a hozzátartozó kert sze­mélyi tulajdont képez, amellyel a társtulajdo­nosok csak közösen rendelkezhetnek. A sa­ját tulajdonrészét is csak a másik társtulaj­donos beleegyezésével adhatja el idegen személynek. Ha a társtulajdonosok nem tudnak mege­gyezni akár abban, hogy az egész ingatlant közösen eladják, akár abban, hogy egyikük tulajdonrészét a másik társtulajdonos veszi meg, úgy hogy ez válik az egész ingatlan kizárólagos tulajdonosává, akkor a tulajdon­­közösségnek csak a Polgári törvénykönyv 142. l-a szerinti bírósági megszüntetése jö­het számításba. Ebben az esetben a bíróság, ha lehet, az ingatlant a társtulajdonosok között természetben megosztja, ha pedig a természetbeni megosztás (műszakilag, gaz­daságilag) nem lehetséges, akkor a megfele­lő ellenértékért az egész ingatlant az egyik társtulajdonosnak adja, aki köteles a másikat kifizetni. Az ingatlanok értékelésére ez év január 1 -tői az 1984. évi 129. számú hirdet­ményben foglalt szabályokat kell alkalmazni. Dr. Bertha Géza A dadogás (Balbuties) súlyos beszédza­var, melyet beszédneurózisként tartunk számon. Létrejöttekor a beszédszervek összehangolt mozgása, a légzés, a hanga­dás, a hangképzés együttes működése fel­bomlik, és görcsös beszédritmus-zavaro­­kat idéz elő. Ha a dadogás rögződik és ezt a dadogó is tudatosítja, a dadogás a sze­mélyiséget negativ irányba befolyásol(hat)ó tényezőként léphet fel. Kisebbségi érzés kialakulását, gátlásokat, szorongást, be­szédfélelmet, az egyén és környezete kö­zött létrejövő konfliktusokat vonhat maga után. A dadogás tehát nemcsak a beszéd zavarát, hanem személyiségzavarokat is okozhat. A dadogás okát még ma sem tisztázták teljesen. Előfordulhat gyenge, sérült ideg­­rendszerű egyéneknél, de nem minden esetben lép fel. Számos kiváltó tényező közrejátszása szükséges ahhoz, hogy va­laki dadogóvá váljék. Ilyen az ijedségél­mény (pl. amikor a gyermek megijed a kutyától, valaki hangosan rákiált stb.), a helytelen bánásmód, a balkezesség erő­szakos átállítása. Az említett beszédza­var a gyermekkorban főleg a harmadik életév körül, az iskolába lépés időszaká­ban, a 6. és 7. életév körül, valamint a pubertáskorban jön létre. Ezekre a kriti­kusnak vélt időpontokra szeretnénk a szü­lők figyelmét felhívni. A harmadik életév a beszédfejlődésben a mondatalkotás kora. A nyelvileg fejletle­nebb gyermekben érzelmi feszültséget válthat ki, ha ilyenkor képességeiket meg­haladó beszédkövetelményekkel terheljük őket. Helytelen pl. ilyenféle nyelvtörőkkel kínozni egy 3—4 éves gyermeket: „öt tö­rök. öt görögöt örökös örömök közt dögö­­nyöz". Még helytelenebb a gyermeket a beszédében észlelt fogyatékosságáért büntetni, annál is inkább, mivel ebben a korban gyakori az ún. élettani (fiziológiás) dadogás. A dadogás fellépése, mint emlí­tettem, az esetek nagyrészében az iskolá­ba lépés időszakával esik egybe. A játszás­hoz szokott kisgyermeknek egyszerre ko­moly kötelességei vannak. Otthon tanulnia kell, az iskolában illik odafigyelni, az óra alatt bármikor nem beszélhet, kihívhatják felelni, s mindez gyakran szorongással jár. Ha a beszédében megakad, előfordul, hogy osztálytársai kigúnyolják, kinevetik. Ez a gyermekben súlyos érzelmi sérüléseket válthat ki. Tanácsunk: a kisiskolás gyerme­kek szülei legyenek türelmesek a tananyag számonkérésénél, és ne kívánjanak azon­nali feleletet gyermeküktől. Hagyjanak kel­lő időt a felelet átgondolásához, és ha a gyermek megakad a beszédében, együtt­­mondással segítsék és kérdezzék meg: „Ugye ezt akartad mondani?" Nagyon helytelen például az ilyen szülői figyelmez­tetés: „Ne dadogj!" vagy „Bökd már ki végre, mit akarsz mondani!" Ha ugyanis felhívjuk a gyermek figyelmét beszédének fogyatékosságéra, és erre állandóan figyel­meztetjük, a kezdeti szóakadásokból való­ban dadogás alakulhat ki. A kezdődő da­dogás ilyenkor csak súlyosbodik, mert a gyérmek tudatosítja, és ezáltal még inkább rögződik a beszédzavar. A serdülőkorban észlelt dadogás már egy korábbi enyhe dadogás súlyosabb for­májának jelentkezése. Abban az esetben, ha gyermekünknél a dadogás tüneteit ész­leljük, idejében keressük fel a logopédust. A dadogás kezelésében leginkább a komp­lex kezelési módszert alkalmazzuk, amely speciális beszédgyakorlatokból, a teljes ér­tékű személyiség kialakításából, valamint az ezt kiegészítő gyógyszeres kezelésből áll. A dadogás gyógyítása hosszadalmas fo­lyamat, általában hónapokig, esetleg éve­kig is eltarthat. A dadogok nagy része véglegesen kikezelhető. Az esetek kb. egy­­harmadában észlelhető visszaesés. Hogyan viselkedjen a szülő a dadogó gyermekével? íme néhány jó tanács: 1. Ne beszéljünk a gyermek előtt be­szédhibájáról. ne mondjuk neki, hogy da­dog. 2. Beszédét hallgassuk türelmesen vé­gig, ne szakítsuk félbe! 3. A helytelenül kiejtett szavakat ne ja­vítsuk ki és ezáltal ne irányítsuk figyelmét beszédére. Ismert tény, hogy a dadogó annál rosszabbul beszél, minél jobban fi­gyeli saját beszédét. 4. Teremtsünk olyan helyzeteket, melyek sikeres beszédélményt nyújthatnak a da­­dogónak! Ez általában akkor sikerül, ha olyan foglalkozást választunk, amely elte­reli a gyermek figyelmét beszédéről. Ajánl­juk, hogy az édesanyák énekeljenek és bábozzanak a dadogó gyermekkel! Még a súlyos dadogok sem dadognak éneklés közben, mert a figyelem a dallamra és a ritmusra terelődik. Jó, ha otthon lehetősé­get nyújtunk a bábozásra. A dadogó folyé­konyabban beszél, ha pl. a farkas, a kutya, a bácsi, a néni szerepét öltheti magára. Ezenkívül a bábozás fejleszti a gondolko­dást, gyarapítja a szókincset, eltereli a gyermek figyelmét beszédéről, és mindez a szorongás levezetésének jó eszköze. 5. Kerüljük az olyan helyzeteket, ame­lyek fokozott izgalmat, feszültséget idéz­nek elő. A dadogó gyermeknek ne mond­junk félelmetes történeteket, ne legyen tanúja kínos családi veszekedéseknek. Eialvás előtt meséljünk megnyugtató törté­neteket, és ügyeljünk arra, hogy idejében aludni térjen. (Végül: nem egy, a dadogók­­kal foglalkozó szakember véleménye, hogy nem csupán a dadogót. hanem a családját is nevelni kell.) CZAKÓ JUDIT (nőn)

Next

/
Thumbnails
Contents