Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-30 / 18. szám
Ünnepeink, meghitt családi és nagyközösségi jeles napjaink fényét, melegét mindig emeli, ha nem futó kézfogással, csak egy levéllel vagy lappal, telefonnal intézzük el. Ezen a tavaszon számos, a szokásosnál jóval több közösség, falu-város ünnepel együtt, hiszen felszabadulási évfordulók sora követi egymást hazánkban. Ezek közé lopta be magát aktualitásával és jelszavával is méltón az idei nemzetközi nőnap, mely alkalmat adott arra, hogy újra tömegesen kinyilvánítsuk békeakaratunkat. Bohúrtovón szinte az egész falu részt vett azon az ünnepségen, amelyen a párt- és állami szervek, valamint a tömegszervezetek képviselői köszöntötték az asszonyokat, lányokat. Az óvodások, az iskolások és az ifjúsági szervezet műsort is készített ez alkalomra, a legnagyobb sikert azonban az újonnan megalakult vegyes éneklőcsoport aratta, melynek tagjai maguk is nagyrészt dolgozó nők, édesanyák, nagyanyák — irta többek közt levelében Berecz Borbála. Nádszegen (Trstice) is hasonló ünnepség zajlott, s ott a negyvenedik évforduló jegyében ez alkalommal köszöntötték a nőszervezet alapítótagjait. Vágfarkasdon (Vlcany) a polgári ügyek testületé vállalta a nyugdíjas és háztartásbeli asszonyok ünnepének megszervezését. A falusi tömegszervezetek, a párt- és állami szervek képviselői, valamint az óvodások és iskolások köszöntötték a háromszázhatvan megjelentet, köztük Pál Ilonát, a falu legrégibb párttagját, utána pedig a hnb elnöke otthonában látogatta meg a 95 éves Bácsik Máriát, a falu legidősebb lakosát — írta Balogh Irén. Kolárovóban az idős emberekre gondolt elsősorban a nöszövetség hármas számú alapszervezete, amikor az efszszel karöltve meghitt nőnapi ünnepséget rendezett a szervezet legidősebb és legrégibb tagjai számára. Természetesen, innen sem hiányozhattak szívderítő köszöntőjükkel a szövetkezet óvodásai — írta levelében Gőgh Vilma. Érsekújvórott (Nővé Zámky) pedig egyenesen a nyugdíjasok klubjába látogattak el a város elöljárói, hogy a munkában megfáradt asszonyokat, anyákat-nagyanyákat köszöntsék ünnepükön. Hozzájuk csatlakoztak az óvodások, az alapiskolások és a gimnazisták, akik szép műsorral tették emlékezetessé e jubileumi nőnapot — írta beszámolójában Hofer Lajos. A legtöbb járásban éppen e napokban zajlanak a spartakiádbemutatók, melynek szerves részét alkotják a nők gyakorlatai. Postaládánkba még az ezt megelőző felkészülés idején érkeztek levelek, melyeknek szerzői azon reményüket is papírra vetették, hogy a lelkesen gyakoroló lányok és asszonyok mozgáskedve, kitartása a későbbiekben sem lohad majd. A nagykürtösi (Vef. Krtís) járásban több mint 3 700 ember készült a helyi, körzeti és járási bemutatókra, köztük alap- és középiskolások, szakmunkástanulók és sportegyesületek tagjai, illetve kölönböző tömegszervezetek tagságából alakult csoportok. A járásban a felnőtt nők — anyák és dolgozó asszonyok — is szép számban gyakoroltak, s nagy sikert arattak az előkészületek során Ipolynyéken (Vinica) és Nagykürtösön megtartott „főpróbákon". Ipolynyéken nyolcféle gyakorlatot láthattak azok, akik a művelődési házba befértek, mert zsúfolásig megtelt a terem, amikor az iskolások, a felnőtt nők és férfiak csoportjai bemutatták, mit tudnak. Szívből tapsoltak nekik a baráti Salgótarjánból érkezett Yazzo dzsesszbalett-csoport tagjai is, akik az ünnepi eseményt saját produkciójukkal igyekeztek gazdagítani. Hogy milyen fontos a rendszeres mozgás, s milyen jó hatással van az emberekre, hogy torna és tánc mennyire testvére egymásnak, hordozója a szépségnek és a személyiség harmóniájának, arról az ipolynyéki „párosítás" után a nagykürtösi bemutatón fellépett Afrodite pódiumtáncosainak műsora is tanúskodott. E két, korszerű táncstílust művelő csoport produkciójához jellegében a nők gyakorlata közelít leginkább, hiszen az is tánc; a remény tehát megvan arra, hogy azok, akikkel a gyakorlatvezetők most megszerettették ezt a fajta mozgást, a jövőben is tevékeny hívei maradnak a zenés-táncos tornának. Önnön egészségük hasznára is! (Bodzsár Gyula). Március 31-én a komáromi (Komárno) sportcsarnokban együtt gyakoroltak a járási spartakiádra készülő csoportok. Előtte nagy volt a sürgés-forgás Virág Istvánná járási gyakorlatvezető irodájában is. Egymás kezébe adták a kilincset az egyes csoportok vezetői, akik az öltözékek megvásárlására jogosító utalványokért, a színes kendőkért és karikákért jöttek. — A gyakorlat elég nehéz — mondta el közben Virág Istvánné a tapasztalatait —, mégis tíz testnevelési szakosztályunk szervezett csoportot, s ezekben összesen 432 asszony és lány gyakorol szorgalmasan. Harminc oktatónkból húszán velük foglalkoznak, heti egy-két alkalommal találkoznak ... A gyakorlatozok zöme már korábban is tornázott, rendszeresen vagy rendszertelenül, kisebb-nagyobb megszakításokkal részt vett már kondíciós gimnasztikái foglalkozásokon, így nem kellett túlságosan győzködnünk őket, hogy a spartakiád is egészségükre válik. Igaz, nem kevés gonddal kell megküzdeniük ezeknek az asszonyoknak, sokan naponta utaznak munkahelyükre, másoknak nincs kire hagyniuk gyermekeiket, így magukkal viszik őket a tornaterembe. Akadnak olyanok is, akik alig fémek el a kis tornateremben, hiszen többnyire harminchat fős csoportokban gyakorolnak ... Elegendő helyük van viszont a kolárovóiaknak és a komáromiaknak, a sportcsarnokukban — itt 72 fős csoportok gyakorolnak —, s ez a teljesítményeken is mérhető. A gyakorlatokat márciusban természetesen mind a tíz csoport betanulta már, ami a járási bemutatóig rájuk várt még: a mozgás összehangolása, finomítása, a zenével való teljes együttélés. (Gőgh Vilma) Platzner László felvételei Komáromban készültek. Dr. Ludmila GajdoSíková, az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériumának dolgozója válaszol Juhos István, bratislavai lakos kérdésére: A sajtóból értesültem arról, hogy hazánkban ez év elejétől bizonyos esetekben férfiak is részesülhetnek gyermekgondozási segélyben. Szeretném tudni, mik e szociális juttatás feltételei? A gyermekgondozási segély folyósítását nálunk 1970. július 1 -tőt vezették be, a 154/1969 Tt. számú törvény alapján. Ezt az állami juttatást bizonyos feltételek mellett azok a nők kaphatták, akik munkahelyi kötelezettségük teljesítése vagy más kereseti tevékenység helyett családjuk egyévesnél fiatalabb korú gyermekéről gondoskodtak. Erre vonatkozólag 1971. október 1-től a 107/1971 Tt. számú törvény lépett érvénybe, amely e segélyre jogosolt nők közé sorolta a munkaviszonyban nem lévőket is, s a gondozott gyermekek kétéves koráig hosszabbította meg azt az időtartamot, amíg a gyermekgondozási segély folyósítható. Később, a Szövetségi Gyűlés 8/1982 Tt. számú törvényerejű határozatában egy gondozott gyermek esetében 600 Kős-ra, kettő esetében 900 Kcs-ra, három vagy annál több esetében pedig 1 300 Kcs-ra emelte a havi gyermekgondozási segély összegét. Amennyiben a gyermekgondozási segélyt nem teljes hónapra fizetik, akkor a gyermekek előbb említett száma szerint 20, 30, illetve 43 Kcs jár minden kalendáriumi napra. A gyermekgondozási segély juttatására vonatkozó változásokat a 110/1984 Tt. sz. törvény szabja meg, amely 13. §-sában leszögezi, hogy gyermekgondozási segély folyósítható annak a férfinak is, aki egésznapos gondozásban részesít legalább egy, kétéves kort meg nem haladó gyermeket, ha ez a férfi nőtlen, özvegy, elvált vagy más okból kifolyólag egyedülálló, s nem él élettárssal. Elvált házastársak esetében gyermekgondozási segélyre az a fél jogosult, amelyiknek a bíróság odaítélte a válás utáni jogot a gyermek nevelésére. Hogy mikor egyedülálló egy férfi? Akkor, ha felesége valamilyen bűncselekmény miatt büntetésként hoszszabb ideig szabadságvesztését tölti, vagy ha tartózkodási helye ismeretlen, vagy törvényellenesen tartózkodik az ország határain kívül. Viszon nem jogosult gyermekgondozási segélyre az a férfi, akinek felesége kórházban, esetleg más egészségügyi intézetben tartózkodik kezelésen. A betegsegélyző járási igazgatósága azonban annak a teljes családban élő férjnek is megadhatja e segély jogát, akinek felesége egészségügyi okokból hosszabb ideig nem tud eleget tenni a gyermekgondozással járó teendőknek. Ebben az esetben ha a munkaviszonyban levő férj efsz-tag, akkor e segélyt az illetékes jnb jogosult megítélni. Az ilyen módon nyújtott gyermekgondozási segély azonban nem azonos azzal, amelyről az előzőekben szóltam. Annak ügyében ugyanis a szakszervezet illetékes szerve hoz döntést. A férfinak — amennyiben a törvény által megszabott feltételek teljesítettek — a gyermek egyéves koráig mindenképpen jár a gyermekgondozási segély. A gyermek kétéves koráig azonban csak akkor, ha a férfi még egy, a kötelező iskolalátogatásnak eleget tett, vagy jövendő hivatására készülő, illetve állandó gondozást igénylő rokkant gyermekről gondoskodik. (nőT)
