Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-23 / 17. szám
90 - 80 70 - 60 - 50 - AO 30 - 20 ■ 10 -Ln n Ul I------------1 szén-, kőolaj- és gáztüzelésű erőművek ] atomerőművek I vízi erőművek | "I az energiabehozatal és-kivitel saldója A világ energiatermelése évente mintegy 3—4 százalékkal növekszik, és becslések szerint a jövő század közepére a mai termelésnek körülbelül a tízszeresére fog emelkedni. A hagyományos energiaforrások (kőolaj, szén, földgáz) kimerülőfélben vannak, szerepüket mindinkább átveszi a kimeríthetetlen és koncentrált energiaforrás — az atomenergia. Mivel az elkövetkező évtizedekben — a mai fejlettségi szintet mérlegelve — nem valószínű, hogy a nap-, szél- vagy más természeti források felhasználása döntően befolyásolná energiaszükségleteink fedezését, szakértők egybehangzó véleménye szerint még legalább fél évszázadig csak az atomenergia biztosíthatja a jólét magas fokának energiaalapját. Csehszlovákia energiaszükségleteinek fedezésében különösen nagy jelentősége van az atomerőművek építésének, ugyanis az NDK és Lengyelország mellett azok közé az államok közé tartozik, melyek világviszonylatban a legtöbb szenet használják fel energiatermelésre (ráadásul a kitermelt szén túlnyomó mennyiségét alacsony fűtöértékű barnaszénfajták alkotják). Az energiatermelés céljára fejtett szén menynyisége évente mintegy 3—3,5 %-a az egész készletnek. Ilyen ütemü kifejtés harminc éven belül az egész szénkészlet kimerítéséhez vezetne, ezért az elkövetkező másfél évtizedben (a folyó évi tervezett mennyiség 99,3 millió tonna) kb. 15—20 %-os csökkenést terveznek. Jelentős csökkenés várható az energiahordozók importálásában is. A 2000-ig kidolgozott program szerint ekképp alakul majd az elsődleges energiaforrások mérlege (1980 év = 100 %): 1990 2000 2010 2020 feketeszén — hazai 94,2 86,1 77,4 66,8 feketeszén — behozatal 95,5 95,5 88,0 72,3 barnaszén 95,4 84,2 75,5 57,9 kőolaj 77,3 65,0 55,5 47,9 földgáz 142,4 166,0 176,0 176,0 A villamosenergia-termelésben az ezredfordulóra már az atomerőmüvek lesznek túlsúlyban, 2020-ra pedig előreláthatóan a termelés háromnegyedét ezek szolgáltatják: (ábra) Bár Csehszlovákia már az ötvenes években bekapcsolódott az atomenergetikai iparba, a felépített reaktorok számát tekintve még csak a fejlődés legelején tart. Kialakult viszont egy olyan háttéripar, melynek eredményeként — a csehszlovák és a szovjet kormány által 1974-ben parafáit szerződés értelmében — a csehszlovák gépipar a WER 440-es reaktorok majdnem minden részegységét nemcsak a hazai piacra biztosítja, hanem a termékek 50 %-át exportálja a KGST-tagországokba. 100 1980 1990 2000 2010 2020 reaktort Temelinben építenek fel, a továbbiak helyéről még nem született döntés). Ez azt jelentené, hogy a 2000-re felépítendő atomerőmüvek teljesítménye 10—11 ezer MWe lesz, ami a teljes villamosenergia-termelésnek több mint a fele. A két évtized alatt struktúrájában teljesen megváltozó villamosenergia-termelés biztató távlatokat ígér. És még nem is szóltunk az atomerőművek egy másik „szolgáltatásáról" — a hőenergiáról. Arról van szó, hogy a reaktorok működésekor keletkezett hőt elvezethetjük (meleg víz formájában) további hasznosítás céljából. Már az idén átadják az első ilyen szolgáltatást, a 23 km hosszú, Jaslovské Bohunicét Trnavával összekötő hövezetéket. Innen tervezik még Hlohovec és Leopoldov városok hőellátását is. A későbbiekben lehetőség nyílik Bratislava távfűtésére is (Jaslovské Bohunicéröl), majd Brno (Dukovanyból), Léva (Levice), Nyitra (Nitra) és Tolmács (Tlmaőe) — Mochovcéböl — következne. Bratislava hőellátásával évente kb. 300 ezer tonna fűtőolajat és 150 millió köbméter földgázt lehetne megtakarítani. Az atomerőmüvek egyre nagyobb arányú beiktatásával az állam villamosenergia-termelésének hálózatába e rendszer mindinkább rugalmatlanabbá válna, ezért elengedhetetlennek tűnik olyan vízi erőművek létesítése, melyek „akkumulátorként" szolgálnának. Az atomerőműben termelt fölös villamos energia segítségével feltöltenék vízzel a tározókat, csúcsfogyasztáskor pedig mindkét erőmű egyszerre működne. Sajnos, az atomreaktorok tüzelőanyagából, az uránércből sem áll korlátlan mennyiség rendelkezésünkre. Mivel a mai reaktorok az atommagban rejlő energiának csak mintegy 1 %-át tudják felszabadítani, szükséges újabb, többet ígérő fajtákat üzembe állítani. A legközelebbi cél az újratermelő reaktorok, szokásosabb elnevezéssel a tenyészreaktorok kifejlesztése. A tökéletesebb, nagyobb teljesítményű atomreaktorok kifejlesztésére irányuló kutatások, kísérletek egyre sikeresebbek. Az eredmények gyakorlatba való átültetése viszont időbe és rengeteg pénzbe kerül. Mégis elmondhatjuk, hogy az atomenergia már ma igazi versenytársa lett a szénnek és az olajnak. KISS GYÖRGY Érthető, hogy épp ennek a sikeres háttériparnak a kifejlesztése fékezte eddig az atomerőművek építését, melyben így olyan országok is megelőztek minket, melyeknek éppen Csehszlovákia szállította az energetikai berendezéseket. 1978-ban tört meg a jég, amikor üzembe állították a tervezett tizenkettő közül az első WER 440 típusú reaktort, majd 1980-ban a másodikat (Jaslovské Bohunice V—1 atomerőmű). Teljesítményük 880 MWe. Ebben az évben indul meg az energiatermelés a V—2 atomerőműben, és összteljesítményük -már 1 760 MWe lesz. Szintén az idén ^kapcsolódik a villamosenergia-hálózatba a dukovanyi atomerőmű első reaktora. A tizenkét WER 400 típusú reaktorból álló program utolsó üzemegységét a 9. ötéves terv elején adják át rendeltetésének Mochovcében. Ezzel egyidejűleg indul meg egy újabb, modernebb WER 1000 típusú reaktorokból álló sorozat megvalósításának beindítása. Ezekből a reaktorokól az ezredfordulóra legalább öt felépítését tervezik (ebből négy Épülőben a Jaslovské Bohunice-i V—2 atomerőmű (nő 17)
