Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-23 / 17. szám
A 15. HÉT ESEMÉNYEIBŐL Bohuslav Chrioupek külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban Sir Geoffrey Howe, Nagy-Britannia külügy- és nemzetközösségi minisztere feleségével. A díszebéden, melyet a vendég tiszteletére Bohuslav Chrioupek a prágai Cemín-palotában adott, a két külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a brit külügyminiszter csehszlovákiai látogatását mindkét fél arra irányuló szándéka megnyilvánulásának tekintik, hogy hosszabb szünet után újra kezdődjék a két ország politikai párbeszéde külügyminiszteri szinten is. Alois Indrának, a Szövetségi Gyűlés elnökének a meghívására hivatalos csehszlovákiai látogatásra érkezett a kanadai parlament küldöttsége, Joh Bosley elnök vezetésével. A küldöttség Bratislávába is ellátogatott, ahol Viliam Salgoviő, az SZNT elnöke a várban fogadta őket. Moszkvában tett látogatást az amerikai képviselőház küldöttsége, amelyet Thomas O'Nelli, a képviselőház elnöke vezetett. A vendégek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására érkeztek. Áttekintették a szovjet—amerikai kapcsolatokat és a nemzetközi helyzetet. Andrej Gromiko rámutatott a szovjet—amerikai kapcsolatok rendkívüli nemzetközi politikai jelentőségére és a két ország változatlanul feszült viszonyainak okaira. A küldöttséggel találkozott Mihail Gorbacsov, az SzKP KB főtitkára is, aki beszédében hangsúlyozta: a szovjet vezetés őszintén törekszik arra, hogy visszaterelje a normális mederbe a szovjet—amerikai kapcsolatokat. (nne) A szovjet Duna Flotilla hajói, amelyek részt vettek a Duna menti államok felszabadításában, elődjeik útvonalán haladva Romániába, Bulgáriába, Jugoszláviába, Magyarországra, majd hazánkba érkeztek. A három hajóegységböl álló flotilla parancsnoka Oleg Murajov I. osztályú kapitány. A vendégek fogadtatásán részt vett Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP Bratislavai Városi Bizottságának vezető titkára, aki többek között így köszöntötte őket: Ezekben a napokban köszönettel és tisztelettel emlékezünk meg azokról a hős szovjet katonákról, akik 40 évvel ezelőtt győzelmes útjuk során Bratislavát is felszabadították. A nemzetközi politika eseményeinek hírmagyarázói szívesen s gyakorta vesznek kölcsön egy—egy szót, kifejezést, fogalmat a színházi nyelvből. Mi sem vagyunk kivételek, hiszen aligha tudnánk pontosabban megnevezni az újabb nagyszabású és nagy horderejű szovjet békekezdeményezést, mint Mihail Gorbacsov, az SZKP KB új főtitkára „belépőjét" — entrée-ját — napjaink történelmébe, amikor e hónap elején bejelentette: a Szovjetunió novemberig felfüggeszti rakétáinak telepítését és egyéb válaszintézkedéseinek keresztülvitelét Európában. A gorbacsovi világkép tengelye a szovjet állam megingathatatlan, szilárd békepolitikája, az a békeprogram, amelyet a szovjet kommunisták pártja a XXV. kongresszusán tűzött ki, s amelyhez eddig A főtitkár „belépője " minden szovjet vezető kötetkezetesen ragaszkodott. Mihail Gorbacsov a moszkvai Pravdának adott interjújában egyebek között kifejtette: „A nemzetközi helyzet fejlődése olyan irányt vett, hogy felmerül a kérdés: merre menjük tovább, nincs-e még itt az ideje annak, hogy az államok politikáját meghatározó vezetők elgondolkozzanak és ne engedjék meg az olyan döntéseket, amelyek atomkatasztrófába sodorják a világot. Égetően szükséges a nemzetközi együttműködés, a párbeszéd felvétele, az olyan realisztikus megoldások keresése, amelyek csökkentenék a feszültséget és elősegítenék a fegyverkezési hajsza megállítását ” A továbbiak során a főtitkár pozitívumként könyvelte el, hogy Genfben ismét megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások a leszerelésről és a világűr militarizálásnak megakadályozásáról. „A szovjet—amerikai kapcsolatok egyéb területein azonban kicsi a mozgás" — állapította meg Gorbacsov. A Pravdának arra a kérdésére, hogy miben látja az alapvető fordulat fő eszközét a főtitkár többek között a következőket mondotta: „Kapcsolatainkra és a nemzetközi kapcsolatokra is kedvező hatással lenne a kölcsönös megértés... Konkrétan mivel tehetne kezdeni? Ha már egyszer asztalhoz ültünk, hogy a fegyverkezés csökkentéséről tárgyaljunk legalább ne fokozzuk azt. Ezért javasoljuk: a Szovjetunió és az USA a párbeszéd alatt mondjon moratóriumot a kozmikus támadó fegyverek fejlesztésére, beleértve az ezekkel kapcsolatos kutatómunkát, a kísérleteket és a telepítését is, és fagyasszák be stratégiai támadó fegyvereiket" A Szovjetunió a moratórium bejelentésével ez irányban kétségtelenül megtette az első lépést — mégpedig minden, akár a legcsekélyebb feltétel megjelölése nélkül. Novemberig tehát a másik félnek, az Egyesült Államoknak, úgy véljük, elegendő idő áll a rendelkezésére hogy erre megfelelő módon válaszoljon. Az egyik fél a moratóriummal tanúbizonyságot tett jóakaratáról és az értelmes kompromisszumok iránti készségéről. Ez a kezdeményezés azonban nem függeszti fel egy percre sem a legfontosabb alapelvet: ez az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. Ma már nemcsak a politikusok, hanem az egész világ közvéleménye tudván tudja, hogy az atomkorszakban az államok biztonsága nem építhető erőre vagy az erővel való fenyegetésre, az elrettentésre. A biztonság csak mindenki közös biztonsága lehet mint ahogy az Emberiségnek is csak egyetlen egy közös otthona van, a Föld. LÁNG ÉVA
