Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-16 / 16. szám
Szovjetunió északi részeiről, a tundrák honából jönnek hozzánk. Számuk Szlovákiában télen kétmillióra is tehető. Ebben az időben nálunk minimális kárt okoznak. Az ekkor végzett érzéketlen gyéritö beavatkozás káros lehetne a viszonylagos természeti egyensúlyra tulajdonképpeni hazájukban. Állandó vitatéma a seregély gazdasági haszna és kártétele is. Ezek rendszerint már február—március folyamán megérkeznek észak-afrikai, dél-európai telelöhelyükről. Csapatos hazatértük után párokra szakadva odvas fákban, lakásaink közelében is megtelepszenek. Évente egy-két költésük idején fiókáik táplálására nagy mennyiségű rovart gyűjtenek össze a szorgoskodó szülők. Egyes területeken azonban szőlő- és gyümölcsérés idején felszaporodott nagy tömegeik valóban jelentős kárt okozhatnak. A törvény ilyenkor lehetővé teszi fegyveres üldözésüket. A riasztásos védekezés a humánus módszer, mert nem pusztítják el őket, csak megakadályozzák kártételüket. Törvényeink százharminchét faj és alfaj védelmét írják elő. A madarak eszmei értékének megfelelő pénzbírsággal sújthatok azok, akik védett madarat lőnek, vagy kalitkázzák azokat. Hivatali szerveink szigorúan bírságolják a védelmi előírások megsértőit. Valamennyi állampolgárunknak az élővilág iránti humanitásból eredő erkölcsi kötelessége, hogy érvényt szerezzen törvényeinknek. Az alábbiakban feltüntetjük néhány madarunk eszmei értékét: búbos banka — 1 000,— Kcs, valamennyi cinegefaj — 700,— Kcs, erdei fülesbagoly — 2 200,— Kcs, fehér gólya — 2 000,— Kcs, füsti és molnárfecske — 400,— Kcs, halászsas — 7 000,— Kcs, hattyú — 6 000,— Kcs, a rigó minden alfaja — 700,— Kcs, süvöltő — 600,— Kcs, túzok — 8 000,— Kcs. A madárvédelemben csak társadalmi összefogással születhetnek eredmények. Az ember szárnyas barátainak elsősorban fészekodúk kihelyezésével, az ínséges időkben pedig etetéssel nyújthat segítséget. Az odúlakók közé tartoznak leghasznosabb madaraink. A korszerű erdőgazdálkodás azonban minden olyan idős fát kitermeltet, amelyek korhatag törzsében — természetes fészekodúban — kőkénének a madarak. Ezek fészkelését tavasszal mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük elő. Sokat tehetnek és tesznek is e téren alapiskoláink és pionírházaink a politechnikai nevelés és szakköri foglalkozások keretében. Váljék ez az igyekezet minden család erényévé a téli etetéssel együtt! Mi kell ehhez? A természetben tett sétáinkon szedjük össze a napraforgót, faggyút, szalonnabőrkét, tökmagot, diótörmeléket. Ezeket télen etetőkben elhelyezve még kiegészíthetjük sárgarépa, sajt, alma reszelékével is. Mennyi örömet jelent az ablakon kikandikáló gyermekeknek az összesereglett téli éhezők: cinegék, vörösbegyek, zöldikék, meggyvágók, a kissé szemtelen, de mégis hasznos verebek megfigyelése! Kedves édesanyák! Téli zimankóban, ha didergő, éhező madarakat látunk, keltsünk fel gyermekeinkben a segíteni akarás gondolatát. Majd ők is továbbítják ezt mint örökséget az életüket folytató utódaiknak. Mert ha közömbösek maradunk madárvilágunk iránt, egyre ritkábban csendül fel majd berkeinkben, a zöldellő csalitokban szívet gyönyörködtető daluk; amelyről Áprily Lajos oly nagy szeretettel ír: „Még nem vonult fel magas erdejébe, itt fuvo/ázgat még a halk pirók, szól az ökörszem cserregő zenéje, rajban cincognak még az őszapók. De szaggatott emelkedésre készen pacsirta szól; küllők rikoltanak, s rigó-torokból frissen és merészen kibuggyan már, s nő-nő a dal-patak. JUHASZ ÁRPÁD Fotó: Nagy László és Könözsi István Átéltük — de hogyan? Hosszú, hideg volt az idei tél. A Kárpát-medencében kD. tízévenként fordul elő az ideihez hasonló. Az viszont, hogy egy hideg januárt a szokásosnál ugyancsak jóval hidegebb február kövessen, s még a tavasz első napján is havazzon, már rendkívülinek mondható, ilyesmire az elmúlt száz évben alig akadt példa. Ennek következtében az energiafogyasztás az egész ország területén, sőt mondhatnánk úgy is, egész Európában ugrásszerűen megnövekedett. Hogyan hatott ez a szocialista országok gazdaságára? Kemény próba elé állította őket. A korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásokból a kritikus napokban nem sikerült maradéktalanul kielégíteni a megnövekedett igényeket. A kényszerű korlátozások a termelésben fennakadáshoz, a lakosság ellátásában zavarokhoz vezettek. A Szovjetunióban is sok iparvállalatot hozott nehéz helyzetbe a kemény tél. Az energiafogyasztási normánál többet használtak Lettország, Észtország, a rosztovi, az asztrahányi, a volgográdi terület iparvállalatai. Földgázból Ukrajna, Moldávia, Azerbajdzsán vállalatai használtak fel többet az előirányzottnál. Mindebből kitűnik, hogy különösen az európai részeken okozott többlet-energiafelhasználást az átlagosnál hidegebb és havasabb tél. A jelenlegi helyzetben sokat segíthet annak a programnak a megvalósítása, amely előírja, hogy energiából, fűtőanyagból, nyersanyagból a vállalatok kétnapi termelésre valót takarítsanak meg az idén. Bulgáriában a lakosságot is érintő rendkívül szigorú áramfogyasztási és fűtési korlátozást vezettek be. A kényszertakarékosság alól csak a kórházak, a városi közlekedés, a fűtöközpontok, az állami intézmények és a különleges közművelési szolgáltatásokat végző vállalatok mentesültek. A kormány felszólította a vállalatokat hogy csökkentsék a munkaidőt, szervezzék át a munkanapokat és a hét végén is dolgozzanak, amíg a szokatlan hideg tél által okozott lemaradást be nem hozzák. Lengyelországban az év első két hónapjában a hideg okozta kárt 60 milliárd zlotyra becsülik. Ez a termeléskiesést, valamint a fagy- és hókárokat egyaránt magában foglalja. Rendkívül súlyossá vált a gázhiány is. Sok helyen az üzemekben csak annyi gáz volt, hogy megtarthassák a különböző berendezésekhez előírt minimális hőmérsékletet, de a termelésre már nem futotta. Szünetelt a televízió délelőtti adása, a városokban mérsékelték a közvilágítást, a legnagyobb hidegekben iskolai szénszünetet rendeltek el. Romániában az energetikai gondok miatt még januárban elrendelték a vállalatok müszakrendjének megváltoztatását. Az energiatakarékosság a lakosságot is érintette: az év elejétől március közepéig tilos volt a magánautók használata, az üzletek, éttermek és más közintézmények korlátozott időben tartottak nyitva, változatlanul sok gond van a gázszolgáltatással, a távfűtéssel, és takarékoskodni kell a villanyárammal is. Magyarországon az országos energiaszámla idén 7—8 milliárd forinttal mutat többet a tavalyi ilyenkorinál, de érzékeny veszteséget jelent a földgázhiány miatti termeléskiesés is. Az Állami Biztosítónál február végéig mintegy 800 millió forint fagykárt jelentettek be a vállalatok. Azért, hogy a lakosság és a lakosságot közvetlenül ellátó közintézmények ellátása biztosítható legyen, jelentősen korlátozni kellett az ipari gázfogyasztást. Csehszlovákiában több mint egymilliárd koronára becsülhető a termeléskiesésből adódó veszteség, amit a rendkívüli hideg és az miatt korlátozott energiaszolgáltatás okozott. A lakosságot az energiakorlátozás nem érintette. Szakembereink úgy számolnak, hogy a termeléskiesés a tavasz derekára pótolható lesz, miután számos vállalatnál rendkívüli és hétvégi műszakokat tartanak. Szocialista táborunk dolgozóinak igyekezete arra.irányul, hogy a kemény tél okozta károkat mielőbb felszámolják. A jövőben viszont arra kell törekedni, hogy már a tél elején olyan tartalékokkal rendelkezzünk, amely a legnagyobb hidegben is biztosítja a folyamatos termelési feltételeket, a lakosság igényeinek maradéktalan kielégítését. —zsebik— (nős)
