Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-10 / 2. szám
CSALÁDI KOR A pályaválasztásra való nevelés eredményei A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 230/73 és 290/77, valamint az SZSZK kormánya elnökségének 91/80-as számú határozatai értelmében az iskolaügyi szervek és az iskolák külön feladata, hogy a középiskolákban, illetve a főiskolákon és az egyetemeken hazánk lakossága nemzetiségi összetételének megfelelő arányban biztosítsák a magyar nemzetiségű diákok és hallgatók létszámát. E határozatok alapján az SZSZK Oktatási Minisztériuma számos olyan feladatot szabott meg a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolák igazgatói és pedagógusai számára, melyeknek célja a továbbtanulásra jelentkező magyar nemzetiségű tanulók számának emelése és a tanulók érdeklődésének jobb összehangolása a társadalmi igényekkel és elvárásokkal. Sokéves tapasztalatként mondhatjuk el, hogy bár az 1970-es évekhez viszonyítva — amikor a magyar tanítási nyelvű gimnáziumokban érettségiző tanulóknak mindössze 35 %-a jelentkezett továbbtanulásra — lényegesen javult a tanulók pályaorientációja, az utóbbi évek eredményeivel lehetünk teljes mértékben elégedettek. A szlovákiai átlaghoz viszonyítva ugyanis a magyar tanítási nyelvű gimnáziumokból továbbra is szembetűnően kevesen jelentkeznek főiskolai továbbtanulásra, ezen belül is különösen kevés a műszaki főiskolákra jelentkező érettségizettek száma. Az elmúlt iskolai évben az SZSZK Oktatási Minisztériuma külön foglalkozott a gimnazisták továbbtanulásának problémakörével. A megkülönböztetett figyelem oka az volt, hogy az említett évben sem sikerült a kívánt ütemben növelni a főiskolákra és egyetemekre jelentkező magyar nemzetiségű tanulók számát, és a jelentkezők közül felvett tanulók számát tekintve eredményeink még inkább elmaradtak az elvárások-Az áttekintésből nyilvánvaló, hogy az egyes tanulmányi irányzatokra jelentkező tanulók aránya szlovákiai átlagban sem volt összhangban a tervszámokkal, ez az eltérés azonban a magyar nemzetiségű tanulóknál sokkal nagyobb. Ennek következtében a magyar nemzetiségű tanulók közül több aránylag jó tanulót sem vettek fel az egyetemekre, másrészt viszont a műszaki főiskolákra lehetetlen volt több tanulót felvenni a jelentkezők alacsony száma miatt, konkrétabban: a műszaki főiskolákra tói. Ezért 1984 márciusában részletesen elemeztük külön-külön is az egyes magyar tanítási nyelvű gimnáziumok munkája eredményességének legfőbb mutatóit, mégpedig a főiskolára jelentkező tanulók számát, ezen tanulók eredményeit az érettségi, majd a felvételi vizsgán, valamint az adott gimnáziumból a főiskolára felvett tanulók számát. Ezzel egyidöben az SZSZK Oktatási Minisztériuma megbízásából a Bratislava! Gyermekpszichológiai és Patopszichológiai Kutatóintézet kérdőíves módszerrel vizsgálta a tanulók pályaválasztásra való nevelésének eredményességét hazánk magyar tanítási nyelvű gimnáziumaiban. E két felmérés során szerzett tapasztalatainkról szeretném részletesebben tájékoztatni lapunk olvasóit. Meggyőződésem, hogy a konkrét adatok ismeretében sikerül feltárni a munkánkban még meglevő tartalékokat, és okulva a hiányosságokból az elkövetkező években sikeresebben oldjuk meg feladatainkat oktató-nevelő munkánknak ezen a területén is. Az 1983—84-es tanévre Szlovákia összes egyetemére és főiskolájára 23 498 tanuló jelentkezett, ebből 1 357, vagyis 5,8 % volt a magyar nemzetiségű jelentkező. A felvett tanulók száma 11 848 volt, közülük 574 magyar nemzetiségű, tehát az összes felvett tanulónak mindössze 4,8 %-a. A magyar nemzetiségű felvett tanulóknak a jelentkezőkhöz viszonyítva kisebb aránya — amint azt a felmérés adatai is igazolták —, a következő okokra vezethető vissza: — A jóváhagyott tervszámok értelmében Szlovákia főiskoláira az említett iskolai évben 12 000 hallgatót vehettek fel. Az egyes tanulmányi irányzatokra jelentkező magyar nemzetiségű tanulók megoszlása ebben az évben is aránylag nagymértékben különbözött a tervben előirányzott megoszlástól. amint ezt az alábbi táblázat adatai is igazolják: tulajdonképpen minden olyan magyar nemzetiségű tanuló bekerült, aki bármilyen eredménnyel, de eleget tett a felvételi vizsga követelményeinek, az egyetemekre pedig a többszörös túljelentkezés miatt csak a legjobbak kerültek be. Az SZSZK Oktatási Minisztériuma részletesen elemezte Szlovákia egyetemeinek és főiskoláinak 18 karára jelentkezett tanulók felvételi eredményeit. Az elemzés során megállapítottuk, hogy e karokra az összes jelentkező 11,5 százaléka, míg a magyar nemzetiségű jelentkezők 19,1 %-a nem jelent meg a felvételi vizsgán, s ennek következtében a magyar nemzetiségű tanulók közül már eleve 7,6 %-kal nagyobb volt a „lemorzsolódás". Az elemzés egy másik szembetűnő megállapítást is felszínre juttatott, mégpedig azt, hogy egy magyar nemzetiségű felvételizőre átlagban 0,88 elégtelen jutott, míg a szlovákiai átlag mindössze 0,52 elégtelen. A korábban említett 18 karon felvételiző 11 849 tanuló ugyanis összesen 6 125 elégtelent „szedett össze", míg a 843 magyar nemzetiségű tanulóra eső elégtelenek száma 741 volt. A megállapított adatok alapján tehát elmondhatjuk, hogy a főiskolákra és egyetemekre felvett magyar nemzetiségű tanulók aránylag alacsony arányának legfőbb okai a következőkben rejlenek : — a kívántnál lényegesen kevesebb a jelentkező, > — a jelentkezők megoszlása merőben különbözik a tervszámok által előírt megoszlástól az egyetemi, illetve a műszaki irányzatokon, — a magyar nemzetiségű jelentkezők sokkal nagyobb arányban nem jelennek meg a felvételi vizsgán, — a magyar nemzetiségű jelentkezők körében több a felvételi vizsgán az eredménytelen tanuló. Elemzésünk során felfigyeltünk arra a tényre is, hogy jelentős eltérések muE számok ismeretében jogosan elvárható minden magyar tanítási nyelvű gimnáziumtól, hogy az elkövetkező időszakban feltárják az iskolájukra vonatkozó hiányosságok konkrét okait, és olyan intézkedéseket foganatosítsanak, melyek révén biztosítható, hogy az oktató-nevelő munka eredményességét leginkább bizonyító mutatókban elérjék tatkoznak az egyes gimnáziumokból érkező tanulók felvételin tapasztalt tudásszintjében. Az említett iskolai évben érettségizettek közül ugyanis dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), komáromi (Komárno), füleki (Firakovo), rozsnyói (Roznava) gimnáziumok tanulói által elért eredmények semmiben sem maradtak el a Szlovákia bármely más gimnáziumában végzett tanulók eredményeitől, ugyanezt viszont nem mondhatjuk el a szenei (Senec), somorjai (Samorin), Stúrovói, ipolysági (Sahy), nagykaposi (Veiké Kapusany) és a királyhelmeci (Kráfovsky Chlmec) gimnázium tanulóinak teljesítményéről. Az adott iskolából főiskolára jelentkező tanulók száma, a tanulók által a felvételi vizsgán elért eredmények olyan lényeges mutatók, melyek aránylag objektívan tükrözik a gimnáziumban végzett oktató-nevelő munka színvonalát, jelzik a meglevő tartalékokat s esetenként a hiányosságokat is. E tények ismeretében le kell szögeznünk, hogy a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok közül némelyikben a komplex módon értelmezendő feladatrendszernek nem tudtak teljes mértékben eleget tenni, hiszen vagy a főiskolai továbbtanulásra nyertek meg a szlovákiai átlagnál sokkal kevesebb tanulót, vagy a tanulók felvételi vizsgán elért eredménye volt rosszabb a szlovákiai átlagnál. E megállapítást egyértelműen bizonyítja az alábbi áttekintés is: a szlovákiai átlagot. A meglevő hiányosságok feltárásakor bizonyára hasznos segítséget nyújthat a Gyermekpszichológiai és Patopszichológiai Kutatóintézet kérdőíves módszerrel végzett felmérése is, melynek eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Gimnázium Az 1982/83-as iskolai évben érettségizettek száma A főiskolai továbbtanulásra jelentkezett és a felvételin megjelent érettségizők száma %-ban az érettségi vizsgán a főiskolai felvételi vizsgán Az egy tanulóra eső elégtelen osztályzatok átlaga a felvételi 1 vizsgán Bratislava 62 76,3 1.56 2,81 0,93 Senec 34 52,3 1,47 3,15 1,45 Dunajská Streda 104 70,3 1,70 2,75 0,71 Samorin 68 50,0 1,57 3.10 1.24 Galanta 97 53,3 1.76 2,89 0,84 Komárno 134 69,9 1.74 2.59 0,72 Nővé Zámky 54 51.5 1,80 2,61 0,82 Stúrovo 52 50,0 1,71 2,62 1,06 Zeliezovce 48 56,6 1,54 2,78 0.70 Fifakovo 62 63,1 1,56 2,31 0.46 Rimavská Sobota 28 23,5 1,85 2,58 0,75 Safárikovo 34 42,8 1,61 2,59 0.66 Kosice 43 34.6 1,73 2,22 0,44 Moldava nad Bodvou 26 18.7 1,70 2,83 0,50 Roznava 28 70,6 1.53 2,03 0,25 Kráfovsky Chlmec 45 35,7 1,46 3,00 1.43 Veiké Kapusany 29 38,9 1,44 2,83 1,10 Tanulmányi irányzat A felvehető tanulók aránya %-ban Az összes jelentkező tanuló aránya %-ban A magyar nemzetiségű jelentkezők aránya %-ban egyetemi 25 32 38,5 műszaki 53,5 39 34,2 közgazdasági 10 13,2 10,1 mezőgazdasági 10,5 13,1 14,8 művészeti 1 2,5 2,4
