Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-04-02 / 14. szám

,nHíTT5IB) **•*.*» I,... í—h £ul*-*■>*'~r~T. -f J - ' .^Sr‘ ~ SíSSii*", ~’i ' w,... _ - ' at;­S2sy?s Legyenek hattyúk a tavon m autóbuszból látom, hogy hattyúk úsznak AZ a tavon. „Hattyúk úsznak a tavon, hat tyúk úszik a tavon. ..", dúdolgatom. s mar látom is a komótosan evezgető tyúklábakat, a komor, tartózkodó fejecskét, a "csőrt, amint néha mondja tyúknyelven, kotty, kotty. . . Hir­telen egy hattyú fut neki a tó tükrének. Fehér repülőgép startol..., de ez a lírai hangulat nem Andersen mesebeli rút kiskacsáját juttat­ja eszembe, hanem a madárbiológusok figyel­meztetését. Hogy az állatbarát fővárosi lakos­ság ne efesse kiflidarabkákkal, lábaskában ki­hordott pörköltmaradékkal a hattyúkat, mert ezzel megakadályozza, hogy amikor eljön a melegebb vidékre költözés ideje, elrepüljenek. S ha olyan kemény a tél, mint az idei is volt, bár nem éhezik a hattyú, mégis elpusztulhat: odafagy a jégre WSmr^iitäiiimSWS^ Pedig mi élő hattyúkat akarunk. Úszó haty­­tyúkat a tavon. —Izsa— NAGY LÁSZLÓ felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents