Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-02 / 14. szám
Négyszemközt A juszalag egy szilvafára felfutott, s körülötte fonta magát. — Lám, mint szeretlek! — mondá hízelkedve a fának. — Nem szivesek-e szoros barátságom jelei? — Igen is azok — felel sóhajtva a gyümölcsfa —, de szerelmeddel. érzem, nemsokára száradásra viszesz. Máris akadoznak életnedveim a tőled megszorított csőimen! Ez az igaz képe a csapodár tányérnyalónak. ” (Fáv András) gányos, mert a többiekkel kialakított kapcsolatok milyensége nem elégíti ki. Kérdés, hogy mit tehet, hogyan segíthet a társadalom? Hiszen arra nincs lehetőség, hogy más keressen barátot, társat a magukat egyedül érzőknek. A társadalom feladata, hogy segítsen az új ismerkedési kultúra, az új ismerkedési szokások kialakításában klubok, szakkörök és más olyan intézmények létrehozásával, amelyeknek látogatása alkalmat teremt ismerkedésre, a kapcsolatkialakító készség fejlesztésére. Az utóbbi nagyon fontos, hiszen sok embert gyermekkorában nem tanítottak meg arra, hogyan, milyen feltételek mellett lehet reményteljes kapcsolatot kialakítani, barátságot kötni egy másik — saját nembeli vagy másnemű — emberrel. IGOR LACIAK Kedves Olvasóink! írják meg röviden életük legnagyobb barátságának történetét! Azt a pillanatot, amely a barátság „próbája" volt, amely után baráti kapcsolatuk még inkább megszilárdult, vagy esetleg kettéváltak az útjaik. A levélborítékra ne felejtsék el felragasztani: „Lelkiismeret-furdalás" jeligére „... ahogy vártam az autóbuszra, egyszeresek látom, hogy erősen ittas állapotban a volt tanárom közeledik felém két kollégájával... Nem tudom miért van ez velem, de nagyon kellemetlenül érzem magam részegek társaságában. Az autóbuszra ráadásul nemcsak én vártam, voltak ott falumbeliek is. S ugye, nem kell magyaráznom, hogy falun futótűzként terjed a hír, ha valakit szokatlan helyzetben látnak. Szinte hallom, ahogy összesúgnak: nézd csak, ez is jófajta lehet férjnél van, és ilyen részeg alakokkal leáll szórakozni. Nagyon kellemetlenül éreztem magam, nem tudtam, hogyan viselkedjem... Volt tanámm elkezdett tánclépésekben ugrálni előttem, és egyre csak azt kérdezgette, hogy mikor megy az autóbusz felfelé. A két kolléga azon kegyetlenül hahotázni kezdett. Bevallom, nem tudtam, hogy nevessek-e vagy megsértődjem azért, hogy közfeltűnés tárgyává tesznek. Szívem szerint tatán én is velük nevettem volna, hisz mulatságos volt de ott volt a „közönség". S én nő, családos anya, egyedül voltam a részeg férfiak társaságában, a kívülálló csak ezt látta, s a becsület, a tisztesség!".. .és így tovább. Kedves Fiatalasszony! Megértem a zavarát a kellemetlen helyzetben, amelyet még nehezített az ön számára az is, hogy az addig tanftványi tisztelettel övezett volt tanárát kellett gyenge állapotban viszontlátnia. Legközelebb, ha újra találkoznak, bizony elvárhatja tanárától, hogy elnézést kérjen viselkedéséért. amiért ittas állapotban ilyen kellemetlen helyzetbe sodorta önt A falu szájától pedig nem kell annyira tartania. Egyetlen s véletlen szóbaelegyedéssel még nincs oda az ember lányának becsülete és tisztessége a legszigorúbb erkölcsű falu közvéleménye előtt sem. Őszintén gyermekeinkről Beszélni, beszélni. beszélni... Az elmúlt hónapban két hallássérült kisgyermek édesanyjával beszélgettem. Az egyik egyedül neveli fiát s mivel a gyermek az átlagosnál nagyobb odafigyelést igényel, egyre jobban tornyosulnak a gondjai. A másik ugyan nagyon jó családi környezetben él. férje mindenben támasza, mégis úgy érzi, súlyos problémáját ez sem enyhíti. Mivel egyikük gyermeke sem idősebb két évnél, mind a kettő gondos szakorvosi vizsgálaton ment keresztül s hallókészüléket hord, minden esélyük megvan arra, hogy megtanuljanak beszélni. Határozott igennel felelhettem hát a két édesanyának, amikor nekem szegezték a nagy kérdést. Igen, gyermekük megtanul beszélni. De az, hogy mikor és hogyan beszél majd, sok egyéb körülménytől és tényezőtől függ. A hallási fogyatékosság szemlélhető orvosi, illetve pedagógiai szempontból. Az első esetben már hallássérültnek számítanak mindazok, akiknek hallásképessége valamilyen károsodás következtében az éptől eltérést mutat. Pedagógiai szempontból viszont azok hallási fogyatékosok, akiknél a hallássérülés eltérő fejlődést von maga után. és ezért speciális nevelést igényelnek. Ennek megfelelően tehát másokat sorolunk be a siketek ill. a nagyothallók kategóriájába orvosi szempontból, mint pedagógiai szempontból. Például, pedagógiai szempontból már azokat a személyeket is a siketekhez soroljuk, akik a hangokat ugyan még érzékelik, de halláscsökkenésük miatt nagy hangintenzitás mellett sem képesek a beszéd tagolt észlelésére. A hallási fogyatékosságot előidéző sérülés helye szerint lehet a külső és a középfülben (ún. vezetéses jellegű haliászavar). lehet a csigában, a hallóidegben, az agykérgi hallóközpontban (ún. idegi jellegű hallászavar). A vezetéses jellegű hallászavar kihatásai enyhébbek, mivel a hangjelenségek csupán mennyiségi változást szenvednek, vagyis rosszul hallanak. Ezért itt a nevelés, a hallásjavító készülékek alkalmazása eredményesebb. Kedvezőtlenebbek a lehetőségek az idegi jellegű hallászavaroknál, amelyeknél a hangok érzékelése minőségi elváltozásokat is szenved, vagyis a hangok részelemeit képes csak felfogni. A hallási fogyatékosság enyhébb formája a nagyothallás, súlyosabb formája a siketség. A siketség és a nagyothallás meghatározása a pedagógiai gyakorlatban országonként igen eltérő szempontok alapján történik. Ha a hallásküszöb értékeivel igyekszünk a siketséget, illetve a nagyothallást meghatározni, a következő kategóriákat kapjuk: 25—40dB enyhe nagyothalló, 40—60 dB közepes nagyothalló. 60—75 dB súlyos nagyothalló, valamint 75—90 dB átmenet a súlyos nagyothallótól a siketig, 90—105 dB hallásmaradványos siket és a 105 decibellnél nagyobb hallásveszteség esetén siket egyén. Manapság a hallási fogyatékosok intézetében egyre kevesebb a vezetéses hallássérült gyermek. mivel ez legtöbbször gyógyítható. A zajártalom növekedésével az idegi jellegű hallássérültek száma azonban jelentősen megnőtt A legtöbb szülőt az téveszti meg, hogy hallási fogyatékos gyermeke születésekor, sőt csecsemőkora végéig épp olyan, mint a többi újszülött, csecsemő. A kisgyermek hangokat hallat, nevet, sír, gagyog. Bér «? -‘»},JkJ«se azonban később megöl), mivel a h'.-.si ingerek nem kapnak megerősítést, nincs visszajelzés. A beszéd kialakulását mindig a beszédmegértés előzi meg. Az egészséges gyermeknél azzal, hogy hallja a szavakat a hallássérült gyermeknél pedig úgy jön létre a beszédmegértés, hogy párosítja a látott szájmozgást a tárgyakkal, személyekkel, szituációkkal. Gondolkodása főleg látási és tapintási benyomásokra van utalva, ezért csak nagyon nehezen tud elvonatkoztatni, általánosítani. Beszéd hiányában a gyermekben sok feszültség — félelem, harag — feloldatlan marad. Látjuk tehát hogy a hallási fogyatékos gyermek már csecsemőkorától külön odafigyelést igényel a szülők részéről is. amíg nem jut el a szakemberek által irányított speciális intézménybe. Mit tegyen tehát a szülő, ha orvosi vizsgálat után gyermeke hallókészüléket kap, és hároméves koráig otthon nevelkedik? A hallássérültekkel foglalkozó szakemberek egyöntetű véleményét foglalja össze az alábbiakban ismertetett néhány tanács. Tehát: 1. Beszéljünk gyermekünkkel annyit, mintha halló lenne. Sőt. többet is! Bár nem olyan módon, mint egy hallóhoz — a hallási fogyatékosnak látnia kell a szájmozgást, figyelnie is kell arra, hiszen csupán ezek után lehet belőle szájrólolvasó. Annak ellenére, hogy sok szülő azt mondja, minek beszélni, hiszen a gyermek úgysem hall, ne feledjük az alapvető szabályt: beszélni, beszélni, beszélni... 2. Ügyeljünk ana, hogy a gyermek lássa az arcunkat főleg a szánkat. Az arc legyen szemmagasságban, még ha ehhez le is kell guggolni. A fény a beszélő arcát jól világítsa meg, de ne legyen vakítóan erős. 3. A beszéd legyen jól érthető, ne túlozzuk el az arcmimikát, ne grimaszoljunk, feleslegesen ne gesztikuláljunk, mert ez gyakran eltereli a gyermek figyelmét a szájmozgásról. 4. A beszéd sebessége legyen közepes, ne túl gyors, se túl lassú. 5. Rövid, egyszerű, de teljes mondatokban beszéljünk. Szavakat kihagyni nem szabad! Például: Jancsi, gyere ide! Kati. ülj lel Ez labda. Beszédünk ne legyen gügyögés, beszéljünk tisztán ne selypítve. 6. Ne igyekezzünk erőszakkal összpontosítani a gyermek figyelmét beszédünkre, várjuk meg, míg maga figyel fel ránk. 7. Minden cselekedetünket kommentáljuk hangosan. Például: most megfőzzük az ebédet levesszük a cipődet, megmossuk a kezedet, megfogjuk a kanalat stb. Mivel hazánkban már hároméves kortól kezdve szakszerű ellátásban részesülnek a hallássérült gyermekek, fontos hogy a speciális óvodába lépés előtt már a családban megkezdődjön a tudatos beszédfejlesztés, illetve azt megelőzően a beszédmegértés gyakorlása. Részletesebb tanácsokat, konkrét feladatokat közvetlenül a gyerekkel foglalkozó logopédustól kapnak. Végezetül, a hallási fogyatékosok óvodájából a gyermekek a siketek, ill. a nagyothallók vagy hallásmaradványosok általános iskolájába kerülnek. majd később középiskolákban képezhetik magukat tovább. Nincs kizárva annak lehetősége sem. hogy enyhébb hallássérülés esetén — hallókészülékek használata segítségével a gyermek normál iskolába járjon, és képességeinek megfelelően válasszon szakmát. CSÉFALVAY ZSOLT (nőn)
