Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-12-03 / 49. szám
KALENDÁRIUM 1870. december 5-én szüleien Vilézslav Novak nemzeti művész cseh zeneszerző. 1870. december 5-én hah meg Alexander Dumas francia író. 1925. december 5-én halt meg Stanislaw Reymont Nobel-díjas lengyel író. 1875. december 6-án született Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij szovjet kultúrpolitikus. 1870. december 7-én halt meg Jún Palánk szlovák drámaíró. 1865. december 8-án született Jean Sibelius finn zeneszerző. KÖNYV Két bukfenc között Bettes István költészete oly sokszólamú, hogy ellenáll a beskatulyázásnak. Kötészetének alaphangja akár derűsnek is feltűnhetne, ha verseinek derűs, játékos, jókedvű szemlélete nem csapna át minduntalan fanyar érzelmességbe, máskor iróniába és csúfolódásba. Költészetteremtö indulata a szigorú moralizmusa azonban mentes a pátosztól és a nagy szavaktól. Indulatait takaréklángon égeti, mert ami a versteremtő indulatot kiváltotta belőle, azt érteni is akarja, ha megérteni, tudja, nem szabad. Nem tudom, vajon a derű, vagy a világ állapotára vonatkozó bölcs rezignáció-e az elsődleges szemléletében. Derű és keserűség ugyanis elválaszthatatlan egységben jelenik meg legjobb verseiben, így aztán az ember nevet is, de rögtön megfagy benne a nevetés. Előfordul, hogy egyetlen versen belül is egymással nehezen összeférő érzelmeket képes felkelteni olvasójában. Versei jól jellemzik azt a szemléletváltozást, ami napjaink költészetében, akár a közelmúlt lírájához képest is végbement. Nem is olyan régen még hihette a költő, hogy „a szellem olyan valami, hogy még a Két bukf között BETTES ISTVÁN víz alatt is bugyborékol, hiába nyomorgatod, kezét-lábát kitöröd, akkor is ágaskodik". Az ilyen bölcsességért ma már nem sokat fizetnénk a szellemi bolhapiacon. Ágaskodik, hogyne ágaskodna! Mást úgysem tehet. Bettes István sem tagadja, hogy igy van ez — ha nem is rendjén. S hogy ne legyen szólam az igazságból, lerántja a sárba, mint a Vélsz a madam módján című versében: „a szellem olan valami hód méd a víz alatt isz budbolékol hiába nomoldatod kezét-lábát kitölöd akkor isz ádasztodik". Mintha azt mondaná, óvakodjunk a magasztosságtól és a pátosztól, mögöttük mindig valami huncutság lapul. Bettes István verseinek fanyar, olykor groteszk szemléletét kivételes ritmusérzék és játékosság, frappáns nyelvi humor emeli jelentőssé. A két bukfenc között című kötet szerzője, úgy tetszik, nemcsak az egyik legfiatalabb, hanem az egyik legeredetibb hangú és legtehetségesebb költője is a csehszlovákiai magyar irodalomnak. GRENDEL LAJOS Milyen könyvet karácsonyra ? A karácsonyi könyvvásár a kassai (Kosice) magyar könyvesboltban tulajdonképpen már novemberben elkezdődött, az újságokban is közzétett könyvajánlattal, (így mintegy 4—5 ezer könyvet adtak el), ennek ellenére az igazi ünnepi vásár decemberben van. Arról, hogy mit talál majd a könyvet vásárló az üzlet polcain, illetve a Lenin utcában a két utcai árusnál, Balogh Évát az üzlet vezetőjét kérdeztük. — Decemberben, vagy ha úgy tetszik, karácsony előtt kisebb lesz a választék, mint az elmúlt években. Az idén általában kevesebb példányszámban kapunk egyegy könyvet, mint amilyen az igény. A legkisebbeknek leporellókból mintegy 15 félét kínálunk, mesekönyveink is vannak bőven, de nem kaphatók a sokak által keresett klasszikus mesék, például Andersen és Benedek Elek meséi, a Minden napra egy mese, Kis gyermekek nagy mesekönyve. Van viszont Zengő ábécé. Öreg néne őzikéje, Tóth Lászlótól a Lyuk az égen. Aránylag bő a választék a serdülő lányok könyveiből, a csíkos és pöttyös könyvekből. Ajánlanám például Jankótól Az elmaradt tánc-ot. Kertésztől a Titkos házasság-ot, Szalaytól a Hoztam három gyereket-et. Magyartól az Ének a küszöb elött-et stb. Azt hiszem, a diákkönyvtár szorozatban is mindenki megtalálja a kedvérevalót. Kis példányszámban kapjuk az életrajzi könyveket, sajnos, a sok-sok érdeklődőt nem tudjuk kielégíteni. Szinte napok alatt fogyott el például Marlen Dietrich önéletrajza, a Tiétek az életem, és alig-alig van krimink, detektívregényünk. Nagyon keveset kapunk fajtában is, példányban is. Hiányozni fognak kínálatunkból a szakácskönyvek, a kézimunkakönyvek, az ismeretterjesztő könyvek egész skálája, a zöldség- gyümölcs-, szőlőtermesztési szakkönyvek, és növényhatározókkal, képzőművészeti albumokkal sem tudunk szolgálni. Viszont mindenkinek figyelmébe ajánlanám a versesköteteket. Nagyon szép ajándék a vers minden korosztály számára, és könyvesboltunkban megtalálhatók a klasszikusoktól a mai költőkig szinte minden jelentősebb alkotó kötetei. Nem régen kaptuk nagyobb példányszámban a Magyar értelmező kéziszótár-t. s az új könyvek közül kapható Kodolányitól a Szép Zsuzska, Szabó Magdától a Régimódi történet, Reymonttól a Parasztok, Borovickától a Híres politikai merényletek, és szolgálhatunk a hazai magyar írók köteteivel is a kedves vásárlóknak. Érdekességként talán még megemlíteném a fotós kézikönyvek négy fajtáját. Színvonalas, érdekes kiadványok. MILICKY JOLÁN FOLYÓIRAT A béke dolgában A Szovjet írószövetség magyar nyelven is megjelenő folyóirata, a Szovjet Irodalom ez évi 10. száma meglehetősen szerény kínálaté eredeti szépirodalomban. Ennek legfőbb oka Alekszandr Csakovszkij Befejezetlen arckép c. regénye, amelyből a folyóiratbeli közlésre kiválasztott fejezetek csaknem a szám felét kitöltik. Véletlenül történt-e ez vagy sem, nem tudom. Annyi bizonyos, hogy a második világháború végén elhunyt Franklin Delano Roosevelt amerikai elnökről írott politikai (történelmi, életrajzi?) regény nagyon tanulságos és számtalan analógiát kínáló olvasmány lehet éppen ezekben a napokban, hetekben. Hiszen még a nagypolitika iránt kevésbé érdeklődök is várják, hogy az emberiség sorskérdéseit illetően mit hoz a két szupernagyhatalom vezetőjének genfi csúcstalálkozója. Mindenekelőtt a béke dolgában. Mert „Az értelem atomveszélyben" van — viseli címként Csingiz Ajtmatov nagyszerű esszéjje ugyanezen szám Fórum rovatában. Az írók azonban — s ez már Szergej Baruzgyinnal, a Druzsba Naródov főszerkesztőjével készített interjú címe — „Hisznek a béke erejében". S a maguk módján és eszközeivel azon munkálkodnak, hogy „Fulltontól Helsinkiig és tovább ..." (Alekszandr Karaganov írása) épüljön mindig újabb és újabb „Híd a békéhez" (Alekszandr Pankov esszéje). Mindezen kívül az érdeklődő olvasó magyar fordításokban kap ízelítőt az orosz irodalom ősforrásának számító Igor-énekből, melyet 800 évvel ezelőtt alkotott meg ismeretlen, zseniális szerzője. Két összeállításra is felhívom még a figyelmet: egyiket a roppant alkotói energiájú Tandori Dezső versei és műfordításai képezik, a másik méltó megemlékezés Majakovszkij költőtársa, a szómágus Velemir Hlebnyikov születésének 100. évfordulójáról. BERECK JÓZSEF KIÁLLÍTÁS Októberrel született művészet „Ha a boldogságtól bágyadt, kiégett/ voltam, csendről álmodtam, mint ez jtt,/ közepette különös remegésnek,/ s épp ilyennek képzeltem el a lélek/ halál utáni kóborlásait." — írja Anna Ahmadulina a Lehet-e a sorsom című versében. A lélek halál utáni kóborlásait is nyomon lehetett követni a prágai Valdstein-palotában megrendezett tárlaton, amely az Októberrel született művészet címet viseli, s kép- és szoboranyagát a moszkvai Tretyakov Képtár kölcsönözte. A hetvenegy festmény és harminchét kisplasztika a Szovjetunió 1917-től 1982-ig megélt történelmi küzdelmeit ábrázolja. két megközelítésben. Az egyik a forradalom, a háború, az ország megvédésének többnyire heroizmussal övezett ábrázolása, a másik a békés építömunka szolid pátosztól kisért bemutatása, amelyből a művésztől az űrhajósig, a traktorostól a határőrig mindenki kivette a részét. A kiállított alkotások stílusa két fogalommal karakterizálható: szocialista realizmus; csak Alekszej Zelenyszkij Októbere tartalmaz kubista, Hille Palm Vörös lovon című bronzplasztikája expresszinonista, Hja Szlonyim Anna Ahmatova portréja impresszionista elemeket. A festmények mind elbeszélő jellegűek mondhatni leíróak, kiváltképp, amikor a szovjet ember tudatában beállt változások kidomborítása az alkotói cél. Gondolok itt az olyan témájú képekre, mint Alekszander Morazov Polgári esküvője, Szergej Lucsiskin A könyv napja, Dimitrij Mocsalszkij Felvonulás után vagy Konsztantyin Isztomin Főiskolásokja. S míg Kirov generális és Gagarin kisplasztikába formált alakja mozdulataiban dinamikus, Lenin és Ahmatova hallgatásában. Csöndes szemlélők, akik mindent látnak és érzékelnek, de arcuk kemény, s éppen ez a keménység köti össze őket az ábrázolt figurák többségével, katonákkal, munkásokkal, lányokkal és asszonyokkal, akik Azmatovával mondhatnák ki felelősségérzetüket: „Másképp élek, szigorúan s nyugodtan,/ elhagyatott parton lakom./ Üres szót vagy gyöngéd szót e napokban/ már nem lehet kimondanom." Ezért is hallgatnak, ezért. Hallgatásuk, tettük, érzelmeik a beszédesek. SÁNDOR ANNA
