Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-19 / 47. szám
Mini-jóga-suti I. A „titokzatos" jóga Swami Sivanandától származik a közismert tétel, amelyet minden kezdő jóginak ajánlatos megfogadni: „Egyetlen uncia gyakorlat többet nyom a latban néhány tonna elméletnél!..." Úgy véljük, nem szegjük olvasóink kedvét, ha összeállításunkban mindenekelőtt gyakorlati kérdésekkel foglalkozunk ahelyett, hogy a misztika ingoványos területén bocsátkoznánk homályos-zavaros bölcselkedésekbe. A jóga eredete hozzávetőlegesen az időszámításunk előtti negyedik-ötödik évezredre vezethető vissza. Nem titok, hogy a jóga az évezredek során kiterjedt filozófiai eszmerendszerré terebélyesedett. Mindjárt elöljáróban leszögezzük, hogy sorozatunkban kizárólag a légzési és testtartási gyakorlatok rendszerére, a helyes életvitelre, életmódra, a racionális táplálkozásra, a betegségek megelőzésére, a testi-lelki egyensúly megőrzésére, megszilárdítására — tehát a hatha jógára — helyezzük a hangsúlyt, természetesen minden korcsoportra vonatkoztatva. Előrebocsátjuk, hogy nem törekszünk a teljesség igényére. Az utóbbi időben napvilágot látott és a könyvesboltjainkban is kapható magyar, szlovák és cseh nyelvű szakkönyvekből bővebben is tájékozódhat a jógával komolyabban foglalkozni vágyó olvasó. Megjegyezzük azonban, nem tanácsos (legalábbis a kezdeti időszakban) túlságosan elmélyedni az elméletben, a tapasztalat ugyanis egyértelműen jelzi: az elméleti búvárkodás gyakran hátráltatja a gyakorlati előrehaladást! Helyes irányba — főként ha nem tapasztalt oktató készít fel bennünket — csupán szubjektív érzeteink és élményeink vezérelhetnek bennünket. Alighanem csalódást okozunk azoknak az olvasóknak is. akik az idealista filozófia, az újplatonizmus stb. nyomelemeit remélik esetleg soraink között (mögött) fellelni. A jóga eredetéről számos monda szól. egyikben-másikban benne rejlik az igazságnak a mondákra jellemző morzsája is. Erről a kérdéscsoportról úgyszintén gazdag szakirodalomban tájékozódhat az érdeklődő. Számunkra pillanatnyilag az a leglényegesebb, miként formálódott egységgé ez a valóban csodálatosan gazdag tapasztalatanyag. Egykori történelemtanárunk magyarázatait fölelevenitve, nyilván fel tudjuk idézni, hogy India (és nem csupán India) lakossága az ókorban, sőt a középkorban is, szigorúan zárt csoportokra, ún. kasztokra tagolódott. A szellemi tevékenységet, oktatást, törvényhozást, bölcselkedést a brahminok rendje végezte, az erdők mélyén, kolostorszerű épületekben. Kéziratok fölé görnyedve tanultak, könyveket másoltak, elmélkedtek, a remetékhez hasonló mozgásszegény életmódot folytattak. Ennek az életmódnak hamarosan megmutatkoztak külső és belső tünetei is. Elsorvadtak az egyes izomcsoportok, elferdült a gerincoszlop, legyengült a test és vele együtt az elme is. különböző kórok senyvesztették a derék, szorgalmas tudós embereket. így aztán hosszú évek során — koruk müveit emberei lévén — a testhelyzetek (ászanák), különböző ülések, gyakorlatsorok olyan rendszerét alakították ki, amelyek végeredményben elmélkedéseikben sem zavarták őket túlságosan, egy-egy izomcsoportjukat viszont ellazították, megfeszítették. javították annak vér- és oxigénellátását. A helyes, egyenes ülés, testtartás, a szabályos, teljes, nem „kapkodó" légzés viszonylag rövid időn belül megtehette áldásos hatását. A gyakorlatok sora bővült, az önmegfigyelés tökéletesedett, míg aztán megszületett a csoda: a jóga úrrá lett teste fölött, szabályozni tudta egyes funkcióit stb. S ha már egyszer csoda történt, mit tehetett az ókor embere? Maga sem hitte, hogy rátalált a csodaszerre,' inkább misztikumba vonta, isteni adománynak tartotta. Ezek az ismeretek az ősi időkben sokáig szájhagyomány útján szálltak nemzedékről nemzedékre. Az évezredek során azonban e tanítás sok-sok töredéke az irodalmi művekbe is belekerült, amelyekben jógázó hősökre, jógával kapcsolatos cselekményekre bukkanhatunk. A jóga tudománya úgy igazából az angol gyarmati elnyomás elleni ádáz harc idején szivárgott ki a kolostorokból. A hazafias érzelmű jógamesterekben (gurukban) ötlött fel, hogy a hatha jóga módszereivel eddzék a fiatalokat fokozzák testi teljesítőképességüket, felkészítsék őket a gyarmatosítók elleni küzdelemre. Egyre-másra nyíltak a jógaiskolák, s amint arra számítani lehetett, komoly felkészültségű tudósok szintén hozzáláttak az évezredes tan tanulmányozásához, fokozatosan „kihámozták" misztikus burkából. Viszonylag gyorsan kiderült, hogy a korszerű orvostudomány és a hatha jóga módszerei nem állnak ellentétben. Tagadhatatlan, hogy az ún. civilizációs ártalmak jelentős része megelőzhető, ha rendszeresen végezzük a megfelelő jógagyakorlatokat. Szakorvossal együttműködve számos betegség (pl. asztma, magas vérnyomás, krónikus székrekedés, neurózisok, álmatlanság, fekélybetegség stb.) sikerrel gyógyítható. Swami Savanandát idéztük a bevezetőben. Tehát aki már most elszánta magát, hogy „beiratkozik" a Mini-jóga-suliba, nem kell megvárnia összeállításunk következő folytatását. Holnap reggel keljen kissé korábban, s legalább húsz percig — természetesen nyitott ablaknál — gyakorlatozzon. Kedve és tetszése szerint végezzen olyan gyakorlatokat, amelyekre még emlékezik az igazi suliból, nehogy a Mini-jóga-suli első élménye a jövő hét folyamán izomláz legyen!... (Következik: II. Szúrja namaszkára — napüdvözlet) Összeállította: POLÁK IMRE Ing. MILAN POLÁéEK FELVÉTELEI Vadzsrászana (japánülés vagy sarokülés) Padmászana (lótuszulés) A karikatúra poénja a rejtvény fő soraiban olvasható. Készítette: G. J. 43. számunk rejtvényének helyes megfejtése: — Te még nem láttál virágzó gombát? Sorsolással könyvet nyert: Viszkocs Béláné, Eperjes (Jahodná), Pupák Erika, Hurbanovo, Petra Tibomé, Demő (Dmava), Ambrúzs Zita, Kecsö (Kecovo), Kiss Zoltán, Nagysalló (Tek. Luzany). (nő is) Rejtvény, 3. rész Csereérték JffiíL. gyaröt-Görög betű Sósav Győr folyója gyár költő névbe tűi Az USA Folyó a SZU-ben is van sakkozó TetőparenT Régi hossz-KicsmyftŐ képző Károly Lóbetegség Szovjet sakkozó. •xvüég-Akadály EgyáXT kezdve Sikeres építőjáték LAMA egy Irányadó t* Vesztegel Ittrkim Nőibe|A*
