Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-19 / 47. szám
KALENDÁRIUM 1855. november 19-én halt meg Vörösmarty Mihály 1910. november 20-án halt meg Lev Nyikotajevics Tolsztoj. 1830. november 21-én halt meg Kisfaludy Károly magyar költő és drámaíró. 1950. november 22-én alakult meg Varsóban a Békevilágtanács 1895. november 25-én született Ludvik Svoboda, hazánk negyedik kommunista köztársasági elnöke. 1855. november 26-án halt meg Adam Mickievácz lengyel író 1915. október 26-án született Karel Souéek cseh festő- és grafikusművész 1945. november 26-án kezdődött Párizsban az I. Nemzetközi Nőkongresszus KÖNYV A csejtei várúmő: Báthory Erzsébet Báthory Erzsébet hírdedt alakja és megdöbbentő története évszázadok óta foglalkoztatja az emberek képzeletét. Személyiségével, életével, elképesztő bűntetteivel könyvek, tanulmányok és cikkek sora foglalkozik — s korántsem csak történészek vagy magukat annak hirdető áltudósok írták róla, hanem pszichológusok és orvosok, jogászok és újságírók is; bűnügyei ma is változatlanul nagy érdeklődést váltanak ki. Úgy tűnhetne. Báthory Erzsébet sötét históriája közismert s egyesek talán fanyalognak is egy róla szóló új könyv láttán. Hiszen ki ne tudná, hogy ártatlan lányok és fiatal asszonyok százait ölte — ölette — meg hihetetlen kegyetlenséggel? Ki ne ismémé a fiatal lányok vérében fürdő, fiatalságra és szépségre áhítozó „átkozott asszonyt"? A gyilkos csejtei (Cachtice) várúmő él a köztudatban, de a róla alkotott kép pontatlan és részben hamis. Péter Katalin nem könnyű feladatra vállalkozott, amikor — a figyelemre méltó Labirintus sorozat egyik első köteteként — megjelentette a terjedelmében szerény, de nagy tudásáról, józan ítélőképességről és lelkiismeretességről tanúskodó művét. Látszólag mi sem egyszerűbb, mint újra megírni egy „jól" ismert történetet. Péter Katalinnak azonban más célja is van: a valószínű igazságot szeretné megközelíteni, amennyire ez a rendelkezésre álló dokumentumok segítségével csaknem 400 év távolából lehetséges. Tárgyilagos, de érdekfeszítően megírt fejezetekben ismerteti Báthory Erzsébet személyiségét, férjéhez, családjához. környezetéhez való viszonyát; megismerkedünk a férjjel. Nádasdy Ferenccel, aki jelentős szerepret játszott kora fegyverrel és diplomáciai eszközökkel vívott harcaiban, a Báthory-családdal, amelynek nem Erzsébet volt az egyetlen hírdedt tagja — gondoljunk csak a „szatírok fejedelmeként" is emlegetett Báthory Gáborra vagy a boszorkánysággal és paráznasággal vádolt „bűbájos" Báthory Annára — s a kor jelentősebb személyiségeivel. A szerző meggyőzően bizonyítja, hogy Báthory Erzsébet rendkívül súlyos szadizmusának létrejöttében milyen nagy szerepret (nős) játszott különböző körülmények találkozása: az egoista és sértődékeny lány vonzalmaival ellentétes neveltetést kapott, férjéhez való viszonya hűvös volt, kapcsolatukat közöny, házaséletüket kiegyensúlyozatlanság jellemezte, őt magát eltitkolt bűnösnek érzett vágyak, különböző komplexusok tartották fogva — személyisége fokozatosan eltorzult, s mivel társadalmi helyzete, rendkívüli hatalma lehetővé tette, nem kellett fékeznie szörnyű szenvedélyét. Péter Katalin egy nagyon lényeges momentumra is rámutat: Báthory Erzsébet nem ismerte a részvét és az emberi méltóság fogalmát teljesen részvétlen volt mások szenvedése iránt. Máig makacsul tartja magát a hiedelem, hogy a „csejtei öldöklő angyal" lányok vérében fürdött. A szerző szerint egyetlen tanúvallomás sem utal ilyesmire. Egy másik, újabb keletű hiedelmet is megcáfol, miszerint Báthory Erzsébet koncepciós p>er áldozata volt. Habsburg-ellenessége juttatta várfogsára s vagyonától, birtokaitól akarták megfosztani koholt vádak segítségével. Báthory Erzsébet története több mint a történelem hátborzongató és extrém bűnügye: az ügy olyan, mint egy röntgenfelvétel — írja a szerző. Különösen éles felvétel az elnyomáson alapuló, ellenőrizhetetlenné váló hatalom kegyetlenségéről, emberptusztító voltáról. G. KOVÁCS LÁSZLÓ Egy csésze tea A világot feminin és maszkulin tájakra bontók az eredendő nö-irót szerethetik Katherine Mansfieldben. Élete éppoly tünékeny volt mint novellahőseié, fiatalon tüdőbajban halt meg. Egy jó kötetnyi elbeszélésen kívül csak naplóját és leveleit hagyta az utókorra, amelyek jórészt személyes fogantatású önéletrajzi jellegű dokumentumok, főképrp az irodalomtörténészek és a lélekbúvárok kutatnak bennük szívesen. Novéllái jelentik a csúcsot. Idén jelentek meg az Europe zsebkönyvek sorozatban Egy csésze tea címmel. Mint a gondosan nyírt angol pázsit, olyan frissek és üdék ezek a novellák, mert Katherine Mansfield a legaggályosabb módszerekkel dolgozik. A történésvilág nehezen becserkészhető, a lebegő hangulatok eseménytelen fordulatokkal váltakoznak. Látszólag semmiségekkel bíbelőlő. súlytalanul tovatűnő darabok ezek. finoman csipkézett mondatokkal és kifejezésekkel. Ha valahol mégis felfejtödnek a szavak és a hangulatok, az élet teljessége és kimondhatatlan zártsága villan meg előttünk. Alakjait a kis Keziát, a rókaboás öreg nénikét, a fiatal szerelmespárt a legmelegebb fényű bársonyból szabta ki. a cselekvések mögötti érzelmi távlatok a végtelenbe nyílnak. Finom szatirizmusa néha Virginia Wolfot idézi, sokat tudott az emberről és teremtményeiről, de még többet a lélekről és a vágyról. Veszélyes nö lehetett Katherine Mansfield, ha nem látott is a vesénkbe, valahogy mégis az egészet sikerült megsejtenie. Noha aranyporos volt a reggeli ég, derült az idő. Miss Brill mégis felvette régi rókaboáját. Megsejtette, hogy a vasárnap esti lakomát a mézeskalácsot, nem fogja megvenni, csöndesen szomorú lesz az estéje. Egy ragyogóan fiatal pár kineveti majd régimódi rókaprémjét, s ö elmegy a péküzlet előtt, sétáját nem tetézi meg a szokásos vásárlással. az esti lakoma örömével. Ilyen finom rezzenésekből, történetekből áll össze Katherine Mansfield világa. NAGYVENDÉGI ÉVA FOLYÓIRAT A 7-es Irodalmi Szemle Irodalmi folyóiratunk új száma — amely kissé megkésve jelent meg — az ötvenéves Zs. Nagy Lajos versével indul. Kiváló költőnket köszönti írásában Koncsol László, s ugyancsak a jubiláns személye ihlette Barak László Nekrológ helyett Zs. Nagy Lajosnak című versét, Lacza Tihamér Ceruzarajzait, valamint Túrosán László rajzait, amelyekkel a folyóirat e számát illusztrálták. A Kritika rovatban Mészáros László Vajkai Miklós Veszteglők és Cúth János Életfa című regényét értékeli. S ha már a kritikánál tartunk, itt hívom fel olvasóink figyelmét arra az ankétra, amelyet a folyóirat szerkesztősége szervezett műkritikánk jelenlegi helyzetéről. Négy kérdéssel fordultak irodalmunk képviselőihez, azt tudakolva tőlük, vajon ők hogyan látják napijaink csehszlovákiai magyar kritikáját. Elmondható-e a kritikáról, hogy eleget tesz a tőle elvárható alapikövetelményeknek. vagyis a megértésnek, értelmezésnek és értékelésnek? Van-e egyáltalán fölkészült, rendszeres irodalomkritikánk? Miért fordulhat elő nálunk az. hogy egy-egy megjelenő könyvnek — egy-két rövid recenziótól eltekintve — nincs kritikai visszhangja? Mi a helyzet a kritikusok utánpótlásával? E néhány kiragadott kérdéssel csupán jelezni kívánom, mi mindent érintenek válaszaikban a megkérdezettek. A válaszadók — Alá bán Ferenc, Dénes György, Fonod Zoltán, Klimits Lajos, Mészáros Károly, Rácz Oliver, Révész Bertalan, Szilvássy József és Tóth Károly — álláspontját olvasva, úgy tűnik, egy dologban valamennyien egyetértenek: semmiképpen sem lehetünk elégedettek a szlovákiai magyar kritika helyzetével. S bár — ahogy ezt többen is hangsúlyozzák — egy ankét nem oldhat meg semmit, mégis fontos e téma fölvetése, megvitatása, hiszen ezáltal is előbbre jutunk a megoldáshoz vezető úton. BERTHA ÉVA KÖZMŰVELŐDÉS Fábry időszerűsége Az idei Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Naprok a hagyományokhoz híven író—olvasó találkozókkal kezdődtek november 7-én Kassán (Koéice) és a Kassa-vidéki járás városaiban és falvaiban. A tizennégy hely színen Tóth Elemér. Soóky Lászó, Ozsvald Árpád, Tóth László, Grendel lajos, Kövesdi károly. Csáky Károly és Gál Sándor találkozott az olvasókkal. Az első két napon egy-egy színházi előadást is megnézhettek a résztvevők. A Thália Színpad bemutatóját, Georg Büchner Leonce és Lena című kétrészes komédiáját, illetve a Csemadok kassa-vidéki járási bizottsága égisze alatt tevékenykedő Pinceszínpad előadásában Schwajda György Segítség című tragikomédiáját. November 9-én, az ünnepélyes megnyitó után elsőként Duba Gyula Fábry Zoltán időszerűsége című előadásában ismertette az antifasiszta író munkásságát részletezve műveinek, haladó eszméinek, az emberért, az emberi méltóságért folytatott harcának időálló jelentőségét. Majd Karol Tomié, a bratislavai Irodalomtudományi Intézet dolgozója Fábry szlovák—magyar és cseh—magyar irodalmi szerepréről, kapcsolatairól beszélt. Hangsúlyozta a Fábry szerkesztésében megjelenő kultúrprolitikai folyóirat. Az Út együttműködését és jó kapcsolatát a hasonló tartalmú cseh Tvorbával és a szlovák DAV-val. Ismeretlen okok miatt elmaradt Zalabai Zsigmond tervezett előadása a csehszlovákiai magyar líra háborúellenes vonulatairól, ugyanakkor gazdagabak lettünk Soóky László A gyermekről, gyermekirodalomról, írókról és még sok egyébről című előadásával. Az idei Fábry napiok a megszokottól eltérően nem kötődtek egyetlen témakörhöz, ezért kerülhetett a műsorba a Hét ankétja és négy — két magyarországi és két hazai magyar — énekkar ünnepi hangversenye. Másnap az előadássorozat Ivan Bajcurának, a kassai Safárik Egyetem tanárának Út a proletár nemzetköziség felé című előadásával folytatódott. Ezután a hallgatóság megtekintette a Kosicei Kormányprogram Házának állandó munkásmozgalmi kiállítását, majd Stószon (Stos) lerótták kegyeletüket Fábry szülőházában és sírjánál. MILICKY JOLÁN FILM Az afrikai férfi Charlotte (Catherine Deneuve), egy idegenforgalmi társaság alkalmazottja úgy dönt. hogy Afrika legeldugottabb részén szállodakomp>lexumot, idegenforgalmi paradicsomot épít ki. A rövid párizsi prológus után jöhet az afrikai kaland! A rezervátumban. jóformán az afrikai őserdő kellős közepén aztán Charlotte találkozik férjével, akivel válófélben vannak és már hosszabb ideje nem élnek együtt. Viktor, a félj (Philippe Noiret) a biztonság kedvéért ide menekült személyes problémái elől és fő foglalkozásban állatvédő. S mint ilyen, egészen természetes, hogy sziwel-lélekkel, no meg persze tettekkel is ellene van mindennemű beavatkozási szándéknak, mint amilyennel a felesége és annak ügyefogyott kollégája is erre a szűzi földre érkezett. A történetsorban aztán jó néhányszor keresztezik egymás útját, a végén pedig teljesn egymásra utalva vágják ki magukat a kalandfilmbe illő. ám nemigen meggyőző veszélyhelyzetből. A francia film két főszereplője aligha a mesebeli ideális pár. Ránézésre meg pláne nem azok. Catherine Deneuve maga a tökély, és színészi játékán sem lehet kifogásolni semmit, nem beszélve arról, hogy az őserdőben a ruháján sem esik ránc. Philippje Noiret predig a nehézkes, magával, küllemével nem törődő, kicsit lusta, problémáitól, a házasság krízisétől szabadulni akaró, de végsősoron életének értelmét meglelő Viktor szerepében szintén jó. De azért ez a két jobb sorsra érdemes színész sem igen tudott élénkíteni — a forgatókönyv „jóvoltából" — a filmen. Színfoltok csuprán, s hogy jobb sorsra érdemesek, az meg végképp nem ebből a filmből derült ki. Philiprpre de Brocától, a film rendezőjétől fergetegesebb alkotásokat szoktunk meg. A 105 prerc felhőtlen szórakozást nyújtott volna, ha nem lett volna benne egy csomó üresjárat is. Még így is emlékezetes azonban a bizarr-romantikus táj. az afrikai szavanna és állatvilága, az őserdő meg a benszülöttek. Rio. Hongkong és Acapxilco voltak többek között de Broca korábbi kaland filmjeinek színhelyei, de ez is mutatja, a rendező az egzotikum, a kaland meg a komikum egyvelegének megszállottja. Viszont mig korábbi filmjei a hatvanas és hetvenes évek szellemében kalandfilmek toltak a javából, ez utóbbi nem túl eredeti és ráadásul ötletszegény. Nemigen tud megnevettetni, inkább csak mosolygunk helyenként. Egészében véve azonban szórakoztató vígjátékot láthatunk. FRIEDRICH MAGDA
