Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-05 / 45. szám
KALENDÁRIUM 1975. november 5-én halt meg Ján Kostra nemzeti művész, szlovák író. november 7-e a NOSZF évfordulója, a Szovjetunió állami ünnepe, november 7-e a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónap kezdete. 1810. november 7-én született Erkel Ferenc zeneszerző. november 10-e nemzetközi ifjúsági nap. KÖNYV A mítosz Mi a mítosz? A Bakos Ferenc szerkesztésében megjelent Idegen Szavak és Kifejezések Szótára szerint: „1. hitrege; a történelem korai szakaszában keletkezett vallási jellegű mesés elbeszélés, amelyben a természet és a társadalom jelenségei, hatóerői megszemélyesítve, természetfeletti lények és legendás hősök képében jelennek meg ..Marx a következő magyarázatot adja a mítoszok eredetére: „Valamennyi holt nemzedék hagyománya lidércnyomásként nehezedik az élők agyára. És éppen amikor azzal látszanak foglalkozni, hogy magukat és a dolgokat átalakítsák, hogy valami még soha nem voltat teremtsenek, éppen az ilyen forradalmi válságkorszakokban idézik fel aggodalmasan a maguk szolgálatára a múlt szellemeit, kölcsönveszik neveiket, harci jelszavaikat, jelmezeiket, hogy ebben az ősi, tiszteletre méltó álruhában s ezen a kölcsönzött nyelven vigyék színre az új világtörténelmi jelenetet." A mítoszok világmagyarázatok; az emberiség gyermekkorának, illetve kultúrák gyermekkorának emlékét hordozzák, az ember ismeretlennel való magasztos, vagy éppenséggel tragikus találkozásait dokumentálják. Nincs ember, akinek életéből hiányozna a mitikus, aki ne érezte volna át — legalább egyetlenegyszer — ennek a találkozásnak a sejtelmességét; nincs ember, aki ne szembesült volna valamely mítosszal, mitosztöredékkel. A mítoszok az egyetemes kultúrkincs részét képezik, s kulturális örökségünkkel együtt kapjuk azokat. Ahány gondolkodó elme, annyi mítoszmagyarázat és mítoszértelmezés létezik. Ezeken belül a laikus olvasó számára is számos izgalmas tanulsággal bír, s lebilincselő olvasmányt jelenthet napjaink egyik ismert mítoszkutatójának. M. I. Sztyeblin-Kamenszkij munkája egyébként egy-két évvel ezelőtt csehül is napvilágot látott Mytus a jeho svét (A mítosz és világa) címmel. S ha valamit hiányolhatunk a magyar kiadásból, az nem más, mint ami a cseh kiadásnak éppen a többletét adja: a könyv végére illesztett kisantológiát az Edda-mitoszokból. Ugyanis ezáltal a magyar olvasónak is módjában állt volna, hogy a szerző gondolatmenetét, elméleti következtetéseit egyidejűleg az elemzett szövegeken is megvizsgálhassa, ellenőrizhesse. S ez a kiegészítés már csak azért is ráfért volna a jelen kiadásra, mivel ezeket a minden sorukban költői számyalású mitológiai szövegeket csupán nagyon kevés magyar olvasó ismeri. S Az én világom ifjú olvasói között pedig feltehetően nem is akad ilyen ember. Tóth László (nŐ6) Ahol a vadgyümölcs terem Hol terem az igazi vadgyümölcs? Jevgenyij Jevtusenko neves szovjet költő szerint sehol másutt, mint a szibériai tajgában, az ö szülőföldjén, az Ural-Altáj vidékén. A regényben ugyan nem lelünk egy szemernyi vadgyümölcsöt sem, viszont annál több emberi megnyilvánulást. Legelőször is kirándulást teszünk a világűrben, ahol az űrrakéta pilótájának belső monológjából megtudjuk, hogy ő is szibériai származású, mint a költő. Képzelete révén megismerjük a vad szibériai tájat, néhány lakójának életét, életük folyását. Egy gyermeket is látunk ott, aki mindenáron pilóta akar lenni. Költő—pilóta: ugyanaz, mindkettő magasan szárnyal. Innen már csak egy ugrás a regény végére — alig négyszáz oldal —, s máris a század elején vagyunk; egy napot tölthetünk Ciolkovszkijjal, aki ezen a napon ugyan nem talál fel semmit, de hosszú eszmecserét folytat egy szeszgyári igazgatóval, s egy gyermeki csínytevés révén azon tűnődik: nem korai-e még az emberiség kezébe ilyen roppant erőt, hatalmat adni. mint a rakéta. Mi tudjuk, útjára bocsátotta rakétáját, de még aznap naplójába jegyzi: az emberiségnek fel kell nőnie a rakéta helyes felhasználásához! Ami a kezdet és a vég között van: a regény cselekménye. Szűk szálon csordogál, mert nem is az a lényeg. Az éppenhogy van. A költő bejárja ifjúkori tájait, emléket állít a földtani expedíciónak, melynek valaha ő is tagja volt. A legtöbbet geológusok között időzünk, megismerjük életüket, drámai öszszeütközéseknek is tanúi vagyunk. A rossz Ji'VKmyij Jevtusenko AHOL A VADGYCMÖt.CS IKREM mindenütt felüti fejét. Aztán Leningrádba látogatunk, ahol fiatalokkal ismerkedünk. A fiataloknak kulcsszerepük van a regényben. Jevtusenko felvillantja a jellemeket: ebből költő lesz, ebből pilóta, ebből vezető, ebből karrierista. A Leningrádba látogató amerikai diákokat is hasonló módon karakterizálja: haladó, szélsőséges vagy pedig egyenesen ellenséges nézeteket valló fiatalokat ismerünk meg. Közülük néhányat viszontlátunk Honoluluban — mert a tajgából csak egy ugrás Honoluluba —, egy beat-koncerten, ahol a közönség őrjöngésében szinte elvész a zene. Néhány oldallal később Allende chilei elnök utolsó napjainak vagyunk szemtanúi ... Szerteágazó, nehéz olvasmány Jevtusenko esszéregénye. Életrajzi mű? Több annál. Az ötvenes évein túl járó költő összegez. Századunk — napjaink — valamennyi lényeges kérdésére választ keres. Nagy távolságokat jár be égen és földön, térben és időben, képeket villant fel. drámai helyzeteket teremt, attól függően, mit akar megvilágítani. Az olvasó kész a száguldásra, mert a regényt mélységes emberi filozófia hatja át, elmerülünk az etikai fejtegetésekben, a jelenségek esszéisztikus megformálásában, s ez az egész repülés a képzelet szárnyán történik. Módszerét Bulgakovéhoz hasonlítanám. Sok-sok önálló epizódot dolgoz a regénybe, mely látszólag messze van a cselekménytől. Ha azonban a mondanivaló egészére figyelünk, könnyen rájövünk, nem is oly messze. (Magvető, 1985) Mészáros Károly KÖZMŰVELŐDÉS Felhívás vetélkedőre Nemzetek és sorsok rengetegében csak akkor igazodhatunk el. ha pontosan és hasznosíthatóan érzékeljük az időből előbukkanó és oda visszahulló emlékeket és tényeket, valamint a hozzájuk fűzött magyarázatokat. Köztudott, hogy a szlovákiai magyar nemzetiség létrejötte azonos Csehszlovákia megalakulásával, s hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja bölcsőjénél nem is egy magyar nemzetiségű ember serénykedett, új, szebb jövőbe vetett hittel. Nemzetiségi szemszögből van tehát mit megismerni és megtanulni azoknak, akik eleget téve a Csemadok Központi Bizottsága felhívásának, beneveznek arra az országos történelmi-irodalmi vetélkedőre, amelyhez a jelentkezési lapokat a Csemadok járási bizottságain lehet beszerezni. Megszámlálhatatlan ugyanis azoknak a magyar nemzetiségűeknek a száma, akik a CSKP alapítása óta eltelt hatvanöt esztendőben országos mértékkel mérve is sokat tettek azért, hogy a munkásosztály élcsapatából szocialista társadalmunk vezető ereje legyen és maradjon, s az az állítás sem önáltatás, hogy ennek a hatvanöt esztendőnek értékes, megismerésre érdemes epizódjai vannak a szlovákiai magyar irodalomban. Történelmi és irodalmi ismeretek tehát egyaránt szükségesek azoknak, akik a jelentkezési lapot 1986. január 31 -ig beküldik a Csemadok illetékes járási bizottságára. A vetélkedőn háromtagú csoportok versenyeznek majd, s a rendezők nagyon örülnének, ha nem csupán diákok neveznének be, de gyárak, üzemek, szövetkezetek képviseletében munkások, földművelők és értelmiségiek is. Hogy milyen út vezet a május végén, föltehetően 24-én sorra kerülő országos döntőig? Ahol szükséges, helyi vagy körzeti verseny - előzi meg a járási fordulót, ahonnan a legjobbak a kerületi fordulóba jutnak, onnan pedig a döntőbe. Az érdeklődök a részletes tájékoztatót a felkészüléshez a Csemadok járási bizottságain szerezhetik be s ugyancsak ott kaphatnak részletesebb felvilágosítást a versenyszabályokról. Benevezni mindenkinek érdemes, akit érdekel hazánk, s nemzetiségünk történelme, és irodalma — hiszen ilyen vetélkedőn veszíteni nem lehet. Szigeti László TELEVÍZIÓ A szerelem logaritmusa Három órán keresztül kötötte le a figyelmet a televízió ostravai stúdiója ifjúsági adásában látott A szerelem logaritmusa című négyrészes tévéjáték (kétszerre sugározták). A fiatal főiskolás házaspár szerelme, eszményei, küzdelme és kiábrándulása, az élet szépsége és buktatói vonultak fel Jana és David közösen töltött napjaiban. Pavel Cmíral, a tévéjáték írója valósághűen ábrázolta a házasságra lépő főiskolások önállóságra való törekvését, feltárva azokat a negatívumokat is, amelyek szüleik „mindent elintézni" vágyásából erednek, s kihatnak a fiatalokra. David megnyerő jellem az egyenes utat és igazságot keresi, s itt keményen ütközik apósa-anyósa nézetével, akik lányuk „érdekében" még azt is képesek eltiporni, ami a fiataloknak a legfontosabb. David anyja éppen ennek az ellenkezője: neki az a mérvadó, amit a fiatalok együtt, egymásért tesznek. Bízik abban, hogy fiát jól felkészítette az életre s menyét is igazi anyai szeretettel szereti, látja el tanácsokkal. Jana és David végzősök. Tele vannak gonddal, problémákkal, s ezekkel birkózva elvesztik egymás iránti türelmüket, bizalmukat. Meginog a múlhatatlannak vélt szerelem is, melynek Jana szülei örülnek leginkább, sőt támogatják is a szakítást, mert lányuknak „jó partit", gazdag férjet szeretnének, nem egy kezdőt, akinek semmije nincs. Sürgetik a válást, de Jana szivében még él a szerelem, és folyton fülében cseng David mondása: az élet egyenlő a kettesalapú szerelem logaritmusával. Érzi David igazát, s noha nem számolt azzal, hogy a házastársaknak alkalmazkodniuk, kiegészíteniük és támogatniuk kell egymást minden helyzetben, egyre inkább megérti, hogy ez elkerülhetetlen. A buktatókat — melyek elöbb-utóbb minden házasságban felmerülnek — ők sem kerülhették el, de még idejében tudatosítják: ha mindketten akarják, a legnagyobb nehézségek is lebírhatók. A Bedrich Jansa rendezte tévéjáték iskolapéldaként szolgálhatott a fiataloknak, de a szülők is tanulhattak belőle. Ezúttal nem volt hiábavaló a tv képernyője mellett eltöltött három óra. H. Zsebik Sarolta
