Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-09-04 / 36. szám

1809. szeptem­ber 4-én szüle­tett Julius Slo­­wacki lengyel költő és forradal­már 1919. szeptem­ber 5-én esett el Csapajav, a Vö­rös Hadsereg leg­híresebb pa­rancsnoka 1909. szeptem­ber 7-én szüle­tett Elia Kazan, amerikai filmren­dező 1943. szeptem­ber 8-án végez­ték ki a fasiszták JuKus Fuöikot; ez a nap az újság­írók nemzetközi szolidaritásának napja 'Szeptember 9-e csehszlovák KÖNYV Haladó nömozgalom Szlovákiában A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága olyan mutatós kivitelezésű publikációt ad az olvasóközönség, és saját tagsága kezébe, amely első íz­ben dolgozza fel Szlovákia haladó nőmozgalmának történetét a mun­kásmozgalom kibontakozásától a kommunista párt megalakulásának időszakán keresztül részvételükig a nemzetfelszabadító harcokban, a Szlovák.Nemzeti Felkelésben, majd a felszabadulást követően a nőszerve­zet megalakulását, a Nemzeti Front tömegszervezetévé vált Szlovákiai Nőszövetség komplex történelmét. Az első fejezet világosan megmu­tatja, hogy az egyenjogúságért vívott harc szoros összefüggésben van a munkásosztály küzdelmének kibonta­kozásával, a kommunista párt követ­kezetes. forradalmi harcával a prole­tariátus felszabadításáért, a kizsák­mányolás felszámolásáért. A második fejezetben kapnak he­lyet, a nők és a családok helyzetének jogi fejlődését dokumentáló törvé­nyek, a nők képzettségének, foglal­koztatottságának fejlődését szemlél­tető statisztikai adatok, valamint a haladó nőmozgalom szótára. A címszavak között ott található a Nőmunkás valamint a Nő küldetését, fejlődését tömör tárgyilagossággal méltató ismertetés is, hiszen a Prole­tárka és a Nőmunkás megjelenése óta a CSKP egyenjogúságért vívott harca nemcsak a nők, a nemzetisé­gek helyzetének megoldására is vo­natkozott. 1X)KR()K()VÍ: Zenské hnutee, NASLOVENSKU 1918-1980 A publikáció meggyőzően bizonyít­ja, hogy egyedül a szocialista társa­dalom képes a kommunista párt ve­zetésével, a marxizmus—leninizmus elveinek következetes betartásával megvalósítani a nők tényleges egyen­jogúsítását. Megjelent a Zivena kiadó gondozá­sában, egy tekintélyes munkaközös­ség közreműködésével feldolgozott ^ísszeállított tartalommal. Gazdag agát a Slovenka, a Nö fónykép­­felhasználásával válogat­' minden nőszervezet Mai magyar elbeszélők Jómagam már régóta vásárolom a Móra Könyvkiadó Diákkönyvtár soro­zatának könyveit. A sorozat évekkel ezelőtt indult, az olvasó bizonyára találkozott egy-egy különböző színű, terjedelmű kiadványával. A kötetek legfőbb jellemzője az olcsóság (áruk diákzsebhez mért), s hogy a világiro­dalom klasszikusaitól kezdődően a mai magyar irodalomig minden köz­lésre kerül itt. A szerkesztők dicsére­tére legyen mondva (jelenleg Lengyel Balázs szerkeszti a sorozatot, de ko­rábban közreműködött a szerkesztés­ben Béládi Miklós is), hogy a legjob­baktól válogatnak. Az én diákkorom­ban nem voltak hozzáférhető olvas­mányok pl. a görög drámák, de még Zrínyi művei sem. Csak szemelvé­nyekből ismertem a Szigeti veszedel­met, nem is beszélve a Török áfiumról vagy a Fanni hagyományairól, ame­lyek később e sorozatban napvilágot láttak. Utólag pótoltam magam is az akkori kötelező olvasmányokat. A mostani, talán a legújabb kiad­vány a Mai magyar elbeszélők, amely 38 mai (1945-töl publikáló) magyar írótól mutat be 39 elbeszélést, novel­lát (Örkény István szerepel két novel­lával). E kötet folytatása a korábbi Szegények öröme (magyar írók elbe­szélései 1900-tól 1945-ig) kiadvány­nak, de kiegészítésképpen hozzájuk csatolhatók a Lengyel József: Igéző és Déry Tibor: Niki és más történetek című válogatások is. Az olvasó ezek­ből a Diákkönyvtár-kötetekből képet kaphat a XX. századi magyar novella fejlődéséről. (Mindehhez természete­sen még hozzá kell olvasni az ugyan­csak e sorozatban megjelent Móricz és Kosztolányi novellás köteteket is). A Mai magyar elbeszélők kötetben szerepelnek a már elhunyt nagyságok (Illyés Gyula, Örkény István, Mester­­házy Lajos), de olyan alkotók is, akik rövid pályájuk alatt jelentős műveket alkottak (Sarkadi Imre, Szabó István, Gáli István, Hajnóczy Péter). Az élők közül csaknem valamennyi — a rövid prózában ma jegyzett — író szerepel egy-egy novellájával, elbeszélésével vagy vallomásos esszéjével. Azt hi­szem, nem volt érdektelen újra közöl­ni (és mindig újra) olyan kitűnő elbe­széléseket, mint a Jelentés öt egérről (Mészöly Miklós) vagy A hazudós (Fe­jes Endre). Az olvasó e kötetből meg­ismerheti a fiatalabb irónemzedék markáns képviselőit, akik ugyan kü­lönböző utakon járnak, de kitűnő mű­veket hoztak létre már idáig is. A közölt művek — A medveölő fia (Si­­monffy András), Utazás Jakabbal (Császár István), Melyikünk anyaga tart tovább? (Tandori Dezső) vagy a Here-vasárnap (Esterházy Péter). Szürke (Nádas Péter), Fehér rozsda (Bertha Bulcsu) — jól jelzik ezt a színvonalat, de a különbözőséget is. A kötet végén levő életrajzi jegyze­tekből az olvasó jól tájékozódhat ma­gukról az írókról is. A fiataloknak ajánljuk tanévkezdö olvasmányul a kötetet, de a Diákkönyvtár többi köte­teit is, amelyeket a Madách kiadó jóvoltából könyvesboltjainkban meg­vásárolhatunk. Mészáros Károly Szeretők Megint egy szerelmesfilm. legyint­­het a moziba készülődő. Holott végre megint egy jó „szerelmesfilm", amely mentes a sallangtól, álpoézistól és cukorhabtól. Valóságfeltáró igyekezet jellemzi. A valóság művészi eszkö­zökkel történő felmutatása pedig egyenlő a változtatás igényével. És lehetőségével is. Az idei Karlovy Vary-i filmfesztivál egyik magyar versenyfilmje Kovács András Szeretők című alkotása volt. (A másik Szántó Erika Az óriás című filmje, amely az elsöfilmesek kategó­riájában elnyerte a fesztivál födiját.) Kovács András a hatvanas évek ele­jén induló magyar „új hullámos" nemzedék jeles képviselőjeként tűnt fel. Első nagy játékfilmje az Álmodo­zások kora. Ezt követően az Apa, a Szerelmesfilm című alkotásaival ala­pozta meg hírnevét. Az Álmodozások korát annak idején, talán 1966-ban kamaszként láttam először, s máig is meghatározó élményeim egyike. Olyan mű, amelyhez foghatóan „tisz­tát" csak egyszer alkothat pályája során egy művész: jóllehet, több mint húsz év után jóval gazdagabb életta­pasztalattal rendelkezik, pontosabb profi-fogásokkal alkot. A Szeretők apropója önmagában csontig lerágott, banális történet: Vera, a független értelmiségi nö sze­relmi kapcsolatba kerül a nős Tamás­sal. aki érdemtelen erre az önzetlen szerelemre. Tamás önző alaptermé­szete. amely meghatározza élete minden lépését, testi-lelki kiszolgál­tatottságba taszítja a nőt. Lényegé­ben az önzés kamaradrámájává kere­kedik a történet ami akkor válik vilá­gossá. amikor Tamás felesége — bár ő is a férfi önzésének kiszolgáltatottja —, arra kéri Verát, hogy tartson ki Tamás mellett, hiszen ebben látja együttmaradásuk egyetlen lehetősé­gét. Mi ez, ha nem merő önzés, mégha az önzetlenség álarca mögött is? Ki-ki kész feláldozni saját morális tartását a másik birtoklásáért. Ennyi maga a történet. A lényeg: milyen irányból közelíti meg. hogyan bontja ki, láttatja a belső tájakat és tartalma­kat az alkotó. Kovács András ritka érzékenységgel kezeli, bontja ki eze­­| két az összetevőket, amelyek megha­tározzák a történetet. S nem fordítva, ahogy azt ál-pszichológiai drámákká tupirozott love storykban gyakran lát­hatjuk. A film kitűnő dialógusait Gyurico­­vics Tibor irta. aki egy villanásnyi jelenetben maga is látható a Bíró Miklós bravúros érzékenységgel fény­képezte filmen. Az intimitás képi áb­rázolása magával ragadó. A főszerepekben Kiss Mari ritka művészi érzékenységgel formálja meg Vera alakját. Cserhalmi György játéka markáns természetességével fogja meg a nézőt. Az epizód szere­pekben Borbáth Ottilia, Tábori Nóra. Bálint András, Reviczky Gábor. Kottái Róbert pontosan motivált alakításait látjuk. Presszer Gábor zenéje sokkal több, mint hangulati aláfestés: elvá­laszthatatlan segítője a szerelmi tör­ténetnek, mely kíváncsivá tesz: hon­nan jöttek, indultak ezek az emberek, s hogyan jutnak révbe. Ha révbe jut­nak egyáltalán: Magánügy? Közügy? Alighanem az utóbbi: emlékezzünk csak, micsoda siker volt éppen e lap hasábjain például a Színlelni boldog szeretőt... Nem véletlenül: aligha pusztán filmen élnek ezek a celluloid szalagra „álmodott" szeretők. Kiss Péntek József Háromszáz kilométer „nyeregben" Az idén immár tizedszer került megrendezésre a Honismereti Kerék­pártúra az SZNF 40. évfordulója je­gyében. Résztvevői ezúttal Nógrád és Gömör tájait járták be, ismerkedtek hagyományaival, néprajzi s egyéb ér­dekességeivel. Több mint 120 résztvevő gyűlt ösz­­sze Fülekpüspökiben (Fii. Biskupice) a túra kiindulópontján, hogy azután az Ajnácskő — Kisgömöri — Csízfürdő — Gombaszög (Hajnáéka, Gemerőek, Óíz-kúpele, Gombások) útvonalon mintegy 300 km-t kerekezzen. Köz­tük az őstúrázók, élükön Urbancok Egonnal és M. Molnár Lászlóval, akik egyben az idei túra fö előkészítői és irányítói voltak. Nehéz lenne felsorolni mindazt, aminek a túrázók részesei lehettek. Közülük csak a legérdekesebbekről. Somoskö (Somoska) várában Krúdy Gábor műemlékfelügyelőségi igazga­tó a vár történetéről és a restaurálási munkálatokról számolt be. Dr. Molnár Zoltán nyugdíjas tanár a környék ge­ológiai felépítéséről, természeti érde­kességeiről tartott előadást. Persén (PrSa) Szabóné H. Kinga, a losonci (Luöenec) galéria igazgatója Bácskái Béla festőművészről emlékezett meg. Kurtányban (Kurtán) Horváth Mihály történész Mocsáry Lajosról, a szlová­kok jogaiért harcoló politikusról tar­tott előadást. Sőregen a helyi efsz elnöke, Pölhös Károly fogadta a túrá­zókat, s beszélgetett velük a szövet­kezet munkájáról. Rimaszombat (Rím. Sobota) történetét, épületeit Veres János költő mutatta be egy városnéző sétán. Hanván (Chanava) Tompa Mihályról, Sajógömörben (Ge­­mer) Mátyás királyról és a falu történe­téről emlékeztek meg a túrázók. Ka­­londán (Kalonda) és Hidegkúton (Stu­­dená) pedig néprajzi kiállításokat te­kintettek meg. Ajnácskön, Almágyban (Gemersky Jablonec) és Kisgömöriben a CSE­­MADOK szervezete és a túrázók kö­zös kultúrműsorai tették érdekessé az esti programokat! Fellépett az ajnács­­kői modem tánccsoport. Somoskői Ágnes népdalénekes, a péterfalai ci­­terazenekar, a hidegkúti folklórcso­port, illetve a Mihályi Molnár László vezette Túraszínpad, amely a Király új ruhája című mesejátékot mutatta be. A túrázóknak nem kellett unatkoz­niuk az útvonal egyetlen szakaszán sem. S hogy ez így volt, azt elsősor­ban Böszörményi Istvánnak, a füleki gimnázium tanárának kell megkö­szönni, aki az akciók jelentős részét előkészítette, megszervezte. Puntigán József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents