Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-08-14 / 33. szám

Munkalátogatáson vett részt Közép- Szlovákiában Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjq, az SZLKP KB első titkára és Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. A vendégek a losonci (Lucenec) járásban megismerkedtek az aratási munkák előkészületeivel és menetével. (Felvételünkön.) A buzitai Győzelmes Február Efsz-ben, amely csaknem 2 000 hektár szántóföldön gazdálkodik, az aratás helyzetéről Stefan Gibala, a szövetkezet elnöke nyújtott tájékoztatást. 18 kombájn aratott, ebből hat Magyarországról, további hat pedig a zvoleni járásból érkezett, és a vendégek megérkezéséig 787 hektáron aratták le az árpát és a búzát. Lenárt elvtárs elbeszélgetett az aratókkal. Flangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági dolgozók egész évi munkájának eredményességét a lehető legkisebb veszteségekkel végbemenő aratás, gabonatisztitás, -szárítás, és -tárolása határozza meg.

Ötezer fiatal részvételével nyílt meg a 28. Rysy-túra az SZNF 40. évfordulójának jegyében. Megnyitó beszédében Marian Párkányi, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára, a túra szervező bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a rendezvényre idén is eljöttek a SZISZ aktív tagjai, a kiváló újítók, az ifjúsági szocialista brigádok képviselői, az amatőr művészeti versenyek győztesei és az élenjáró fiatal sportolók, akik mindennapi lelkiismeretes munkájukkal fejezik ki öntudatos viszonyukat a szocialista haza és a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyományai iránt. A Rysy megmászásában a CSKP KB, a szövetségi kormány és a Csehszlovák Nemzeti Front KB küldöttsége is részt vett Jindrich Polednik, a CSKP KB titkárának vezetésével.

A sztrájkoló angol bányászok elutasították azt a bírósági végzést, amely szerint szakszervezetük köteles ötvenezer fontsterling bírságot fizetni azért, hogy „törvényellenesen" sztrájkörségeket állított fel a bányákon kívül, nevezetesen a Port Talbot-i acélgyár szomszédságában. A bányászszakszervezet dél-wallesi fiókja előtt augusztus elsején több száz oányász tüntetett — támogatva sztrájkoló társaikat — a bírósági határozat ellen.

CSTK-felvételek

Számos elismerésre méltó sportteljesítménnyel teszik emlékezetessé sportolóink az idei Csehszlovák Atlétikai Bajnokságot. Ivana Jobbová 190cm-es ugrásával beállította a csehszlovák csúcsot, megjavítva egyéni teljesítményét a magasugrásban. Elena Burgárová pedig telje sitményével a gerelyhajítás csehszlovák rekordját 66,12 méterre javította.

CC

í

2

LU

Augusztus 18-án negyven éve, hogy a buchenwaldi koncentrációs táborban meggyilkolták Ernst Thälmant Németország Kommunista Pártjának elnökét. Gyilkosainak egyike, Otto Klaus, akinek részvételére a bűncselekményben még 1947-ben fény derült, ma is boldog családapaként él feleségével és négy gyermekéveI családi házában az Alsórajna-vidéki Geldernben, a városka tekintélyes polgáraként. „A tömeges nemzetiszocialista bűncselekmények feltárására létesült központi szerv" Észak Ra/na-Vesztfália tartománybeli vezetője tizenöt évig igyekezett „fátylat borítani a múltra", mivel vizsgálatot az ügyben csak Ernst Thälmann özvegyének bűnvádi feljelentését követően indított, 1962-ben. Csikorogva, kényelmesen, minden buzgalom nélkül indult be az igazságszolgáltatás gépezete, amint az már lenni szokott, ha náci bűntettek-Gyilkosságért

nyugdíj

rőt volt szó. Az ügyészség hét ízben szüntette be az eljárást. Ez a huzavona azonban példátlan botrány a háború utáni időszak történetében. Nemcsak igazságszolgáltatási, hanem politikai is. Azt mutatja, hogy a társadalom megbékélt a hitleri múlttal, és hogy szerintük a feledés idillikus állapotát nem a bűnösök zavarják, hanem azok, akik nem akarják, hogy a bűnök feledésbe merüljenek.

Paul Wo/ffram, aki 1969 óta Geldern polgármestere, így nyilatkozott az ügyben: Ugyan, hagyják már békén Ottót. Feddhetetlen, szolid polgár. Évek óta örökös vesszőfutás az élete. Nem csodálkoztam volna, ha kezet emel magára."

Dachauban, a Buchenwalddal foglalkozó bűnperben, amelyben az Egyesült Államok szerepelt vádlóként, Klaus a harmincegy vádlott egyike volt. A négy hónapig tartó tárgyalások után 1947. augusztus 14-én húsz évi fegyházra ítélte a törvényszék tömeges kegyetlenkedésekben és legalább ötven kivégzésben való részvételért Hiába vallott a tárgyalások során két szemtanú is — Vladislav Spisar csehszlovák állampolgár, a bautzeni fegyház foglya és Marian Sgoda, a buchenwaldi krematórium hulladékrakodója — Otto Klaus részvételéről Ernst Thälmann meggyilkolásában, ez a tény nem kapott helyet a vádiratban.

Büntetését kemény munkával kell letöltenie — mondta ki a bíróság. Öt év múNa azonban szabadon engedték azzal, hogy már „eléggé megbűnhődött és a börtönben kitűnően viselkedett". A meggyilkolt özvegye azt követően tett ellene bűnvádi feljelentést, midőn megtudta, hogy szabadon bocsátották. A vizsgálat Klaus „jóakarói" érdeméből évekig elhúzódott. Ez idő alatt Klausnak az Észak- Rajna-Vesztfália tartomány tanítójaként bőven volt alkalma a maga képére formálnia a keze alatt nevelkedő ifjúságot. Visszanyerte magabiztosságát is, hiszen közben meghalt Rosa Thälmann és meghalt Marian Sgoda tanú is. De váratlanul felbukkant Heinrich Hannover, az elkötelezett brémai ügyvéd, s Irma Thälmannak, a meggyilkolt lányának megbízásából keresetet nyújtott be a kölni tartományi törvényszékhez Az 1983. június 24-én hozott törvényszéki végzés megdöbbentette azokat, akik Thälmann meggyilkolásában való részvételét szerették volna eltussolni, illetve az ügy kimenetelét már rózsaszínben látták. A végzés szerint: Klaus tudatosan nyújtott segítséget a törvénytelen tetthez".

A helyileg illetékes klevei törvényszék büntetőtanácsának bírái azonban máig is ülnek a vádiraton, amelynek kiadását végre kikényszerítette egy magasabb bíróság. Mindmáig nem tudták eldönteni, hogy az ügyet csakugyan tárgyalja-e a bíróság. Otto Klaus számára ennek amúgy sincs jelentősége. Mégha perre kerülne is sor, mégha nem érne is célt a védő stratégiája, mégha évek múltán elítélnék is a gyilkosságban való bűnrészességért Otto Klausnak nem kell aggódnia hazai körökben élvezett tekintélyéért, megélhetéséért. A polgármester ma is „rendes embernek" tartja és a düsseldorfi tartomány kormányelnöke a Klaus elleni vádak ismeretében az NSZK alkotmányának 131. cikkelye értelmében elismerte a háborús bűnös nyugdíjjogosultságát. A nyugdíjat pedig szolgálati éveinek száma szerint állapították meg, és ezekbe a buchenwaldi évek is beleszámítanak... — jm —