Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-08-14 / 33. szám
Az ötlettől az újításig A Szlovák Szocialista Köztársaság népgazdasága dolgozóinak 46 százaléka — azaz több mint egymillió — nö. 40,3 százalékuk a termelésben, legtöbbjük (háromszáztizenkétezren) az iparban dolgozik, de egyre nagyobb számban megtalálhatók a tudományos és a kutatómunka különböző területein is, ahol női leleményességükkel, kitartásukkal és szorgalmukkal párosuló szaktudásuk birtokában elismerést érdemlő eredményeket érnek el. Számuk gyarapszik a tudományos-műszaki haladást elősegítő feltaláló- és újítómozgalomban is, bár sokkal kisebb ütemben, mint a férfiaké. Ez elsősorban a nők családban betöltött szerepével magyarázható, de más tényezők is közrejátszanak abban, hogy sok, százezreket, milliókat érő hasznos női ötlet megy évről évre veszendőbe. A dolgozó nőket például 'sok munkahelyen még ma sem tájékoztatják megfelelően az újításokra, találmányokra vonatkozó előírásokról, tudnivalókról. Hogy legalább részben pótoljuk a munkahelyi vezetők ezen mulasztását, választ kértünk Vladimir Rasla mérnöktől, a Találmány- és Felfedezésügyi Hivatal gazdasági-szervezési osztályvezetőjétől néhány, a feltalálók és újítók munkájával kapcsolatos kérdésre. — Milyen jelentősége van népgazdaságunkban a találmányoknak, újításoknak ? — A találmányok és újítások egyre pótolhatatlanabb és nagyobb műszaki, gazdasági és politikai szerepet töltenek be az ország fejlesztésében, hiszen jelentős mértékben segítik elő az új, korszerű, nagy hatásfokú gépek, berendezések gyártását, a termelési technológia fejlesztését, a nyersanyag- és energiaforrások jobb kihasználását, a fogyasztási cikkek minőségének javítását stb. Ezért helyeznek nagy hangsúlyt a CSKP XVI. kongresszusának határozatai is a feltaláló- és újítómozgalom fejlesztésére, melyért az államnak. a gazdasági szerveknek és szervezeteknek a szakszervezettel, a SZISZ-szel és a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társasággal együtt mindent meg kell tenniük. Örvendetes, hogy a feltaláló- és újítómozgalom terén általános javulás tapasztalható. 1983-ban Csehszlovákiában a 8717 találmányi javaslatból 7633 munkaviszonyban lévőktől származik (Szlovákiában 1948), ami az előző évhez viszonyítva 3,3, illetve 7,9 százalékkal több. Az újítók 1983-ban összesen 364 040 újítási javaslatot küldtek be, ebből 89 986-ot Szlovákiából, s ez ugyancsak jelentős — 7,7, illetve 7,8 százalékos növekedést jelent. A népgazdaság, de a feltalálók, újítók szempontjából is figyelemreméltó előrehaladás történt a találmányok, valamint az újítások alkalmazása, hasznosítása terén is a múlt évben. Csehszlovákiában 2858, ebből Szlovákiában 637 találmányt alkalmaztak a gyakorlatban. Ez 11,2, illetve 19,1 százalékkal több, mint 1982-ben. Az igy létrehozott társadalmi haszon öszszesen 2,3 milliárd Kcs, Szlovákiában 581 millió Kcs, tehát 14,7 százalékkal, illetve 37 százalékkal nagyobb, mint 1982-ben volt. De az újítási javaslatok megvalósítása terén is jelentős eredményeket könyvelhettünk el a múlt évben. Összesen 184 544, Szlovákiában 45 943 újítás bevezetésére került sor. Vagyis 6, Szlovákiában 7,5 százalékkal több a tavalyelőttinél. így az újításokkal létrehozott társadalmi haszon Csehszlovákiában 8,991 milliárd, Szlovákiában 2,547 milliárd Kcs. Az évi növekedési index, 1,1, illetve 1,17. A találmányok és újítások hasznosítása így 1983- ban többek között 844 millió Kés tüzelőanyag és energia, 842 millió Kcs bérköltség, 726 millió Kcs értékű deviza, valamint 2948 millió Kcs anyag megtakarítását eredményezte. Ezek az adatok önmagukban is sokat mondanak. — A mozgalom két kulcsszava, a találmány és az újítás egyaránt valami újat jelent. Mégis mi különbözteti meg az egyiket a másiktól 7 — E két fogalom pontos meghatározását a 84/ 1972 T.t. számú törvény tartalmazza. A találmány, ha nagyon egyszerűen fogalmazok, nem más, mint egy műszaki probléma új, a világon eddig nem létező megoldása, amely újszerűségével vagy tulajdonságainak összhatásával elősegíti a műszaki haladást. Ehhez viszont tudni kell, hogy mit értünk az újdonság és mit az összhatás alatt. Újdonságról akkor beszélhetünk, ha a kérelmezőt illető elsőbbségi jog érvénybe lépése előtt nem volt ismert a CSSZSZK-ban a találmányi javaslat tárgya, de még a nyilvánosság számára elérhető külföldi forrásokban sem. Az említett összhatás pedig a technikai, közgazdasági, esetleg más eredmények összessége, amelyekkel a találmány alkalmazása esetén társadalmi haszon érhető el. Az említett feltételeken kívül még néhány fontos szempont: a találmányi javaslat tárgyának iparilag kivitelezhetőnek kell lennie, olyannak, hogy hozzáigazítható legyen a termelés, üzemelés. Ám ha a műszaki megoldás ellentétben van az emberi alapelvekkel, a szocialista erkölccsel, még akkor sem lehet találmánnyá nyilvánítani, ha valamennyi más feltételnek megfelel. A találmány műszaki természeténél fogva leginkább valamilyen termék, berendezés, anyag, vagy ismert anyag új célra való felhasználása. Az újítási javaslat termelési-műszaki (pl. valamilyen termék, berendezés, szerkezet, technológiai eljárás), műszaki-szervezési (pl. a munkaeszközök jobb, célszerűbb elrendezése, bizonyos munkafolyamatok egyesítése vagy különválasztása, vagy szervezési-gazdasági (könyvelés, kimutatás, szolgálatnyújtás, ellátás stb.) kérdéseket old meg új módon egy vállalaton belül úgy, hogy az társadalmi hasznot hajt. Az újítási javaslat tárgyának újszerűségét a találmányétól eltérően csak a vállalaton belül vizsgálják. A javaslat nemcsak akkor veszít újszerűségéből, ha benyújtása előtt már alkalmazta a vállalat, hanem akkor is, ha már korábban folyamatban voltak az előkészítő munkák, ha a megoldást a rá vonatkozó előírások, utasítások sugallták. És nem bizonyulhat újításnak az a javaslat sem, amely csak rámutat egy megoldatlan feladatra, új berendezés, alapanyag megvásárlását, a jogszabály megváltoztatását javasolja, vagy az érvényes előírások meg nem tartására mutat rá stb. Az újítási javaslat szerzőjét a törvény úgy védi, hogy az ösztönzésére a vállalaton belül már megvalósított javaslatot három hónapos határidővel újítási javaslatként benyújthatja. Megjegyzem, előfordulhat, hogy a javaslat minden feltételnek megfelel, mégsem nyilvánítható újításnak, mert szerzője nem lépte túl munkaköri feladatait. — Az újítás értékét elsősorban az általa elérhető társadalmi haszon határozza meg. De mi szerint lehet megítélni egy-egy újítás társadalmi hasznát ? — Főleg abból, hogy az újítás mennyiben befolyásolja az ún. magasabb közgazdasági vagy más pozitív hatást, mint pl. a gyártás gazdaságossá tételét, a munkatermelékenység növelését, az önköltségek csökkentését, mennyiben javítja a termékek minőségét, hosszabbítja élettartamukat, mennyire segíti a tüzelőanyag, energia- és munkaerő-megtakarítást és a munkabiztonságot. — A köztudatban elterjedt, hogy az újítási javaslatok, találmányok ügyintézése túl bonyolult, s ez sok ötletga?dag embert elriaszt. Tényleg olyan körülményes az út az ötlettől a szabadalomig? A csehszlovák állampolgárok, szocialista szervezetek és az állam jogait, kötelességeit a felfedezések, találmányok, újítások, prototípusok létrejöttekor, társadalmi hasznosításuk esetében a 84/1972 T.t. számú törvény, a velük kapcsolatos ügyintézést, tervezett felhasználásukat, a jutalmazást stb. pedig a 102— 107/1972 T.t. számú rendeletek szabják meg. A találmányi javaslatokat csakis a Találmány- és Felfedezésügyi Hivatalba lehet benyújtani, két példányban, melynek tartalmaznia kell a 104/1972 T.t. számú rendelet 8—15. 5-ai által megszabott adatokat. A javaslat helyes kidolgozásához jó segítséget nyújt a hivatalunk által kiadott közlöny. Áz újítási javaslatok ügyintézését a 105/1972 T.t számú rendelet szabályozza. A jelentkezőívet ahhoz a vállalathoz kell beküldeni, amely a javaslatról dönt, azaz amelynek tevékenységét a javaslat tárgya érinti. Ha több ilyen vállalat is létezik, akkor azok felettes szervéhez kell fordulni az újítási javaslattal. Ha a munkaviszonyban álló kérvényező újítási javaslata saját vállalatának tevékenységével függ össze, akkor először oda köteles beadni azt, amely tíz napon belül ugyancsak köteles visszaigazolni a jelentkezőív átvételét. A vállalatnak az átvétel napjától számított két hónapon belül el kell döntenie, hogy elfogadja-e újításként a javaslatot, vagy sem. A vizsgálatot a vállalat újítások ügyével megbízott részlege végzi, de ha szükséges, bevonhat más, pl. műszaki, jogi, gazdasági stb. részlegeket is, sőt más vállalatot is ebbe a munkába. Az ilyen bonyolult vizsgálat esetében a vállalatnak joga van meghosszabbítani az említett határidőt, de erről értesítenie kell a kérvényezőt. A vállalat a javaslat megoldásának helyességéről szükség esetén próbával is meggyőződhet, amelyre meghívja a szerzőt is, hacsak a részvételhez szükséges költségek nem haladják meg a javaslat társadalmi hasznát. Az elutasító döntés előtt lehetővé kell tenni, hogy a szerző hozzászóljon a vizsgálat eredményéhez. Az elutasító döntés ellen a kérvényező fellebbezhet (a döntés napjától számított egy hónapig) a vállalat közvetítésével annak felettes szervénél, amely két hónapon belül köteles felülvizsgálni az ügyet. Az újítási javaslat elfogadásáról szóló határozatban viszont a vállalatnak fel kell tüntetnie azt is, hogy mikor valósítja meg az újítást, s a szerzőnek (esetleg a társszerzőknek) egyben kiadja az újító igazolványt. — A feltaláló és az újító munkájáért pénzjutalomra jogosult. Mitől függ e jutalom nagysága ? — Ezt a jutalmazást a 106/1972 T.t számú rendelet szabályozza, részletes ismertetése hosszadalmas lenne, talán csak annyit, hogy a társadalmi haszon nagyságától függ elsősorban, s hogy a feltaláló, újító minden olyan vállalatnál jutalomra jogosult, amely találmányát, újítását alkalmazza. Köszönöm a tájékoztatást! BARANYAI LAJOS
