Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-24 / 30. szám

KORSZERŰ HÁZTARTÁS Gyümölcshableves Hozzávalók: 50 dkg bármilyen idénygyümölcs, cukor a gyü­mölcstől és ízlésünktől függően. 2 tojásfehérje. 1 kávéskanál liszt, csipet só. késhegynyi tört fahéj. 1 dl kefir. A gyümölcsöt megmossuk, ha kell, meghámozzuk, kimagozzuk, majd 1 dl vízzel leturmixoljuk. A gyümölcspép felét 7 dl vízzel felfor­raljuk, beletesszük a sót, a fahéjat és a cukrot. A tojásfehérjéből nagyon kemény habot verünk, apránként belekeverjük a megmaradt gyü­mölcspépet, és a forrásban levő le­vesbe kiskanállal habgaluskákat szaggatunk. Pillanatok alatt megfő. Ezután levesszük a levest a tűzről. A galuskákat szűrőkanállal kivesszük a levesből, és félretesszük. A lisztet elkeverjük a kefirrel, majd beleöntjük a levesbe, melyet egy pillanatra új­ból felforralunk. Kihűlés után 2 órára a hűtőszekrénybe tesszük. Tálalás­kor a tetejére tesszük a habgaluská­kat. Sajtos rántott szelet Hozzávalók: 60 dkg sovány sertéscomb vagy borda. 2 tojás. 3 evőkanál liszt. 2 evőkanál mor­zsa. 2 evőkanál reszelt sajt. só. törött bors és zsír vagy olaj a kisütéshez. A húst fölszeleteljük, és vékonyra kiverve megsózzuk, megborsozzuk. Ezután lisztbe, felvert tojásba, majd fele arányban reszelt sajttal elkevert zsemlemorzsába bundázzuk, és bő zsírban vagy olajban kisütjük. A zsi­radék ne legyen túl forró, mert a sajtos bundázás hamar megég. Petrezselymes újburgonyával tá­laljuk. Bukovinai saláta Hozzávalók: 30 dkg burgonya. 20 dkg friss, nem csípős zöld­paprika. 15 dkg sárgarépa. 15 dkg szalámi vagy füstölt kol­bász. 20 dkg zöldborsó. 5 dkg új­hagyma. só. A megfőtt, megtisztított burgo­nyát meg sárgarépát apró kockákra vágjuk, összekeverjük a szintén apró kockákra vágott szalámival vagy füs­tölt kolbásszal, zöldpaprikával, új­hagymával, a főtt borsóval, és meg­sózva, majonézzel elkeverjük. Káposztás pogácsa Hozzávalók: 5 dkg füstölt sza­lonna. 10 dkg margarin. 1/2 kg káposzta. 25 dkg liszt. kb. 1 dl tejföl. 1 tojássárgája, só. őrölt bors. A füstölt szalonna kieresztett zsír­ján megpároljuk a legyalult, s a\be­­sózásból kicsavart káposztát. Még­­borsozzuk, ha kihűlt, összedolgoz­zuk a 10 dkg margarinnal és a liszt­tel. Annyi tejfölt adunk hozzá, hogy a tészta nyújtható legyen. Kb. 1 centi vastagságúra nyújtjuk, kiszaggatjuk, tetejét kb. 25 percig sütjük. Olcsó! Sárgabaracktorta Hozzávalók: 25 dkg finomliszt. 12 dkg margarin. 1 tojássárga, 3 evőkanál porcukor, csipetnyi só. 2—3 evőkanál zsemlemorzsa. 1 kg sárgabarack. Összegyúrjuk a lisztet a margarin­nal, a tojássárgával, egy kiskanál porcukorral, csipet sóval meg annyi vízzel, hogy rugalmas tésztát kap­junk. Egy óra hosszat — vagy még jobb, ha egy éjjelen át — hűvös helyen pihentetjük, majd akkora ke­rek lappá nyújtjuk, hogy úgy bélel­hessünk ki vele egy tortaformát, hogy 2—3 centis pereme is legyen. (A perem felső részét ujjunkkal cak­­kosra is nyomkodhatjuk.) A tésztát meghintjük zsemlemorzsával meg 1 evőkanál porcukorral, és magházuk­kal lefelé egymás mellé belefektet­jük a meghámozott, félbevágott, ki­­magvalt barackokat. Ismét meghint­jük porcukorral, és a forró sütőbe toljuk. Néhány perc múlva a tüzet mérsékeljük, és ha félig megsült a tészta, a barackokat ismét cukroz­zuk. Szépen megpirítjuk a tetejét, és a formában hagyjuk kihűlni. Tálalás előtt késsel meglazítjuk a torta olda­lát, és a tortakarimát lehúzva róla, a tortalappal együtt csúsztatjuk tálra. Uborka italnak 2,5 dl tejre, néhány csepp citromlére 1 evő­kanál porcukorra és szájíz szerinti sóra tesz­­szűk a 10 dkg nyers, még nem kemény magú hámozott, alaposan ösz­­szeaprított uborkát. Ezt összepépesítjük-habosít­­juk. Augusztusban a legtöbb munkát a ter­mény betakarítása, feldolgozása vagy tartósítása és értékesítése adja. A gyümölcsösben folytatjuk az érett kajszi-, őszibarack, a korai szilva és ringló szedését. A kajszit és az őszibarackot 3—5 nappal érettségük előtt, tehát még kemény állapotban szedjük le. Hűvös helyen így 5—6, sőt még több napig is tárolhatók. Viszont ha 10 vagy több nap­pal korábban szedjük a gyümölcsöt, elő­fordulhat, hogy nem érik meg, hanem vízvesztesége folytán elfonnyad. Az érett almát és körtét ne szedjük le egyszerre. Először csak a nagy példányokat szedjük, kb. 8—10 nappal a beérésük előtt. Így a fejlődésben elmaradt vagy a későbbi vi­rágzásból számlázó gyümölcs is jól kifej­lődhet. A termés betakarítása után most végezhetjük a kajszi-, őszibarack, cse­resznye és meggy koronájának ritkító metszését. Eltávolítjuk így a fákról a szá­raz és a beteg hajtásokat, gallyakat. Au­gusztus 20-a körül végezzük el az őszi­barack még gyönge növésben levő hajtá­sainak metszését. A hónap közepétől szemezzük az őszibarackmagoncokat, kb. 10 cm-re a talajszinttöl. Ha mandula­­magoncokat használunk alanyként, akkor a hónap vége felé kezdjük a szemzést, melyet, ha a magonc nedvkeringésben van, egész szeptember közepéig folytat­hatunk. Ha nem sikerült az öszibarack- és mandulamagoncokat még a nedvke­ringés alatt beoltani, akkor még szep­tember végéig a Forkert-féle szemzési módszerrel nemesíthetjük végéig ma­­goncainkat. Szemzéssel általában a ce­ruza vastagságú magoncoknál érhető el a legjobb eredmény. Ha csapadékban szegény a hónap, akkor kiadósán öntö­zünk. Két-három nappal az öntözés után a földet porhanyósitjuk és gyomtalanit­­juk. Az almamoly második generációja ellen augusztus 10-e körül permetez­zünk. Metation 0,2%, Anthio 0,15%, Dimecron 0,25 % esetleg Diazinon 0,15% töménységben használható. Ügyeljünk az élelmezés- és munkaegész­­ségügyi várakozási idők betartására. Augusztusban érő almafajtákat, mint a James Grieve, Stark Earliest, Stark Spur Early Blase és a nyáron érő körtefajokat az említett vegyszerekkel természetesen már nem permetezünk, mivel a várakozá­si idejük 21—28 nap. A varasodás ellen Dithane M 45 0,2 %, Perozin 0,4 % vagy Topsin 0,08 % töménységben használ­ható. Lisztharmat ellen a Topsin 0,08 %-os, a Fundazol 0,06 %-os, a Ka­­rathane vagy a Crotothane 0,08— 0,1 %-os oldata hatásos. Ha tetvek is előfordulnak, akkor Rrimir DP 0,05 %­­osan kombinálható a varasodás és liszt­harmat elleni permetekkel. A szőlőben kapálással és sarabolás­­sal gyomtalanul tartjuk a földet. A hónap közepén a peronoszpóra és lisztharmat ellen még egyszer permetezhetünk, de már csak a késői fajtákat. A peronoszpó­­rára főleg a hónaljhajtások és a fiatal, még nem permetezett levelek érzéke­nyek. Ezeket viszont tetejezéssel és hó­­naljazással eltávolíthatjuk, s így csak a fürtök kívánnak védelmet a betegségek és kártevők ellen. A pincében megjavítjuk a kádakat, sajtókat s egyéb tárgyakat, melyeket a szőlő feldolgozásánál vagy a lehullott gyümölcs sajtolásánál és továb­bi feldolgozásánál fogunk használni. Elő­készítjük a hordókat, demizsonokat. Foly­tatjuk a borok töltögetését, ápolását, az üres hordók kénezését és törölgetését. A zöldségesben a termés betakarí­tása után az ágyásokat felássuk, esetleg megtrágyázzuk, s így előkészítjük a to­vábbi vetésekre. Vethetünk retket, spe­nótot. A vetéseket állandóan öntöznünk kell, hogy ki ne száradjanak. A hónap végén, szeptember elején már elkezdhet­jük azon zöldségek vetését, melyek a földben áttelelnek és tavasszal szedhe­tők. A diszkért ben most szaporítható tő­­osztással a tavaszi kankalin (Primula), a kőtörőfű (Saxifraga), a pünkösdi rózsa (Paeonia), a japán szellörózsa (Anemone japonica). A szívvirág (Dicentra), a dísz­­mák (Papaver orientalis), a pálmaliliom (Yucca filamentosa) is most szaporítható gyökere osztásával vagy dugványozásá­val. Augusztusban telepítjük a nárciszt, liliomot, fürtös gyöngyikét (Muscari). A sziklakertet gyomtalanul tartjuk, elvi­­rágzott növényeitt tőosztással szaporít­hatjuk. A szellörózsát háromévenként ki­vesszük a földből, szétosztjuk, és más helyre ültetjük. A kert pázsitját gondoz­zuk, kaszáljuk, gyomtalanitjuk, trágyáz­zuk és öntözzük-

Next

/
Thumbnails
Contents