Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-24 / 30. szám

REÁLIS BÉKEPROGRAM Prágában július 11—12-én meg­tartották a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak ér­tekezletét. A tanácskozás résztvevői véle­ményt cseréltek a jelenlegi nemzet­közi helyzet és az ideológiai munka időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív kö­rei által folytatott konfrontáciös, kato­nai fölényre törekvő, a népek függet­lenségét és szuverenitását sértő, az expanzión és a diktátumon alapuló irányvonal következtében jelentősen megnőtt a békét fenyegető veszély. A feszültség növekedésének, a nukle­áris háború veszélye fokozódásának egyik fő oka a említett körök által szított fegyverkezési hajsza, amely­nek különösen veszélyes szakasza kezdődött azzal, hogy a NATO egyes országaiban megkezdték a középha­tótávolságú amerikai nukleáris raké­ták telepítését. Ez arra kényszerítette a Szovjetuniót és a Varsói Szerződés más tagállamait, hogy több válaszin­tézkedést tegyenek. Az imperializmus agresszív irány­vonala mélységesen nyugtalanítja a népeket, és kiváltja a háborúellenes mozgalom jövőjéért felelősséget érző összes társadalmi erő és államférfi határozott ellenállását. (...) Az utób­bi időben Washingtonban a világűr militarízálásának irányvonalát erőlte­tik. A fegyverkezési hajszának erre a területre történő kiterjesztése mégin­­kább megnövelné a nukleáris konflik­tus veszélyét és még bonyolultabbá tenné leszerelési megállapodások elérését. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a világűr militarizálá­­sának megakadályozásáról haladék­talanul tárgyalásokat kezdeményező szovjet javaslat jelentőségét és teljes támogatásukról biztosították a javas­latot. Az imperializmus agresszív körei­nek hibájából kialakult feszült nem­zetközi helyzetből kiutat mutat a szo­cialista országok által közösen kidol­gozott reális békeprogram. A prog­ram olyan megállapodások megköté­sére irányul, amelyek révén valóban csökkenteni lehet a katonai szemben­állás szintjét, ki lehet zárni a nem­zetközi kapcsolatokból az erő alkal­mazását és az erővel való fenyege­tést. meg lehet akadályozni a nukle­áris háborút. A szocialista országok — mint vezetőik állandóan hangoz­tatják — készek a konstruktív párbe­szédre. a béke és a nemzetközi biz­tonság érdekében. Fontosnak tartják az ENSZ szerepének növelését az említett célok elérése végett. A tanácskozáson képviselt pártok állhatatosan szorgalmazzák a közép­hatótávolságú amerikai nukleáris ra­kéták nyugat-európai telepítésének leállítását és kijelentik, ha már meg­születnek a már telepített rakéták kivonását eredményező intézkedések, akkor ezzel egyidejűleg lépéseket tesznek a válaszintézkedések vissza­vonására. Ez megteremti a tárgyalá­sok felújításának alapjait. A tárgyalá­soknak az a célja, hogy olyan megál­lapodásokat érjenek el. amelyek ré­vén mentesítik Európát mind a kö­zéphatótávolságú, mind pedig a har­cászati atomfegyverektől. A tanácskozás résztvevői megálla­pították : nagy jelentősége van annak, hogy meggyőzően ismertessék és megvalósítsák azokat a javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai prágai politikai nyilatkozata (1983. január 5.), a szocialista országok párt- és állami vezetői moszkvai találkozójáról kiadott közös nyilatkozat (1983. júni­us 28.), a KGST tagállamai felső szin­tű gazdasági tanácskozásán elfoga­dott A béke megőrzése és a nemzet­közi gazdasági együttműködés című nyilatkozat (1984. június 14.) és a szocialista közösség országainak más komoly, tárgyszerű dokumentumai tartalmaznak. Ezek az egyenlőség, az egyenlő biztonság alapján folytatan­dó, a fegyverzet korlátozására és csökkentésére vonatkozó tárgyalások felújítására és a nemzetközi politikai légkör javítására irányulnak. Noha a világon rendkívül súlyos problémák halmozódtak fel, a ta­nácskozás résztvevői meggyőződésü­ket fejezték ki. hogy a szoros egység­ben fellépő népek és békeszeretö erők meg tudják változtatni az ese­mények veszélyes alakulását, el tud­ják érni az emberiség előtt álló bo­nyolult kérdések megoldását. (...) A tanácskozás az elvtársi együtt­működés, az egység és a harcos szo­lidaritás légkörében folyt le. Gustáv Husák a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk július 13-án Bratislavában találkozott Todor Zsivkowal, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnökével, aki a CSKP KB meghívá­sára rövid pihenőre érke­zett hazánkba. A találkozó szívélyes lég­körben zajlott le. Jelen volt Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK minisz­terelnöke is. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fötitkár július kö­zepén a szovjet kormány meghívására ellátogatott Moszkvába. A Kremlben folytatott megbeszélé­sen Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa első elnökhelyet­tesével, külügyminiszter­rel elsősorban az idősze­rű nemzetközi kérdések­ről, az ENSZ-nek a fe­szültség csökkentésében játszott szerepéről volt szó. Vasil Birak. a CSKP KB Elnökségének tagja és titkára ellátogatott az aratókhoz a dunaszerda­­helyí (Dunajská Streda) járásba. A Hegyétei (Kút­­niky) Efsz kombájnosa Végh József átadta neki az aratási csokrot, majd a vendég a CSKP JB tit­kárának, Magyarics Vin­cének és az efsz elnöké­nek, Beringer Árpád mérnöknek a kíséretében megtekintette az őszi búza betakarítását. A Fülöp-szigetek főváro­sában, Manilában az utóbbi napokban már másodszor került sor összeütközésre a sztráj­kolok és a rendőrség kö­zött. Július kilencedikén a rendőrség brutális be­avatkozása folytán kilenc textilipari munkás súlyo­san. több tüntető pedig könnyen megsebesült. Huszonhét személyt őri­zetbe vett a rendőrség. A munkások fizetésemelé­sért és munkakörülmé­nyeik javításáért tüntet­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents