Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-07-17 / 29. szám
Gombás gulyás Hozzávalók: 25 dkg gulyáshús, 1 kanál zsír, 1 fej hagyma, egy késhegynyi pirospaprika, 10 dkg gomba, só, 1 dl tejföl. Az apróra vágott vöröshagymát a zsírban világosra pirítjuk, beletesszük az apró kockákra vágott gulyáshúst, a fölszeletelt gombát, megsózzuk, vízzel felöntjük, és puhára főzzük. Tálalás előtt belekeverjük a tejfölt. Nyári vagdalt hús _ Hozzávalók: 50 dkg sertéshús (a fele lehet marhahús), 1 zsemle, 1 tojás, 10 dkg zsír, 25 dkg rizs, 5 zöldpaprika, 2—3 paradicsom, 1 kis fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, só, pirospaprika, egy kevés törött bors. A húst megdaráljuk az áztatott és kinyomott zsemlével együtt. Összedolgozzuk egy tojással, a zsírban fonnyasztott, reszelt vöröshagymával, ízesítjük sóval, pirospaprikával, egy kevés törött borssal, kis pogácsákat formálunk belőle, és jól kizsírozott tepsiben a sütőben megsütjük. A rizst megtisztítjuk, megmossuk, egy kevés zsírban átforgatjuk, és félpuhára pároljuk. A paradicsomokat forró vízbe mártva meghámozzuk, a zöldpaprikákat kicsu-Kerttulajdonosok figyelmébe ajánljuk ezt a grillezés alkalmas készletet, amely háztartási boltjainkban kapható. mázzuk, a paradicsommal együtt apró kockákra vágjuk, és a rizsbe keverjük. A megsült húspogácsákat egy tűzálló tál közepére halmozzuk, körberakjuk a zöldpaprikás, paradicsomos rizzsel, leöntjük a tejföllel és egy kevés olvasztott — a vagdalt kisütése után megmaradt — zsírral, és a sütőben kis lángon átsütjük. Ugyanabban az edényben tálaljuk. Tojásos tök Hozzávalók személyenként: 20—25 dkg megtisztított tök, 2 tojás, 1 evőkanál tejföl; só, apróra vágott kapor, 2 dkg vaj, 3—4 dkg reszelt sajt. A megtisztított, kibelezett tökből ujjnyi szeleteket vágunk, sós vízben puhára főzzük, és lecsurgatjuk. Egy tűzálló edényt kivajazunk, belerakjuk a tökszeleteket, és leöntjük a következő mártással: 2 egész tojást 1 evőkanál tejföllel és a kaporral simára keverünk, és megsózzuk. A tetejét megszórjuk reszelt sajttal, és a sütőben kb. 10 percig sütjük. Uborkamártás — friss uborkából Hozzávalók: 1—2 uborka, 2 kanál zsír, 1 kanál liszt, reszelt hagyma, ecet, kapor, 2 dl tejföl. A friss uborkát meghámozzuk, és kockákra vágjuk. Egy kanál zsírból és a lisztből világos rántást készítünk, beletesszük a reszelt hagymát, ezzel is pirítjuk, megsózzuk, és egy kevés húslevessel vagy vízzel föleresztve jól felforraljuk. Az összevágott uborkát egy kanál zsírban megpároljuk, föleresztjük egy kevés vízzel, gyengén savanyítjuk ecettel, ízesítjük kaporral, és felforraljuk. A rántáslevet beleszűrjük, összefőzzük, és tálalás előtt belekeverjük a tejfölt. Sárgarépás sütemény Hozzávalók: 35 dkg finomliszt, 20 dkg sárgarépa, 5 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 5 dkg zabpehely, 5 dkg darált dió, 20 dkg vaj, fél csomag sütőpor; a töltelékhez valamilyen pikáns gyümölcsíz (ribiszke, málna vagy meggy); tetejére porcukor. Elkeverjük a lisztet a sütőporral, és öszszemorzsoljuk a vajjal. Beledolgozzuk a. cukrot, a vaníliás cukrot, a megtisztított, finomra reszelt sárgarépát, a megdarált zabpelyhet, végül az őrölt diót. A hűtőszekrényben legalább egy óráig, de még jobb, ha egy éjjelen át pihentetjük, majd kettéosztva két akkora lapot nyújtunk belőle, mint a tepsi. Az egyiket a tepsibe fektetve lekvárral megkenjük, ráborítjuk a másik lapot, és megszurkálva, megsütjük. Még melegen porcukorral meghintjük. Málnafagylalt Hozzávalók: 1/2 liter tej, 12 dkg cukor, 30 dkg málna, 1 csapott evőkanál liszt. A málnát leturmixoljuk, és sűrű szövésű szitán átszűrjük, hogy a málna magja ne kerülhessen bele a fagylaltba. Közben 2 dl tejet a cukorral együtt felforralunk. A maradék 2 dl hideg tejben elkeverjük a lisztet, és a forrásban levő cukros tejhez öntjük apránként, állandó keverés mellett. Tejföl sűrűségűre főzzük, majd langyosra hütjük. Ezután hozzáöntjük a málnaiét, és teljesen kihűtjük. Lehetőleg műanyag poharakban — hogy hamarabb fagyjon — adagonként elosztjuk, és a hűtőszekrény mélyhűtőjébe téve fagyasztjuk. Egy-kétszer ajánlatos megkeverni a poharak tartalmát. A hűtés erősségétől függően 2,5—3 óra alatt megfagy. Tálaláskor a formát egy pillanatra forró vízbe mártva kiborítjuk, és eperszemekkel vagy tejszínhabbal díszíthetjük. FAGYASZTÁS HÁZILAG Mi meddig áll el? marhahús, vadhús csirke, vadszámyas liba, pulyka sertéshús, kacsa, fűszeres kolbász tengeri hal édesvízi hal belsőség karfiol, zöldbab, zöldborsó, kelbimbó, spárga. paraj, kelkáposzta, cékla, káposzta, sárgameg fehérrépa 10—12 hónapig zöldpaprika, paradicsom 8—10 hónapig gomba 6—10 hónapig uborka 5—6 hónapig sajt, vaj 6—8 hónapig tojás 8—10 hónapig zsemle, kenyér, kész piskóta és élesztős tészta 4—6 hónapig nyers leveles tészta 2—3 hónapig nyers élesztős tészta 1 hónapig nyers omlós tészta 2 hónapig kész krémes torta 1—2 hónapig készételek 2—3 hónapig 12 hónapig 8—12 hónapig 6—8 hónapig 4—6 hónapig 4—5 hónapig 2—5 hónapig 1—2 hónapig (nÓ2z) HAZUNK TAJA A zöldségesben szedjük a sárgarépát, borsót, paradicsomot és uborkát. A még nem szedhető zöldségek ágyásait gyomtalanítjuk, öntözzük, majd kapáljuk. A kiürült ágyásokat kitisztítjuk, esetleg megtrágyázzuk, majd felássuk vagy mélyebben megkapáljuk. Ezután kiadósán megöntjük, és néhány napig pihentetjük, miután alkalmassá válnak az új vetésre, illetve ültetésre. Vethetünk még bokros babot is. A hónap közepén vetjük a kínai kelt, mind a bordásat, mind a fejesedöt, a késői karalábét, karfiolt, káposztát és kelt, melyek őszig jól kifejlődnek, és bő termést hoznak. Mit kezdjünk az esővízzel (főképp, ha annyi van belőle, mint idén)? Például: használjuk arra. amire való, öntözzünk vele! Ha a gumicsöveken a fóliasátorba juttatjuk a vizet, sosem forrázzuk le a növényt. A szőlőben a talajt kapálással és sarabolással állandóan gyommentes és porhanyós állapotban tartjuk. A fej- és bakművelésü tökén elvégezzük a szőlő kötözését. E művelési módoknál fontos a hajtások hónaljazása. A hónaljhajtások zsúfolttá teszik a tőkék lombozatát. Fejlődésükhöz sok tápanyag szükséges. Elengedhetetlenül fontos a hónaljazás abban az esetben, ha a vesszőt szaporításra akarjuk felhasználni. A fiatal hónaljhajtásokat kitörhetjük tőben, a megerősödötteket viszont két levélre metsszük vissza. Az erős fejlődésű tőkék hónaljhajtásait is két levélre metsszük vissza, nehogy az áttelelő rügyek is kihajtsanak. Ha szükséges, megkezdjük a csonkázást, tetejezést. Ápoljuk a megeredt oltások zöldhajtásait. Védjük a szőlőt a peronoszpóra és lisztharmat ellen. Peronoszpóra ellen bordói lével permetezünk 0,75—1,5% töménységben, de használható Kuprikol 50 0,6—0,7 % töménységben is. Lisztharmat ellen Sulikol K 0,4—0,5 %-os, Karathane FN 57 0,1 %-os, Crotothane LC 50 0,05 %-os, Fundazol 0,05 %-os vagy Topsin M 0,07 %-os permettel védekezünk. A peronoszpóra és lisztharmat elleni permetek természetesen kombinálhatok. A kombinált permetlevet úgy készítjük el, hogy a hatóanyagokat külön-külön kisebb menynyiségű vízben elkeverjük, majd a permetezőbe vagy egy vödörbe előkészített megfelelő mennyiségű vízbe öntjük, és alaposan elkeverjük. Az előkészített kombinált permetlevet azonnal kipermetezzük. A hónap végén megkezdjük a korai fajták (Csabagyöngye, Irsai Olivér) szedését. Nagy gondot fordítunk a gyökereztetö iskola kezelésére. Száraz időben a sorközöket kiadósán megöntözzük. A hónap végén megkezdjük a bakhátak fokozatos lebontását. A pincében töltögessük borainkat, miközben ellenőrizzük minőségüket. Folytatjuk az üres hordók kénezését és törölgetését. A diszkertben a egynyári virágokat gondozzuk, és 10 naponként trágyázzuk. Vetjük a kétnyári virágokat. A vetést üveggel takarjuk, és árnyékoljuk. A tulipánt és nárciszt már nem öntözzük. A hónap derekán a hagymáit kivesszük a földből, árnyékos helyen megszárítjuk, majd megtisztítjuk, és szellős helyen elraktározzuk. A hónap végén szaporítjuk, szétültetjük a pompás nőszirmot (Iris) gumóinak osztásával. A pázsitot rendszeresen kaszáljuk, öntözzük, és trágyázzuk. A sziklakertben lemetsszük az elvirágzott részeket. Töosztással szaporíthatjuk a tavasszal virágzó növényeket. Májusban kiültetett vagy átültetett örökzöld vagy tűlevelű növényeinket kiadósán öntözzük, és árnyékoljuk. — így — HOGYAN SZÁRÍTSUK ÉS MEDDIG? Árnyas, szellős helyen szárítsuk a gyógynövényeket, mert az erős napfény árt a bennük lévő értékes anyagoknak. A szárítás ne tartson sokáig, a lassú száradás alatt penészedésnek indulhat a növény. Ne kössük túlságosan szoros csokorba, mert a levegő nem tudja átjárni; ha a növény értékes részei már hullani vagy porladni kezdenek, tegyük a csokrot orgaritin, esetleg laza szövésű vászonzacskóba. A szárítás akkor tökéletes, ha a növény kezünkben teljesen elmorzsolódik, és a szárak pattanva törnek.
