Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-17 / 29. szám

Gombás gulyás Hozzávalók: 25 dkg gulyáshús, 1 kanál zsír, 1 fej hagyma, egy késhegynyi piros­­paprika, 10 dkg gomba, só, 1 dl tejföl. Az apróra vágott vöröshagymát a zsírban világosra pirítjuk, beletesszük az apró koc­kákra vágott gulyáshúst, a fölszeletelt gombát, megsózzuk, vízzel felöntjük, és puhára főzzük. Tálalás előtt belekeverjük a tejfölt. Nyári vagdalt hús _ Hozzávalók: 50 dkg sertéshús (a fele lehet marhahús), 1 zsemle, 1 tojás, 10 dkg zsír, 25 dkg rizs, 5 zöldpaprika, 2—3 para­dicsom, 1 kis fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, só, pirospaprika, egy kevés törött bors. A húst megdaráljuk az áztatott és kinyo­mott zsemlével együtt. Összedolgozzuk egy tojással, a zsírban fonnyasztott, reszelt vöröshagymával, ízesítjük sóval, pirospap­rikával, egy kevés törött borssal, kis pogá­csákat formálunk belőle, és jól kizsírozott tepsiben a sütőben megsütjük. A rizst megtisztítjuk, megmossuk, egy kevés zsírban átforgatjuk, és félpuhára pá­roljuk. A paradicsomokat forró vízbe márt­va meghámozzuk, a zöldpaprikákat kicsu-Kerttulajdonosok figyel­mébe ajánljuk ezt a grillezés alkal­mas készletet, amely háztartási boltja­inkban kapható. mázzuk, a paradicsommal együtt apró kockákra vágjuk, és a rizsbe keverjük. A megsült húspogácsákat egy tűzálló tál kö­zepére halmozzuk, körberakjuk a zöldpap­rikás, paradicsomos rizzsel, leöntjük a tej­föllel és egy kevés olvasztott — a vagdalt kisütése után megmaradt — zsírral, és a sütőben kis lángon átsütjük. Ugyanabban az edényben tálaljuk. Tojásos tök Hozzávalók személyenként: 20—25 dkg megtisztított tök, 2 tojás, 1 evőkanál tejföl; só, apróra vágott kapor, 2 dkg vaj, 3—4 dkg reszelt sajt. A megtisztított, kibelezett tökből ujjnyi szeleteket vágunk, sós vízben puhára főz­zük, és lecsurgatjuk. Egy tűzálló edényt kivajazunk, belerakjuk a tökszeleteket, és leöntjük a következő mártással: 2 egész tojást 1 evőkanál tejföllel és a kaporral simára keverünk, és megsózzuk. A tetejét megszórjuk reszelt sajttal, és a sütőben kb. 10 percig sütjük. Uborkamártás — friss uborkából Hozzávalók: 1—2 uborka, 2 kanál zsír, 1 kanál liszt, reszelt hagyma, ecet, kapor, 2 dl tejföl. A friss uborkát meghámozzuk, és koc­kákra vágjuk. Egy kanál zsírból és a lisztből világos rántást készítünk, beletesszük a reszelt hagymát, ezzel is pirítjuk, megsóz­zuk, és egy kevés húslevessel vagy vízzel föleresztve jól felforraljuk. Az összevágott uborkát egy kanál zsírban megpároljuk, föleresztjük egy kevés vízzel, gyengén sa­vanyítjuk ecettel, ízesítjük kaporral, és fel­forraljuk. A rántáslevet beleszűrjük, össze­főzzük, és tálalás előtt belekeverjük a tej­fölt. Sárgarépás sütemény Hozzávalók: 35 dkg finomliszt, 20 dkg sárgarépa, 5 dkg porcukor, 1 csomag vaní­liás cukor, 5 dkg zabpehely, 5 dkg darált dió, 20 dkg vaj, fél csomag sütőpor; a töltelékhez valamilyen pikáns gyümölcsíz (ribiszke, málna vagy meggy); tetejére por­cukor. Elkeverjük a lisztet a sütőporral, és ösz­­szemorzsoljuk a vajjal. Beledolgozzuk a. cukrot, a vaníliás cukrot, a megtisztított, finomra reszelt sárgarépát, a megdarált zabpelyhet, végül az őrölt diót. A hűtőszek­rényben legalább egy óráig, de még jobb, ha egy éjjelen át pihentetjük, majd ketté­osztva két akkora lapot nyújtunk belőle, mint a tepsi. Az egyiket a tepsibe fektetve lekvárral megkenjük, ráborítjuk a másik lapot, és megszurkálva, megsütjük. Még melegen porcukorral meghintjük. Málnafagylalt Hozzávalók: 1/2 liter tej, 12 dkg cukor, 30 dkg málna, 1 csapott evőkanál liszt. A málnát leturmixoljuk, és sűrű szövésű szitán átszűrjük, hogy a málna magja ne kerülhessen bele a fagylaltba. Közben 2 dl tejet a cukorral együtt felforralunk. A mara­dék 2 dl hideg tejben elkeverjük a lisztet, és a forrásban levő cukros tejhez öntjük apránként, állandó keverés mellett. Tejföl sűrűségűre főzzük, majd langyosra hütjük. Ezután hozzáöntjük a málnaiét, és teljesen kihűtjük. Lehetőleg műanyag poharakban — hogy hamarabb fagyjon — adagonként elosztjuk, és a hűtőszekrény mélyhűtőjébe téve fagyasztjuk. Egy-kétszer ajánlatos megkeverni a poharak tartalmát. A hűtés erősségétől függően 2,5—3 óra alatt meg­fagy. Tálaláskor a formát egy pillanatra forró vízbe mártva kiborítjuk, és epersze­mekkel vagy tejszínhabbal díszíthetjük. FAGYASZTÁS HÁZILAG Mi meddig áll el? marhahús, vadhús csirke, vadszámyas liba, pulyka sertéshús, kacsa, fűszeres kolbász tengeri hal édesvízi hal belsőség karfiol, zöldbab, zöld­borsó, kelbimbó, spár­ga. paraj, kelkáposzta, cékla, káposzta, sárga­­meg fehérrépa 10—12 hónapig zöldpaprika, paradicsom 8—10 hónapig gomba 6—10 hónapig uborka 5—6 hónapig sajt, vaj 6—8 hónapig tojás 8—10 hónapig zsemle, kenyér, kész piskóta és élesz­tős tészta 4—6 hónapig nyers leveles tészta 2—3 hónapig nyers élesztős tészta 1 hónapig nyers omlós tészta 2 hónapig kész krémes torta 1—2 hónapig készételek 2—3 hónapig 12 hónapig 8—12 hónapig 6—8 hónapig 4—6 hónapig 4—5 hónapig 2—5 hónapig 1—2 hónapig (nÓ2z) HAZUNK TAJA A zöldségesben szedjük a sárgarépát, borsót, paradicsomot és uborkát. A még nem szedhető zöldségek ágyásait gyomtala­­nítjuk, öntözzük, majd kapáljuk. A kiürült ágyásokat kitisztítjuk, esetleg megtrágyáz­­zuk, majd felássuk vagy mélyebben megka­páljuk. Ezután kiadósán megöntjük, és né­hány napig pihentetjük, miután alkalmassá válnak az új vetésre, illetve ültetésre. Vethe­tünk még bokros babot is. A hónap közepén vetjük a kínai kelt, mind a bordásat, mind a fejesedöt, a késői karalábét, karfiolt, káposz­tát és kelt, melyek őszig jól kifejlődnek, és bő termést hoznak. Mit kezdjünk az esővízzel (főképp, ha annyi van belőle, mint idén)? Például: használjuk arra. amire való, öntözzünk vele! Ha a gumicsö­veken a fóliasátorba juttatjuk a vizet, sosem forrázzuk le a növényt. A szőlőben a talajt kapálással és sarabo­­lással állandóan gyommentes és porhanyós állapotban tartjuk. A fej- és bakművelésü tökén elvégezzük a szőlő kötözését. E műve­lési módoknál fontos a hajtások hónaljazása. A hónaljhajtások zsúfolttá teszik a tőkék lombozatát. Fejlődésükhöz sok tápanyag szükséges. Elengedhetetlenül fontos a hó­­naljazás abban az esetben, ha a vesszőt szaporításra akarjuk felhasználni. A fiatal hónaljhajtásokat kitörhetjük tőben, a mege­­rősödötteket viszont két levélre metsszük vissza. Az erős fejlődésű tőkék hónaljhajtá­sait is két levélre metsszük vissza, nehogy az áttelelő rügyek is kihajtsanak. Ha szükséges, megkezdjük a csonkázást, tetejezést. Ápol­juk a megeredt oltások zöldhajtásait. Védjük a szőlőt a peronoszpóra és lisztharmat ellen. Peronoszpóra ellen bordói lével permete­zünk 0,75—1,5% töménységben, de hasz­nálható Kuprikol 50 0,6—0,7 % töménység­ben is. Lisztharmat ellen Sulikol K 0,4—0,5 %-os, Karathane FN 57 0,1 %-os, Crototha­­ne LC 50 0,05 %-os, Fundazol 0,05 %-os vagy Topsin M 0,07 %-os permettel védeke­zünk. A peronoszpóra és lisztharmat elleni permetek természetesen kombinálhatok. A kombinált permetlevet úgy készítjük el, hogy a hatóanyagokat külön-külön kisebb meny­­nyiségű vízben elkeverjük, majd a permete­zőbe vagy egy vödörbe előkészített megfele­lő mennyiségű vízbe öntjük, és alaposan elkeverjük. Az előkészített kombinált per­metlevet azonnal kipermetezzük. A hónap végén megkezdjük a korai fajták (Csaba­gyöngye, Irsai Olivér) szedését. Nagy gondot fordítunk a gyökereztetö iskola kezelésére. Száraz időben a sorközöket kiadósán meg­öntözzük. A hónap végén megkezdjük a bakhátak fokozatos lebontását. A pincében töltögessük borainkat, miközben ellenőriz­zük minőségüket. Folytatjuk az üres hordók kénezését és törölgetését. A diszkertben a egynyári virágokat gon­dozzuk, és 10 naponként trágyázzuk. Vetjük a kétnyári virágokat. A vetést üveggel takar­juk, és árnyékoljuk. A tulipánt és nárciszt már nem öntözzük. A hónap derekán a hagymáit kivesszük a földből, árnyékos he­lyen megszárítjuk, majd megtisztítjuk, és szellős helyen elraktározzuk. A hónap végén szaporítjuk, szétültetjük a pompás nőszirmot (Iris) gumóinak osztásával. A pázsitot rend­szeresen kaszáljuk, öntözzük, és trágyázzuk. A sziklakertben lemetsszük az elvirágzott részeket. Töosztással szaporíthatjuk a ta­vasszal virágzó növényeket. Májusban kiülte­tett vagy átültetett örökzöld vagy tűlevelű növényeinket kiadósán öntözzük, és árnyé­koljuk. — így — HOGYAN SZÁRÍTSUK ÉS MED­DIG? Árnyas, szellős helyen szárít­suk a gyógynövényeket, mert az erős napfény árt a bennük lévő értékes anyagoknak. A szárítás ne tartson sokáig, a lassú száradás alatt penészedésnek indulhat a nö­vény. Ne kössük túlságosan szoros csokorba, mert a levegő nem tudja átjárni; ha a növény értékes részei már hullani vagy porladni kezdenek, tegyük a csokrot orgaritin, esetleg laza szövésű vászonzacskóba. A szárítás akkor tökéletes, ha a nö­vény kezünkben teljesen elmorzsoló­dik, és a szárak pattanva törnek.

Next

/
Thumbnails
Contents