Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-07-10 / 28. szám
KORSZERŰ HÁZTARTÁS Szanyi legényfogó leves Hozzávalók: 25 dkg marhahús. 10 dkg sertéshús, 50 dkg marhacsont. 20 dkg vegyes zöldség. 1 hagyma, só, bors, paprika. A zsemlegombóchoz: másfél zsemle, 1 kávéskanál hagyma, 2 dkg zsír, 2 tojás , I evőkanál morzsa, só, bors. petrezselyemzöld. A csontot hideg vízben tesszük fel főni. s ha forr, habját leszedjük, a levest bezöldségeljük, fűszerezzük sóval, borssal, paprikával. A kockákra vágott marhahúst külön edényben egy kevés vízben főzzük, s ha félig puha, hozzáadjuk az ugyancsak kockákra vágott sertéshúst, rászüljük a csontlevest, s készre főzzük. A zsemléket apró kockákra vágjuk, és egy kissé megzsírozott tepsiben, a sütőben megpirítjuk. A maradék zsírban megpároljuk az összevágott hagymát, hozzáadjuk a petrezselymet, a pirított zsemlekockát, a tojásokat, a fűszereket, a morzsát. Jól összedolgozzuk, ha puhának találjuk, tegyünk hozzá egy kevés lisztet vagy morzsát. Formáljunk belőle nedves kézzel gombócokat, főzzük ki sós vízben, szüljük le, és tegyük a levesbe. Töltött karfiol Egy kiló szép fehér karfiolt sós vízben 10 percig főzünk, majd alaposan lecsurgatjuk. Közben egy evőkanál olajon megfonnyasztunk két fej apróra vágott vöröshagymát, két evőkanál tört fokhagymával egy pár percig pirítjuk, beleforgatunk 50 dkg kis kockákra vágott sovány sertéscombot, és sóval, őrölt borssal ízesítve, kevés vízzel jó puhára pároljuk. A végén zsírjára sütjük, átdaráljuk, és összedolgozzuk egy tejben áztatott kinyomkodott zsemlével együtt. Egy tojással kötjük, és sózzuk, borsozzuk még egyszer. Egy formát vagy lábast öt dekagramm vajjal kikenünk (az oldalát is), úgy tesszük bele a rózsáira szedett karfiolt, hogy közepén egy mély üreg legyen, és ebbe nyomkodjuk bele a hústölteléket. Az edényt alufóliával lefedjük, és a sütőben, ujjnyi magasan vízzel töltött tepsibe állítva. kb. 40 percig gőzöljük. Végül tálra borítjuk, és mártással leöntjük. A mártáshoz két evőkanál olajon megpirítunk egy kisebb fej reszelt vöröshagymát, beleteszünk egy gerezd fokhagymát, és egy kis doboz paradicsompürével elkeverve, vízzel mártás sűrűségűre forraljuk, kakukkfűvel. őrölt babérlevéllel, sóval, őrölt borssal fűszerezve. Rakott csirke rácosan Hozzávalók: 4 db csirkemell, 1 kg burgonya, 30 dkg szalonna, 40 dkg paradicsom, 70 dkg zöldpaprika, 3 dl tejföl, 4 evőkanál liszt, 1 evőkanál pirospaprika, 2 nagy fej vöröshagyma, 1 cseresznyepaprika, olaj. só. Lebőrözzük, kicsontozzuk, felszeleteljük a csirkemelleket, kiverjük, megsózzuk. és lisztbe forgatva, kevés forró olajban hirtelen pirosra sütjük. A meghámozott, karikákra vágott burgonyát bő, forró olajban szintén pirosra sütjük. Közben 10 dkg. kis kockákra vágott szalonnát olvasztunk, megpirítjuk rajta az összevágott vöröshagymát, és pirospaprikával meghintve. zöldpaprikával, paradicsommal, sóval és cseresznyepaprikával fűszerezett lecsót főzünk. Egy kiolajozott tepsibe a burgonyát a lecsóval meg a hússal rétegezve lerakjuk, meglocsoljuk a tejföllel, és közepesen meleg sütőben átsütjük. A fennmaradó 20 dkg szalonnát 4 szeletre vágjuk, becakkozzuk. és díszítő kakastaréjt sütünk belőle. Töksaláta Nagyon fiatal tökből készítsük. A tököt finomra gyaluljuk. Fél órával a fogyasztás előtt ráöntjük a salátalevet: sós, citromos, cukros, tejfölös öntetet készítünk, apróra vágott kaporral ízesítjük. Egy késhegynyi pirospaprikával megszórva tálaljuk. Epres vagy málnás szelet Alaposan kikeverünk egy egész tojást meg egy sárgáját egy bögre cukorral, egy börge darált dióval, egy kisebb börgre tejjel, egy tasak sütőporral. kevés reszelt citromhéjjal meg egy bögre rétesliszttel. Selyempapírral bélelt tepsibe öntjük, és úgy sütjük meg, mint piskótát. Deszkára borítva, a selyempapírt lehúzzuk róla, és ha a nagy gáztepsiben sütöttük, két hoszszúkás lapba vágjuk, ha kisebb tepsiben, úgy vízszintesen vágjuk ketté. Közben egy fél kiló. áttört tehéntúrót simára keverünk 3—4 doboznyi joghurttal kb. 10 dekagramm porcukorral és jó, ha egy evőkanálnyi, fél deci vízzel simára kevert, pár percig forralt. átszűrt zselatint is belekeverünk. A túrókrém felét az egyik tésztalapra simítjuk, sűrűn kirakjuk eperrel vagy málnával, és ráterítjük a krém maradékát, tetejére fektetjük a második lapot. Meghintjük porcukorral, de bevonhatjuk édes tejszínhabbal is. Kockákra vágva rakjuk tálra, esetleg a tetejét gyümölcsszemekkel is díszíthetjük. A kuktát nem kell külön bemutatni. Ismeri minden dolgozó nő, minden háziasszony, akinek kevés az ideje, vagy éppen így akar takarékoskodni vele. Mert a kukta körülbelül egynegyedére csökkenti a fözésidöt, s ezzel — természetesen — a villany és gázfogyasztást. Leginkább a lassan puhuló húsfélék főzésére, párolására ajánlható. A füstölt húsok, a kocsonya, a marhahúsok, a tyúkleves — órák helyett — negyven, negyvenöt perc alatt megfő benne. A nyári zöldségekkel — fözésidejük hosszabbrövidebb volta miatt — telerakott ételeket azonban inkább hagyományos főzőedényekben készítsük, miután a beléjük való húsokat, a csontlevet sóval, borssal, alapfűszerekkel ízesítve a kuktában előfőztük. Aki kóstolgatva főz, az nem szereti a kuktát. De ha kevés az ideje, mégis rászorul. Hogy ne kelljen lemondania a kóstolgatásról, utóízesitésről, azt ajánljuk, hogy néhány percre vegye le a lángról a kuktát, s állítsa a hidegvizes csap alá, „zuhanyozza le", amíg a gőz kiereszt. Nyissa fel, kóstolja meg az ételt, s rakja bele a levesbe például az összekötött zöld hagymát, paprikát, paradicsomot, zellerlevelet, karfiolt stb. Sok háziasszonyt az zavar, hogy kényelmetlenebb a kukta elmosása, mint a többi, pl. mázas edényé. Ha azonban főzés után azonnal teleengedjük hideg vízzel, amelybe mosószert is teszünk, az oldalára rakódott szennyeződés könnyen feloldódik, és a dörzsölőrongy segítségével eltávolítható. A most bemutatott kukta előnye, hogy a régi típus ügyetlen, hosszú nyele helyett ennek jól fogható két füle van, s így elhelyezése sem okoz gondot sem a tűzhelyen, sem a konyhaszekrényben. TÁSKÁK Divatjuk nem változik olyan tempóval, mint mondjuk a cipőké, mégis egy idő után arra kényszerülünk, hogy fényesre koptatott retikülünket újra cseréljük. Két szempontra ügyeljünk: milyen alkalomra és milyen ruhához viseljük majd a kézitáskát. Mindennapi használatra (munkába, bevásárláshoz, ügyintézéshez) legalkal-
