Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-03 / 27. szám

Dako Zsuzsanna péksegéd, három kis­korú gyermek édesanyja. A pékségben 14 éve dolgozik. Az utazás kizárt dolog. Ha lenne üzemanyag — A Malom- és Sütőipari Tröszt vezér­­igazgatója, Ladislav Közel mérnök és a Kelet-szlovákiai Pékség és Cukrászat nemzeti vállalat igazgatója, Jozef Hronec 1981. április 16-án (a dolgozók kérésére) ellátogattak a királyhelmeci pékségbe. Ezen a találkozón latolgatták a pékség felszabadult kapacitásának és a hozzáve­tőleg ötven embernek a sorsát. Ecsetelték a húsz évig Királyhelmecen székelő üzem­­igazgatóság Terebesre való áthelyezé­sének szükségességét. Elmondták, hogy elbocsátani senkit nem kell (bár hozzá­tették, hogy a dolgozók érdekében sor kerülhet — közös megegyezés alapján — a munkaszerződés felbontására), de szük­ség lesz a pékek és az adminisztrátorok egy részének ideiglenes áthelyezésére Tő­­keterebesre. „A pékség rekonstrukciója után Királyhelmecen kekszet, szárazsüte­ményt fognak gyártani” — mondta a vezérigazgató. Többek között elhangzott egy ígéret is, hogy az ideiglenes áthelye­zések alatt a dolgozókat vállalati autó­busz fogja szállítani lakóhelyükről Tőke­­terebesre, az új pékségbe. Sajnos, ez az ígéret a mai napig ígéret maradt. Miért? Nincs üzemanyag. Pedig ha lenne, sok gond (igaz. némelyik csak ideiglenesen) megoldódna. Akik most plutasítják az ingázást, vállalati autóbusz­­szal vállalnák addig, míg otthon beindul a piskótasütés. Terebesen szakemberek sütnék a kenyeret, és a töltött péksüte­mény is frissen kerülhetne az üzletekbe. Az a négy példány és két férfi, akik most az úgynevezett munkásszálláson laknak, szintén szívesebben utaznának műszak után haza. Hogy miért csak úgy­nevezett munkásszálló? Mert három szo­ba az igazgatóság bérelt irodahelyiségei mellett, zuhanyozó, fürdőszoba nélkül. A folyosó egyik ajtaján nagybetűs felirat: teakonyha, de mindig kulcsra zárva. Ivó­víz az épületben nincs. Az itt lakók (és dolgozók), ha netán kávét, teát szeretné­nek főzni, a szomszédos házból hoznak vizet üvegekben. Meleg víz egyáltalán nincs. A mellék helyiségekben gyakran nem folyik a víz. A múlt év őszén az üzem igazgatósága ténylegesen átköltözött Töketerebesre. Az új pékséghez irodaházat nem tervez­tek, ezért bérelt irodákban dolgoznak. A 17 alkalmazott közül (többségük nő, csa­ládanya) senki sem szívesen „utazgat” naponta 120 kilométert. Néhányan csa­ládjukkal együtt lakóhelyet változtattak, Királyhelmecről Terebesre költöztek. Négyen beutazók. Tóth Olga a vezető­séggel való megegyezés alapján Terebe­sen betanítja a gazdasági könyvelés új dolgozóját, s utána, ha megindul a piskó­tagyártás, visszamegy Királyhelmecre. Kovács Margit számlázónak szintén ilyen szerződése van. Azok pedig, akik semmi­képp sem utazhatnak. Királyhelmecen a pékségben kaptak más munkakört, ter­mészetesen nem a végzettségüknek meg­felelőt. Fényképezte: Könözsi István A töketerebesi pékségben egy műszak alatt csak hat ember dolgozik ' : -P 1 l: 3 r-t Ti ■ÜO í Ács Mária bérelszámoló volt. Gyerme­két egyedül neveli, nem utazhat. Az ex­­pedíciós osztályon dolgozik munkásként. Közgazdasági középiskolát végzett, mos­tani beosztásában szaktudását nem ka­matoztathatja. Éjszakai műszakba is jár­nia kell. Fizetése 300—400 koronával csökkent. Dobos Ilona a bérelszámoló osztály vezetője volt. Most az expedíciós osztá­lyon dolgozik, középfokú végzettséggel. Fizetése körülbelül 800 koronával csök­kent. Juhász Éva az igazgatóságon a fuvaro­zás közgazdásza volt. Most tulajdonkép­pen ugyanezt csinálja, de csak a király­helmeci gazdasági központban, munkás­kategóriában és fizetéscsökkenéssel. Leczo Éva húsz évig volt az igazgató titkárnője. Igaz, az előírt végzettsége nincs meg. Most portás, a fizetése 200— 300 koronával kevesebb. Az üzem volt vezető közgazdásza, Ka­­tócs Klára 22 éve dolgozik a vállalatnál. A nyugdíjkorhatártól két és fél év vá­lasztja el. Egészségi állapota miatt az utazást nem vállalta. így ő lett a cukrász­­műhely vezetője, munkáskategóriában. Eddig ezt a tisztséget egy szakképzett cukrásznő Blanár Aranka töltötte be. Idézet a Malom- és Sütőipari Tröszt vezérigazgatójának 1981. május 5-i leve­léből: „Azok a dolgozók, akik közvetle­nül a nyugdíjba vonulás előtt állnak, eredeti munkahelyükön fognak dolgoz­ni”. Sajnos, a vezérigazgató utasítását csak néhány esetben tartják be. A pékség szakmunkásai reálisan fel­mérték távlati lehetőségeiket eredeti munkahelyükön. Nyilvánvaló volt már 1981-ben, hogy a termelés csökkenésével kevesebb pékre lesz szükség. Hét szak­képzett pék új munkahelyet keresett, nem a szakmájukban ugyan, de Király­helmecen vagy közvetlen közelében. Szakmai gyakorlatuk átlagosan 6—8 év, mesterségüket a vállalat tanonciskolájá­ban tanulták ki, egyiküknek érettségi bizonyítványa is van. Két cukrászlány most segédmunkás a bútorgyárban. Ezenkívül két gépkocsivezető, egy autó­szerelő és egy lakatos bontotta fel mun­kaszerződését. Mikor lesz királyhelmeci piskóta? Mint már említettük, 1981-ben köztu­domásúvá vált, hogy a Malom- és Sütő­ipari Tröszt tervei szerint Királyhelmecen tartósított süteményt fognak sütni. Mi legyen ez a sütemény? — 1981-től több javaslat született. Fontolgattak, latolgattak, s végre, 1984. május 14-én — mikor az SZSZK Mező­­gazdasági és Élelmezési Minisztériuma jóváhagyta a tröszt devizakérelmét — véglegesen eldőlt, piskótagyár lesz Ki­rályhelmecen. A piskóta gyártásához szükséges speci­ális kemence vásárlásáról, megrendelésé­ről és a szállítás időpontjáról Rudolf Kovaéié mérnök, a Malom- és Sütőipari Tröszt műszaki igazgatója semmi köze­lebbit nem árult el nekünk, csak annyit mondott, hogy az év végéig meglesz. A pékség átalakítását a Kelet-szlová­kiai Pékség és Cukrászat nemzeti vállalat igazgatósága irányítja. Gabriel Jámbor mérnök, a vállalat műszaki igazgatóhe­lyettese elmondta, hogy a régi kemencék lebontását, valamint a kenyérsütő részleg és a piskótarészleg közötti válaszfal építé­sét júniusban megkezdik. Az átalakítást a vállalat központi karbantartó részlegének dolgozói és a pékség karbantartói fogják végezni. Szeretnék, ha a járási építőválla­lat dolgozói a tetőjavítását már júliusban elkezdenék. Május végén a szerződést még nem kötötték meg. A csarnok többi átalakítási munkálatai­hoz a Potravinoprojekt nemzeti vállalat tervezői most készítik a terveket. Ha ígéretüket megtartják, az építők június végén megkapják a rajzokat. Az olajveze­tékeket, a fűtés átalakítását, a liszttárolót, a hűtőhelyiségeket, a falak portalanítá­sát, a padlózatot a járási építővállalat és a Chemkostav nemzeti vállalat építői vég­zik majd. Nem kevés munka vár az építőkre, szerelőkre és a többi szakem­berre, s mindezt 1984 decemberének vé­géig kell elvégezniük. A próbaüzemet, az első piskóták gyártását 1985 januáijában kell megkezdeniük. * * * „Csúszott” a töketerebesi pékség áta­dásának határideje. Az illetékes szervek, vezetők kezéből is „kicsúszott” az elle­nőrzés, a felelősségre vonás, a rendszeres irányítás, s ezáltal a dolgozók folyamatos és zökkenőmentes foglalkoztatása, ami éppolyan alapvető szempont, mint a ter­melés. Ennek megvannak az „eredmé­nyei”. Korrigálásuk folyik. Kár, hogy nem gyorsabb tempóban. MIL1CKY JOLÁN

Next

/
Thumbnails
Contents