Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-06-12 / 24. szám

Kérem a panaszkönyvet! Sokat gondolkoztam már azon, hogy megír­jam-e, vagy sem alábbi töprengéseimet, végül mégis az írás mellett döntöttem. Annál is inkább, mivel befejeződött a „Versenyben a minőségért" című nagy sikerű verseny, amelyet pedig sokáig lehetett volna még folytatni. Úgy gondolom, ami engem foglalkoztat, az is a minőséghez tartozik. S hogy konkrétan miről van szó? Egyre inkább tudatosítja az ember, hogy ez vagy az az áru nem a legjobb minőségű, esetenként éppen selejt, s csak addig jó vagy szép, amíg csomagolt állapot­ban leledzik. Amint használni kezdjük, rögtön tönkremegy, s ez egyaránt vonatkozik az olcsó és drága árura. Például a fiam karácsonyi csomag­jában papucs is volt, ám alig hordta, az orránál levált a talpa. Azóta is szidja a gyerek a Télapót, jómagam pedig a gyártó céget Vagy a csizmám, ami potom kiiencszáz koronába került! Kétszeri felhúzás után eltörött a sarka az alig hatvan kilóm alatt... Ha volna hozzá kedvem, most tényleg eldalolhatnám, hogy „új a csizmám, a szögre van felakasztva"! No de menjünk tovább. A vécé víztartálya például olyan huncutul van megszerkesztve, hogy ha akar, kikapcsol magá­tól, ha meg nem akar, akkor be sem kapcsol. Igaz, ez csak műanyag, nem úgy a fürdőkád, amely divatos citromsárga színű. Illetve csak volt, ugyanis használni mertük, amitől két hónap után kopni kezd a festék. Most mi sárgulunk a méregtől, ha látjuk a fekete pöttyös részeket. De maradjunk továbbra is a fürdésnél. Ahhoz ugye meleg víz is kell, a meleg víz előállításához pedig vízmelegítő tartály. Emlékszem, mennyit kellett talpalnom annak idején, míg sikerült beszerezni a megfelelőt Nos, ennek a szerkezetnek van egy biztosítócsapja is, ahol túl nagy nyomás esetén csöpögni kezd a víz. Egy darabig nekünk is cseperészett, ám egyszeriben elkezdett folydogál­­ni. A szerelő megállapította, hogy a biztosítócsap eleve hibás volt, holott a tartályt vásárláskor első osztályú áruként adták el. Szerencse, hogy folyt, ellenkező esetben felrobbanhattunk volna! Szemléltetésnek talán ennyi is elég. S talán azt tenném hozzá, amit már annyian elmondtak, még sincs foganatja : jó lenne, ha mindenki tisztességesen végezné a munkáját, a termelés­ben pedig elsősorban a minőségre törekedne. S ha mindezt nemcsak papíron, nagy ígéretek formájában fejeznénk ki, talán kevesebb lenne a bosszankodás és több az elégedettség a „kedves vevő" részéről, aki a két keze munkájával kere­sett pénzéért, ha olykor-olykor kissé borsos áron is, de megfelelő, tartós árut szeretne kapni. FLÓRIÁN GYÖRGYNÉ A Szlovákiai Nószovetseg hetilapja XXXIV évfolyam ( nő 2) Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettes: JANDANE HEGEDŰS MAGDA Megbízott főszerkesztő-helyettes HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA mérnök Szerkesztőségi titkár: NESZMÉRI RÓZA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovákiai Nöszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata., 812 64 Bratislava. Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava. Martanoviőova 20. Telefon — titkárság: 585-19; főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési dij negyed évre 36.40 Kcs. — Külföldi megrendelések: A. Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 810 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési dij: évi 180,— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215-96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciame n. p.. 042 67 Kosice. Svermova 47. Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Fotó: L. Lisickv Címlapunkon; Boldog, békés jövönkért ta­nácskozik 1984. június 16-án és 17-én a Csehszlovák Nöszövet­ség kongresszusa Prá­gában Könözsi István felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents