Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-05-08 / 19. szám
A közelmúltban a Szlovákiai IMőszövetség tomááikovói helyi szervezetének egy csoportja „édesnapokat'' rendezett, saját készítésű süteményeit szombaton és vasárnap kiárusította. Már a meghívó is rendhagyó volt: verssel invitált. Nagy hírt mondok, jó emberek, Községünkben csoda esett. Összefogott vagy húsz asszony, Hogy valami jót kotyvasszon. Egytől egyig mind boszorkány. Köztük egy-két tallósi lány. Éjfélkor söprűre ülnek, S a moziban összegyűlnek. Ott azután sütnek, gyúrnak. Egyaránt parasztnak, úrnak. S ha a kakas kukorékol, Háromkor, esetleg négykor, Újra a söprűre ülnek, S mint a villám, elrepülnek. Készen már a sütemények, Jöjjetek csak, és egyétek! Véget ért már a varázslat Eltűnt már a boszorkányhad. Akik ezt csinálták néktek. Egytől egyig mind tündérek! Ha a férjúr nagyon mérges. Asszony, kínáld: nesze, édes! S ha az asszony nyelve pereg. Férjúr, hívd: süteményt veszek! így nyerhetsz egy csöpp nyugalma Hisz míg eszik, addig hallgat. S ha a gyerek nyála csorog, Kihagyni őt nem szép dologi Édesnapok, mézeshetek. Soha el nem felejtelek! Mézeshetek, édesnapok. Ne szánjatok, maradjatok! A készülő húsz asszony helyett végül is több mint harmincán kapcsolódtak be a „sütőkébe". Gágyor Józsefné, a szervezet nemrégiben megválasztott elnöke örömmel tapasztalhatta, hogy a vezetőség tagjaira méltán számíthat. A siker érdekében minden tőle telhetőt megtett a szervezet volt elnöke, Mária Lachatová (betegsége miatt volt kénytelen megválni az elnöki tisztségtől), de ugyanúgy teljes odaadással végezték az egyes feladatokat Bartakovics Károlyné, Egri Lászlóné, Kaprinay Magda, Koday Ferencné, Kozmér Györgyné, Alzbeta LopuSná, Sárkány Szilveszterné és Uhrapka Józsefné is. Jankovics Lászlóné vezetőségi tag csupán azért maradt ki az összejövetelből, mert éppen akkor egy szovjetunióbeli kirándulásnak volt a boldog részese. A mozihelyiség bejáratára nagy betűkkel a következő vendégcsalogató feliratot pingálták ki: Tessék kérem Továbbjönni, Gágyor József Egy konyha nem volt elég a nagy munkához Habverés, diótörés közben annyi mindent meg lehet beszélni... Gágyor Józsefné a galántai járás küldötteként részt vesz az SZNSZ kongresszusán Nagy László felvételei Itt lehet jó Sutit venni! Jöttek is a vásárlók, olyan szaporán, hogy a nyitáskor még roskadozó asztalok néhány órán belül teljesen üresen maradtak. A siker öröme mellé odafurakodott a gond: mi lesz holnap? És az elhatározás: csalódást nem okozhatunk! És csodák csodája, az asszonyok boszorkányos ügyességgel másnap újra az asztalokra varázsolták az előző napon jó hírnevet szerzett süteményfajtákat. Ha valaki netalán azt gondolná, hogy ez bizony sok munkájukba kerülhetett, minden bizonnyal téved. Lelkesedéssel telve csupán annyit kellett mondaniuk, hogy terülj, terülj, asztalkám, és kívánságuk — mialatt az arcukról igazgyöngyök hullottak — teljesült. Az ajtóra pingált csalogató versikét azonban — biztos, ami biztos — jobbnak látták megtoldani: De nem lehet Hazavinni, Tessék kérem Itt megenni! Mert hát az előző napon meglehetősen sokan még csomagoltattak is maguknak, családtagjaiknak az édességekből. Nem is csoda, hisz a jobbnál jobb süteményremekek — viszonylag olcsó áron — szinte kínálták magukat. Apró rigmusokban „szóltak" a vásárlókhoz: CSIGA Te vegyél meg, Zsiga! PISKÓTA Vártalak már régóta. HABOS SZELET Engem ki szeret? Némelyek még hivalkodtak is: CITROMOS Szép vagyok és illatos! VANÍLIÁS Hogy jó vagyok, az nem vitás! ALMÁS Jobb vagyok én, mint más. . Egy nagyméretű cukorbárány a következő rigmussal kínálta magát: Szegény árva bárány vagyok, Könyörülj a sorsomon, Csekély nyolcvan koronáért Te lehetsz a pásztorom. Egy kacér sütemény még attól sem rettent vissza, hogy szerelmet valljon: MÉZES Tied leszek édes! Az egyik süteményfajta — nem csekély bátorsággal — a vők és a menyecskék tapintatos figyelmeztetésére vállalkozott: DIÓS Szeret após, anyós. Volt, amelyik csalafinta módon próbált vásárlóra lelni: TÚRÓS Rám a bor is csúszós. Sorolhatnám még az egyes süteményfajtákat és a hozzájuk költött versikéket, de bemutatásképpen gondolom ennyi is elég. Frenák Valéria a Szlovák Nőszövetség Galántai Járási Bizottságának titkára szintén meglátogatta az édesnapokat, s a látottakról, tapasztaltakról elismerőleg nyilatkozott. (nőzi)
