Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-01 / 18. szám

Vlagyimir lljics Lenin születésének 114. évfordulója alkalmából a prágai Nemzeti Színházban ünnepi gyűlést tartottak (felvételünkön), amelyen Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk vezetésével részt vettek a legfelsőbb csehszlovák párt- és állami vezetők. Az ünnepi összejövetelen Alekszandr Botvin, a Szovjetunió Csehszlovákiai nagykövete is megjelent. Az ünnepi beszédet mondó Frantisek Pitra, a CSKP KB titkára hangsúlyozta: „A lenini jubileumnak számunkra mély értelme van. Utunk helyességéről állandóan a leninizmus kritériumai alapján győződhetünk meg. Ennek fényében értékeljük sikereinket, és bíráljuk el napjaink és a jövő feladatait. A mai gyűlés is alkalmat ad arra, hogy újból leszögezzük és magunkénak valljuk Lenin eszmei örökségét és forradalmi hagyatékát, hogy elgondolkozzunk, miként lehet eszméit még hatékonyabban érvényesíteni."

Az SZSZK fővárosában, a Hviezdoslav Színházban megrendezett ünnepi gyűlésen Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára vezetésével részt vettek pártunk és kormányunk vezető tisztségviselői és társadalmi szervezeteinek képviselői. Jelen volt Szergej Marisev, a Szovjetunió bratislavai fökonzulátusának konzulja is. Az SZKP és világ első szocialista államalapítója halhatatlan müvének jelentőségét az emberiség fejlődése szempontjából Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP Nyugat-szlovákia Körületi Nemzeti Bizottságának vezető titkára méltatta.

Erőforrásaink hatékonyabb kihasználásáért

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 10. ülésén megvitatták a gépipar, az elektrotechnikai ipar és a kohászat fejlődéséről szóló beszámolót, melyben értékelték az 1984-es évi tervezett feladatok, illetve a népgazdaság hatékonyságának növelésével kapcsolatos intézkedéseket. Hangsúlyozták, hogy az intenzív fejlsztésre való áttérés a XVI. pártkongresszus szellemében megköveteli elsősorban a hatékonyság növelését, a termékek műszaki-gazdasági színvonalának emelését és minőségének javítását, s a gépiparban, az elektrotechnikai iparban és a kohászatban a gazdaságosság szilárdítását. Ezeknek az ágazatoknak a feladata, hogy jobban elégítsék ki a népgazdaság szükségleteit, biztosítsák anyagi-műszaki bázisának szüntelen fejlesztését és a lakosság igényeinek jó minőségű termékekkel való kielégítését. Nagy súlyt kell helyezni az ágazat exportképességének növelésére, a nemzetközi munkamegosztásba való erőteljesebb bekapcsolódásra, főleg a nemzetközi szocialista gazdasági integrációba, a KGST-tagországokkal, főképp a Szovjetunióval való sokoldalú tudományos-műszaki és gazdasági együttműködésre.

Történelmi események jegyében

A Szlovák Nemzeti Felkelés, a cseh nép májusi felkelése és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása évfordulója jegyében tartott ülést Prágában a CSSZS2K Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága. Az ülésen előterjesztették a CSKP KB, a CSSZSZK NF KB és a szövetségi kormány felhívásának javaslatát, amely a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésével és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának közelgő 40. évfordulójával függ össze. E közös dokumentum a Nemzeti Front széles platformján foglal állást a negyven évvel ezelőtti történelmi események napjainkhoz szóló forradalmi hagyatékáról. E felhívást a Nemzeti Frontba tömörült valamennyi szervezet, az egész csehszlovák nép támogatni fogja.

Az emberi kommunikáció, emberiség szellemiségének talán legnagyobb csodája, a Gutenberg Galaxis előtt és után, őstörténetünk artikulátlan hangjainak sorbaál/ítása, ez az ábécé. Az óhéber Atef, a görög Alfa, az indogermán és indoeurópai, a finnugor A ... De legújabb kori történelmünk, a tömegpusztító fegyverek kora is A-val kezdődik: A — annyi, mint atomfegyver. A sor B-vel folytatódik. B — annyi, mint biológiai fegyver. S utána mindjárt következik a C. Annyi, mint „Chemical", vagyis vegyi fegyver. Rettegéssel, iszonyattal, gyűlölettel írjuk le: bolygónk, világunk ma az ABC-fegyverek, a tömegpusztító fegyverek arzenálja. Kipróbálták, s bevetésre készen állnak... Mindhárom bevetése pontos dátumhoz és helyhez kötődik. Vegyi fegyvert — mustárgázt — először az első világháború Ypres folyó menti hadszínterén vetet-A halálos A—B—C

tek be, egyes adatok szerint csaknem százezer ember pusztult el hatása következtében. Genf ben 1925-ben született az első egyezmény a vegyi fegyverek betiltásáról. Ezt az egyezményt a Szovjetunió három év múlva, 1928-ban ratifikálta — az Egyesült Államok ötven évvel később, 1975-ben (!). Az A-fegyvert az első atombombát, tudjuk, 1945. augusztus

6-án Hirosimában próbálták ki, következményeképpen ma, negyven év múlva is. évente több ezren halnak meg. A B-fegyver — a biológiai fegyverbevetésének ideje az amerikaiak háborúja a hetvenes években, helyszíne Vietnam. Következménye: évente sok száz ember halála, nagy kiterjedésű termőföldek pusztulása, melyeknek újra termővététele talán hosszú évtizedek, talán évszázadok kérdése.

A világpolitikában egy híján negyven esztendővel a második világháború befejezése után ismét előtérbe került a vegyi fegyverek kérdése. Az utóbbi években ezeknek fejlesztéséről és gyártásáról némiképp elterelte a figyelmet a nukleáris fegyverek rohamos fejlesztése, a neutron fegyver feltalálása, a rakétatelepítés, jóllehet a nagyhatalmak fegyverkezéséről, illetve leszerelési tárgyalásainak napirendjéről sohasem került le. A szocialista országok 1972-ben a genfi tárgyalásokon egyezménytervezetet nyújtottak be ezeknek a fegyvereknek befagyasztásáról, illetve a jelenlegi készletek fokozatos megsemmisítéséről. 1974-ben amerikai—szovjet csúcstalálkozón is napirendi pontként szerepeltek. 1976-ban meg is kezdődtek erről a két nagyhatalom tárgyalásai, amelyeket azonban az Egyesült Államok 1980-ban megszakított.

Mi a helyzet jelenleg ? Ronald Reagan április 4-i beszédének a vegyi fegyverek további fejlesztése volt a fő témája (egyelőre kétmilliárd dolárt szavaztak meg a Szenátusban erre a célra). Az elnök a fejlesztés szükségességét ismét a szovjet „fölénnyel" indokolta, jóllehet ma a Pentagon rendelkezik a legkülönbözőbb összetételű és hatású vegyi fegyverek legnagyobb arzenáljával: egyes adatok szerint 55 ezer tonnát halmozott fel a legmérgezőbbekből, s további 150 ezer tonna már bevetésre készen áll lövedékekben, bombákban, tartályokban, rakétákban, részben az Egyesült Államok területén, részben tengeralattjárókon és a nyugat-európai országokban, legnagyobb mennyiség a nyugat-németországi erdőségekben található, s már a közeljövőben Nagy-Britanniában és Olaszországban is nagy mennyiséget kíván elhelyezni. A rakétatelepítéssel együtt ezek az amerikai tervek is kétségbevonhatatlanul bizonyítják: Washingtonban a Fehér Ház ura háborúra készül, és hadszíntérül Európát szemelte ki.

E tengerentúli tervekbe azonban Európa népeinek is beleszólása lesz. Erről tanúskodik a társadalmi szervezetek közelmúltban Brüsszelben megtartott tanácskozása. A tanácskozáson részt vevő szervezetek közleményben utasították el az Európára korlátozott atomháború gondolatát, és felhívták a nagyhatalmakat: mondjanak le kölcsönösen a tömegpusztító eszközök bevetéséről, az atom-, a biológiai és a vegyi fegyverek használatáról. LÁNG ÉVA