Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-04-24 / 17. szám
1599. IV. 25-én született Oliver Cromwell, az angol polgári forradalom vezére Fény és kenyér Nem hatnak a meglepetés erejével Egri Viktor válogatott novellái és elbeszélései, amelyeket Fény és kenyér címmel jelentetett meg a Madách könyvkiadó. A meglepetés nem azért maradt el, mert a címadó jegyzetcsokron kívül egyetlen olyan novellát sem közöl, amelyet ne olvashattunk volna még a szerző életében, hanem azért, mert Egri novellaszervezö -tehetségéhez mérten tekintélyes a válogatás. Elbeszélései közül azok ahogy az ö jelzőjével éljek — „lélekbe markolóak", amelyek a kiszolgáltatott embert, dilemmáit, vállalásait és konokságát ábrázolják, amelyeket a háború, vagyis zsidósága révén egyöntetű ellenállásra késztető helyzettudata ihletett. Legjobb novellái pedig: amelyeket a nyíltság, a novellaszervező tényezők gazdag alkalmazása és kiaknázása jellemez, s mentes mindenfajta ódzkodástól, elhallgatástól, mondhatni, kényszerű műviségtöl. A címadó jegyzetfüzér egy szüntelen munkában megöregedett, vitalitását azonban mindvégig megőrző író, vagy inkább 1744. IV. 25-én halt meg Anders Celsius svéd fizi kus madóch Egri \7iktor * Fenv * m 1754. IV. 29-én született Széché nyi Ferenc, a Ma gyár Nemzeti Mű zeum megalapító ja HEnVER n[ /a sM**0*,- -2' ' 4 J 1894. április 30-án született Szántó László akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadé mia tagja *- fÄ ft !*-'■'/. * 1 p flM*I jZm irodalomtörténeti tényező csapongó — a memoárirodalomra jellemző tényábrázolással és igazi meglepetéssel nem szolgáló — visszaemlékezése, akinek, ahogy azt a kötet válogatója és utószavának írója. Fonod Zoltán mondja: „helyét és írói rangját tekintélyes számú műve biztosítja a hazai és a kortárs magyar irodalomban". Bár utószavának fennebb idézett zárómondata még a múltbeli — bár egyre gyengülő — értékszemléletet erősíti (hiszen a kortárs magyar irodalom már rég nem tart ott, ahol az írói rangot a tekintélyes számú mű biztosíthatná), hadd hívom fel a figyelmet az utószóra, mert Fonod hazai viszonylatban eddig az egyik legobjektívebb értékelését adja az életműnek. Egri írói magatartásának, amelynek lényege: kisebbég a kisebbségben. Szigeti László Nyelvművelő Napok Tizenötödik alkalommal találkoztak március végén Kassán (Kosice) anyanyelvűnk őrzői és ápolói — pedagógusok, újságírók, szerkesztők, fordítók. A háromnapos rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők meghallgatva az előadásokat, amelyeket magyarországi és hazai nyelvészek tartottak, megvitassák nyelvművelésünk időszerű kérdéseit, felhívják egymás figyelmét az anyanyelvűnk tisztaságát veszélyeztető hibákra. A Kazinczy-napokon zajlott le a Szép magyar beszéd országos döntője is. A két kategóriában — az alap- és középiskolásokéban — tíz-tíz versenyzőt hallhattunk, akik közül a két feladat során kevesen nyújtottak egyenletes teljesítményt. A kiejtési versenyben egy, a vetélkedő előtt megadott szöveget olvastak fel. Szinte mindegyikük játszott, énekelt, szavalt, csak néhányuknak sikerült értelmesen, helyesen értelmezve felolvasni a szöveget. A szövegalkotási versenyben viszont az alapiskolások határozottan jobbak voltak, fantáziájukkal, ötleteikkel bizonyítva, hogy őket még nem „rontotta meg" a sok közhely. Ezt mutatja a tény is, hogy a bíráló bizottság a második kategóriában nem adta ki az első díjat. Felelősségteljes munka vár a jövőben is a pedagógusokra, hogy ne csak a vers- és prózamondók között keressék a kiejtési verseny résztvevőit, vonjanak be a vetélkedőbe minél több tanulót. Az előadások sorát Rácz Endre nyitotta meg, aki nyelvünknek az utóbbi években lezajló változásairól beszélt. Benczédy Józsefnek, a budapesti újságíró-iskola tanárának előadását elsősorban az újságírók kísérték nagy figyelemmel. Az előadó a csehszlovákiai magyar sajtóban leggyakrabban előforduló hibákra, a téves szóválasztásra, a tükörfordításokra, a helytelen mondat- és szövegszerkesztésre mutatott rá. Sok megszívlelendő tanácsot hallhattunk tőle. Bertók Imre a magyar és a szlovák nyelvtankönyvek kontrasztív nyelvi elemeinek vizsgálatáról, Zsilka Tibor a műfordítás stilisztikai vonatkozásairól szólt. Nagy érdeklődés kísérte Montágh Imrének, a budapesti Színművészeti Főiskola tanárának beszédtechnikával foglalkozó élvezetes, színes előadását. Az előadásokat követő vitákon, a szűkebb körben lezajlott beszélgetéseken is sok, a kisebbségi nyelvi kultúrát érintő kérdés került szóba. A versenyen, az előadásokon kívül volt könyvkiállitás, könyvvásár, amelyen íróink dedikálták könyveiket, hallhattuk a CSEMADOK nyelvjárásgyűjtő-pályázatának értékelését, részt vehettünk Lukács Margit, Gálán Géza, a Szép Szó kisszínpad irodalmi estjén. Elgondolkodtató az a tény, hogy a Kazinczy-napokon csak a magyar szakos pedagógusok, szerkesztők vesznek részt. Anyanyelvűnk ápolása nem kizárólag az ö feladatuk, hiszen ők egyedül nem sokat tehetnek. Éppen ezért meggondolandó lenne, nem kellene-e másokat is meghívni e rendezvényre. A tanulóknak sem mindegy ugyanis, hogy csak magyartanáruktól tanulhatják-e a szép magyar beszédet, vagy pedig a többi pedagógus is kötelességének érzi a nyelvápolást. Ez a mi esetünkben — az idegen nyelv sokszor káros hatása miatt — különösen fontos lenne. Bárczi Géza, a már elhunyt kitűnő nyelvész egyik gondolatát idézzük: „ ... minden müveit magyar embernek arra kell törekednie, hogy anyanyelvét helyesen használja, mert minden oktatásnál, tanácsnál hatásosabb a példa." Bertha Éva ágyazva. Ehhez járul még a tökéletesen megtervezett és kivitelezett image, köritésként pedig a Gida duó. Hogy hány embernek ízlik, nem tudni, de eszik. Bizony. „Karácsony után se maradjon a közönség f/FFF/enyő nélkül" — ez a gondolat lebeghetett Fenyő Miklós lelki szemei előtt Miki cimű lemezének készítésekor, bár talán már a felvételek idején is érezhette, ebből még nem lesz igazi ünnep. Gondolom, már nem sokáig kell várnunk a második „nagy dobására", bár félő, hogy az ő segítségével megismert break-dance sorsa is az idő előtt lefutott aerobik-hulláméhoz lesz hasonló. Ennek ellenére neki van a legtöbb esélye, hogy a nosztalgíahullám elmúlásával reflektorfényben maradjon. Igaz, a Sakálok című könyvében Boros Lajos erről a következőket írja: „A Sztár együttes már kifutott." Nos, erről ennyit. A tavalyi karácsonyi lemezpiac hozzánk mostanában eljutott, legkelendőbb LP-je a Dolly Roll Vakációja volt. A Hungária extagjai a nyarat, a boldogságot varázsolgatják körénk lemezükkel, viszont mint vizuális és egyéb nyári éleményeinket felidéző elemre, csak a borító képi erejére hagyatkozhatunk. Ők távolodtak el legkevésbé a Hungária kitaposta ösvénytől. Sajnos, normális körülmények között ez az út fog — minden valószínűség szerint — a leghamarabb zsákutcába torkollni. Többet erről se .. . Somogyi Szilárd Hungária és három „hanghordozója" „Az egyetlen olyan együttes, amely osztódással szaporodik" — mondták már sokan a közelmúltban feloszlott anyaegyüttesről, a Hungáriáról. Az osztódások eredményeként pedig elkészült három „hanghordozó", amelyekről elmondhatjuk, gazdáik nem hagyták kihasználatlanul a nosztalgiahullám adta lehetőségeket. Egyedül Szikora Robi(ka) — aki, mint afféle becézett, elsőként hagyta el a süllyedő hajót — és társulata, az R-Go próbált megszabadulni a néha már nyomasztó Hungária-örökségtől, kisebb-nagyobb sikerrel. A szerintük tropicalnak vagy csikidámnak nevezett stílus nem más, mint a latin-disco, keményebb ütemekbe MATESZ április 25.: Fél (TomaSov) — Mielőtt a kakas megszólal (19.30) április 26.: Léva (Levice) — Mielőtt a kakas megszólal (19.30) április 27.: Marcelháza (Marcelová) — Mielőtt a kakas megszólal (19.30) április 28.: Csúz (Dubník) — Mielőtt a kakas megszólal (19.30) április 29.: Lég (Lehnice) — Mielőtt a kakas megszólal (19.30) THÁLIA április 24. Kassa (Kosice) — Egy ember, aki megunta a bőrét (19.00) április 25.: Nagykapos (Vet. Kapusany) — Egy ember, aki megunta a bőrét (18.00) április 26.: Rimaszécs (Rimavská Sec) — A Baboly (19.00) április 27.: Szádalmás (Jablonov n/T.) — Egy ember, aki megúnta a bőrét (19.00) április 28.: Hanva (Chanava) — A Bagoly (19.00 április 29.: Kamáróc (Komárovce) — Egy ember, aki megunta a bőrét (19.30)
