Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-04-03 / 14. szám
1945. április 4-én szabadult fel Szlovákia fővárosa 1945. április 4-e a Magyar Népköztársaság állami ünnepe 1784. április 4-én született Körösi Csorna Sándor 1945. április 5-én hirdették ki a Kassai (Koáice) Kormányprogramot Április 7-e egészségügyi világnap KÖNYV A CSKP nemzetiségi politikája Viliam Plevza most megjelent műve, az A CSKP nemzetiségi politikája 1979-ben került először kiadásra Národnostná politika KSC a őesko-slovenské vzfahy címen, és szerzője 1981-ben megkapta érte a Klement Gottwald Állami Dijat. Most a szerző által kiegészített, bővített változatban adta ki a Madách ezt az általános érdeklődésre számot tartó művet. Viliam Plevza akadémikus, a történettudományok doktora egyike a legismertebb csehszlovák történészeknek. 1959-től a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, 1969-től pedig az SZLKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetének igazgatója. Jelentős tudományos munkásságával nemzetközi viszonylatban elismert szaktekintély. Tudományos kutatói tevékenysége a CSSZSZK és a CSKP politikai történetére összpontosul. Számos munkáját adták ki a szlovákon kívül orosz, cseh, angol, francia, német, spanyol, magyar nyelven. Magyarul a Napjaink történelme (1976), valamint az A szlovákiai értelmiség a kommunista mozgalomban (1979) jelent meg. Tudományos munkásságáért számos kitüntetésben részesült. Két ízben jutalmazták a Szlovák Szocialista Köztársaság Állami Díjával. Könyve előszavában ezt írja: „Munkámban megkísérlem összegezni azokat az eredményeket, amelyeket az egyes társadalomtudományi ágak elértek a csehszlovák társadalomnak a Győzelmes Február utáni s főleg a legutóbbi időszakban végbement fejlődése kutatásában, valamint a nemzetiségi Viliam Plevza A CSKP ? nemzetiségi f politikája _ tnVd imMMadách kérdés és a nemzetiségi kapcsolatok tudományos elemzésében." E jelentős alkotás első részében a nemzetiségi kérdés lenini értelmezéséhez vezető utat taglalja a csehszlovák államban, a föderatív Ausztria eszméjétől a csehszlovák államiságig behatárolja a polgári demokratikus Csehszlovákia megalakulásának történelmi indítékait, második fejezetében a Csehszlovák Köztársaság megalakulásával, az állam osztályjellegével a nemzetiségi kérdés és a munkásmozgalom kapcsolatával, a Szlovák Tanácsköztársasággal, a magyar nemzetiség helyzetével, valamint a baloldali ellenzék kialakulásával foglalkozik. A harmadik fejezet, az A CSKP és nemzetiségi kérdés a két világháború közti időszakban cím alatt történelmünk egyik legdrámaibb időszakában, Hitler hatalomra jutása után tárgyalja a CSKP harcát a csehszlovák államiság megőrzéséért. A következő fejezet a csehszlovák államiság és a nemzetiségi kérdés viszonylatait értelmezi és magyarázza a második világháború idején folyó nemzeti felszabadító harcban, majd a Kosicei Kormányprogramtól a Győzelmes Februárig terjedő időszakot, s benne a magyarkérdést, majd a változásokat a csehszlovákiai magyar nemzetiségű lakosság helyzetében a Győzelmes Február után. A könyv nem kevésbé fontos és érdekes fejezetekben taglalja a föderáció jelentőségét, az 1968 januárja utáni politikai fejleményeket, majd a konszolidáció időszakát és a nemzetiségi kérdést mint a fejlett szocialista társadalom építési programjának részét. Minden olvasónk könyvespolcán, minden iskolánk tanárainak, pedagógusainak a kezében, minden népkönyvtárunkban ott kell lennie Viliam Plevza művének, hogy történelmi helyzetünkről, helyünkről szocialista hazánkban világosabb fogalmaink legyenek. H. Mészáros Erzsébet Könyvszemle Már hagyományosan a könyvhónap alkalmából rendezik meg a szlovákiai kiadók előző évi könyvtermésének bemutatóját. Idén március első felében tekinthették meg az érdeklődők a kiállítást a bratislavai Művészetek Házában, amint azt a bejárat melletti szerény, nem éppen figyelemfelkeltő plakátok jelezték. Nem szigorú értelemben vett kiállításról volt szó, hiszen a látogatók a polcokon sorakozó könyvek bármelyikébe belelapozhattak. A tárlókban helyet kaptak a színvonalas grafikai kivitelezésért dijat nyert könyvek is. Persze, lehetetlenség egy a Slovensky spisovater szép kivitelezésű Nagy László-kötetét, amely remélhetőleg sok szlovák olvasóhoz eljut. A szlovák kiadók magyar nyelvű kiadványai közül kiemelhetjük a Príroda zöldségtermesztéssel foglalkozó könyveit, amelyek minden bizonnyal sokaknak nyújtanak hasznos tanácsokat. Természetesen, a Madách kiadó könyveit szemléltük a legnagyobb érdeklődéssel, amelyek a terem egyik sarkában voltak elhelyezve. Az 1983-as termésben mindenki találhatott kedvére valót, kivéve azt, aki új csehszlovákiai magyar regényt keresett. A könyvek többségének színvonalas, ízléses a grafikai kivitele. A magyarországi kiadókkal közös kiadásban megjelentetett művek külön polcokon voltak ugyan elhelyezve, de a kiadó munkájában tájékozatlan, a szerzőket nem ismerő látogató aligha jöhetett rá arra, melyik könyv készült itt, s melyik behozatal. Célszerű lett volna ezt is feltüntetni. Az előző években díjazott Madách-könyveket is megtekinthettük, valamint az egyik legújabb díjnyertes kiadványt, korán elhunyt, kitűnő képzőművészünknek, Bácskái Bélának reprezentatív kiállítású könyvét, amely a Tátrán kiadóval közös kiadásban jelent meg. Sajnos, nem találtunk semmilyen, a kiadó tevékenységét, terveit ismertető kiadványt, amelyet a látogató magával vihetett volna. A kiállításon könyvárusítást is rendeztek. Hiába érdeklődtünk azonban a Madách-könyvek iránt, a könyvárus mosolyogva tárta szét karját, mondván, hogy azokat nem árulják. Igaz, március 13-án „Madách-nap” volt a kiállításon, amelyen a csekély számú jelenlevő fiatalnak a kiadó tevékenységéről, valamint életükről, terveikről nyilatkoztak íróink, költőink. A beszélgetés idején egy külön pultnál a kiadó könyveiből is lehetett vásárolni. De csak akkor! Nem tudjuk, kin múlott ez, de úgy hisszük, az ilyen lehetőséget meg kellett volna ragadni, hiszen esetleg olyanok is kedvet kaptak volna egy-egy könyv megvásárlásához, akik máskor nem kerülnek kapcsoltba a Madách-könyvekkel. Remélhetőleg a jövőben elégedettebbek lehetünk majd könyveink propagálásával. Bertha Éva XV. Czuczor Gergely irodalmi és kulturális napok Tavaszébredés — íratja velem a közelmúltban kézhez kapott ízléses és gazdag meghívó, amely az immár XV. Czuczor Gergely irodalmi és kulturális napokra hív Érsekújvárba (Nővé Zámky). Ha a hazafisága, tudatos népiessége és haladó elvei miatt rengetegszer meghurcolt, kevés híján halálra ítélt múlt századi költő és nyelvész, legtalálóbb szóval: nemzetébresztő élne, bizonyára hatalmas romantikus eposzt ima annak örömére, hogy az érsekújváriak több mint egy hónapon át az ő nevével fémjelzett művelődési rendezvényeken többek között azt a szellemiséget éltetik tovább, amelyre ő az életét áldozta, amelynek Vörösmartyval, Bajzával és társaikkal „tavaszébresztője" volt. Amikor ezek a sorok napvilágot látnak, már megnyitották Kocsis Ernő festményeinek tárlatát, ünnepi esten máltatták Czuczor munkásságát, többek között annak jelentőségét, hogy 1845-ben az Akadémia megbízta öt a magyar nyelv szótárának szerkesztésével, az irodalomnépszerüsítök találkozóján jeles hazai magyar és szlovák előadók szóltak egyebek között az anyanyelvűnkért ugyancsak sokat végzett Szenczi Molnár Albert munkásságáról, a műfordítás kérdéseiről, a szlovák—magyar és a cseh—magyar irodalmi kapcsolatokról, s Tőzsér Árpád és Vojtech Kondrót költővel és műfordítóval az érdeklődök, betekintést nyerhettek a műfordítás műhelytitkaiba. S mert Czuczor élete utolsó másfél évtizedében nemcsak a szótáron dolgozott szakadatlanul, nemcsak hazafias eszméit fejezte ki romantikus pátosszal ódáiban és balladáiban, de ellátta a Nemzeti Színház dramaturgi teendőit is, szinte természetes, hogy két előadás a csehszlovákiai magyar drámairodalom helyzetével is foglalkozott. Elsősorban azonban azért természetes ez, mert drámairodalmunk újabb és újabb szerzőket és darabokat követelő létállapota sürgeti e fejtegetések megsokszorozódását, továbbá azt, hogy drámairásunk problémakörét folyamatosan felszínen tartsuk, s vele a nem következményként, hanem meghatározóként jelen levő színházunkét, annak lehetőségeit az írásra ösztönzéshez. Mivel a március 9-től április 14-ig tartó Czuczor-napokat egyebek között a „nemzetiségi és anyanyelvi kultúránk ápolása jegyében" rendezi a CSEMADOK érsekújvári helyi szervezete, bizonyára bemondóink s a rádióban megszólalók nyelvi kultúráltságáról is érdembeli gondolatok hangzottak el a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának ankétján. S mert a kezdő költők és írók is helyet kértek maguknak a rendezvénysorozatban, valószínűleg mindnyájuk számára hasznos és tanulságos vitákat folytattak egyre jobb nevű fórumukon, az Iródián. Ám nem sorolom tovább a volt programot, inkább arról írnék, lapunk megjelenése után mi látható, hallható még a rendezvény-sorozaton. Tegnap, április 2-án a CSEMADOK székházában kiállítás nyílt a helyi szervezet 35 éves munkásságát tükröző dokumentumokból, amely egy hétig tekinthető meg. Április 12-én és 13-án Csak egy kis emlék ... címmel a helyi műkedvelők elevenítik föl a működésük harmincöt esztendeje alatt bemutatott zenés játékok és esztrádműsorok legsikeresebb jeleneteit, s csak remélhetem, hogy a műfaji sajátosságaiból eredően mindenkor önfeledten szórakoztató, vagyis a lényegi gondoktól elterelő, andalító esteken a nézők találkozhatnak olyan szellemű produkciókkal is, amelyek összhangban lesznek a XV. Czuczornapok valóban igényes, ország-világ előtt dicséretes művelődési törekvéseivel. Példaként hadd említem a zárónapra, április 14-re tervezett nyelvi vetélkedőt, amely délután egy órakor kezdődik a CSEMADOK székházában, s amelynek már a címe is az anyanyelvi programjáért egykoron rebellisnek minősített, a császári tisztviselők által gyanúsan kezelt Czuczor Gergely nagy jelentőségű alakját idézi: Helyesen magyaru1. Szigeti László
