Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-04-03 / 14. szám

1945. április 4-én szabadult fel Szlovákia főváro­sa 1945. április 4-e a Magyar Nép­­köztársaság álla­mi ünnepe 1784. április 4-én született Körösi Csorna Sándor 1945. április 5-én hirdették ki a Kas­sai (Koáice) Kor­mányprogramot Április 7-e egész­ségügyi világnap KÖNYV A CSKP nemzetiségi politikája Viliam Plevza most megjelent műve, az A CSKP nemzetiségi politikája 1979-ben került először kiadásra Ná­­rodnostná politika KSC a őesko-slo­­venské vzfahy címen, és szerzője 1981-ben megkapta érte a Klement Gottwald Állami Dijat. Most a szerző által kiegészített, bővített változatban adta ki a Madách ezt az általános érdeklődésre számot tartó művet. Vili­am Plevza akadémikus, a történettudo­mányok doktora egyike a legismertebb csehszlovák történészeknek. 1959-től a Szlovák Tudományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézetének munkatár­sa, 1969-től pedig az SZLKP KB Mar­­xizmus-Leninizmus Intézetének igazga­tója. Jelentős tudományos munkássá­gával nemzetközi viszonylatban elis­mert szaktekintély. Tudományos kuta­tói tevékenysége a CSSZSZK és a CSKP politikai történetére összpontosul. Szá­mos munkáját adták ki a szlovákon kívül orosz, cseh, angol, francia, német, spanyol, magyar nyelven. Magyarul a Napjaink történelme (1976), valamint az A szlovákiai értelmiség a kommunis­ta mozgalomban (1979) jelent meg. Tudományos munkásságáért számos kitüntetésben részesült. Két ízben ju­talmazták a Szlovák Szocialista Köztár­saság Állami Díjával. Könyve előszavában ezt írja: „Mun­kámban megkísérlem összegezni azo­kat az eredményeket, amelyeket az egyes társadalomtudományi ágak elér­tek a csehszlovák társadalomnak a Győzelmes Február utáni s főleg a leg­utóbbi időszakban végbement fejlődé­se kutatásában, valamint a nemzetiségi Viliam Plevza A CSKP ? nemzetiségi f politikája _ tnVd imM­Madách kérdés és a nemzetiségi kapcsolatok tudományos elemzésében." E jelentős alkotás első részében a nemzetiségi kérdés lenini értelmezésé­hez vezető utat taglalja a csehszlovák államban, a föderatív Ausztria eszméjé­től a csehszlovák államiságig behatá­rolja a polgári demokratikus Csehszlo­vákia megalakulásának történelmi indí­tékait, második fejezetében a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulásával, az állam osztályjellegével a nemzetiségi kérdés és a munkásmozgalom kapcso­latával, a Szlovák Tanácsköztársaság­gal, a magyar nemzetiség helyzetével, valamint a baloldali ellenzék kialakulá­sával foglalkozik. A harmadik fejezet, az A CSKP és nemzetiségi kérdés a két világháború közti időszakban cím alatt történel­münk egyik legdrámaibb időszakában, Hitler hatalomra jutása után tárgyalja a CSKP harcát a csehszlovák államiság megőrzéséért. A következő fejezet a csehszlovák államiság és a nemzetiségi kérdés vi­szonylatait értelmezi és magyarázza a második világháború idején folyó nem­zeti felszabadító harcban, majd a Kosi­­cei Kormányprogramtól a Győzelmes Februárig terjedő időszakot, s benne a magyarkérdést, majd a változásokat a csehszlovákiai magyar nemzetiségű la­kosság helyzetében a Győzelmes Feb­ruár után. A könyv nem kevésbé fontos és érde­kes fejezetekben taglalja a föderáció jelentőségét, az 1968 januárja utáni politikai fejleményeket, majd a konszo­lidáció időszakát és a nemzetiségi kér­dést mint a fejlett szocialista társada­lom építési programjának részét. Minden olvasónk könyvespolcán, minden iskolánk tanárainak, pedagó­gusainak a kezében, minden népkönyv­tárunkban ott kell lennie Viliam Plevza művének, hogy történelmi helyzetünk­ről, helyünkről szocialista hazánkban világosabb fogalmaink legyenek. H. Mészáros Erzsébet Könyvszemle Már hagyományosan a könyvhónap alkalmából rendezik meg a szlovákiai kiadók előző évi könyvtermésének be­mutatóját. Idén március első felében tekinthették meg az érdeklődők a kiállí­tást a bratislavai Művészetek Házában, amint azt a bejárat melletti szerény, nem éppen figyelemfelkeltő plakátok jelezték. Nem szigorú értelemben vett kiállí­tásról volt szó, hiszen a látogatók a polcokon sorakozó könyvek bármelyi­kébe belelapozhattak. A tárlókban he­lyet kaptak a színvonalas grafikai kivite­lezésért dijat nyert könyvek is. Persze, lehetetlenség egy a Slovensky spisova­­ter szép kivitelezésű Nagy László-köte­­tét, amely remélhetőleg sok szlovák olvasóhoz eljut. A szlovák kiadók ma­gyar nyelvű kiadványai közül kiemelhet­jük a Príroda zöldségtermesztéssel fog­lalkozó könyveit, amelyek minden bi­zonnyal sokaknak nyújtanak hasznos tanácsokat. Természetesen, a Madách kiadó könyveit szemléltük a legnagyobb ér­deklődéssel, amelyek a terem egyik sarkában voltak elhelyezve. Az 1983-as termésben mindenki találha­tott kedvére valót, kivéve azt, aki új csehszlovákiai magyar regényt kere­sett. A könyvek többségének színvona­las, ízléses a grafikai kivitele. A magyar­­országi kiadókkal közös kiadásban megjelentetett művek külön polcokon voltak ugyan elhelyezve, de a kiadó munkájában tájékozatlan, a szerzőket nem ismerő látogató aligha jöhetett rá arra, melyik könyv készült itt, s melyik behozatal. Célszerű lett volna ezt is feltüntetni. Az előző években díjazott Madách-könyveket is megtekinthettük, valamint az egyik legújabb díjnyertes kiadványt, korán elhunyt, kitűnő képző­művészünknek, Bácskái Bélának repre­zentatív kiállítású könyvét, amely a Tát­rán kiadóval közös kiadásban jelent meg. Sajnos, nem találtunk semmilyen, a kiadó tevékenységét, terveit ismerte­tő kiadványt, amelyet a látogató magá­val vihetett volna. A kiállításon könyvárusítást is ren­deztek. Hiába érdeklődtünk azonban a Madách-könyvek iránt, a könyvárus mosolyogva tárta szét karját, mondván, hogy azokat nem árulják. Igaz, március 13-án „Madách-nap” volt a kiállításon, amelyen a csekély számú jelenlevő fi­atalnak a kiadó tevékenységéről, vala­mint életükről, terveikről nyilatkoztak íróink, költőink. A beszélgetés idején egy külön pultnál a kiadó könyveiből is lehetett vásárolni. De csak akkor! Nem tudjuk, kin múlott ez, de úgy hisszük, az ilyen lehetőséget meg kellett volna ra­gadni, hiszen esetleg olyanok is kedvet kaptak volna egy-egy könyv megvásár­lásához, akik máskor nem kerülnek kapcsoltba a Madách-könyvekkel. Re­mélhetőleg a jövőben elégedettebbek lehetünk majd könyveink propagálásá­val. Bertha Éva XV. Czuczor Gergely irodalmi és kulturális napok Tavaszébredés — íratja velem a kö­zelmúltban kézhez kapott ízléses és gazdag meghívó, amely az immár XV. Czuczor Gergely irodalmi és kulturális napokra hív Érsekújvárba (Nővé Zám­­ky). Ha a hazafisága, tudatos népiessé­ge és haladó elvei miatt rengetegszer meghurcolt, kevés híján halálra ítélt múlt századi költő és nyelvész, legtalá­lóbb szóval: nemzetébresztő élne, bi­zonyára hatalmas romantikus eposzt ima annak örömére, hogy az érsekújvá­riak több mint egy hónapon át az ő nevével fémjelzett művelődési rendez­vényeken többek között azt a szellemi­séget éltetik tovább, amelyre ő az éle­tét áldozta, amelynek Vörösmartyval, Bajzával és társaikkal „tavaszébresztő­je" volt. Amikor ezek a sorok napvilágot lát­nak, már megnyitották Kocsis Ernő festményeinek tárlatát, ünnepi esten máltatták Czuczor munkásságát, töb­bek között annak jelentőségét, hogy 1845-ben az Akadémia megbízta öt a magyar nyelv szótárának szerkesztésé­vel, az irodalomnépszerüsítök találko­zóján jeles hazai magyar és szlovák előadók szóltak egyebek között az anyanyelvűnkért ugyancsak sokat vég­zett Szenczi Molnár Albert munkássá­gáról, a műfordítás kérdéseiről, a szlo­vák—magyar és a cseh—magyar iro­dalmi kapcsolatokról, s Tőzsér Árpád és Vojtech Kondrót költővel és műfor­dítóval az érdeklődök, betekintést nyer­hettek a műfordítás műhelytitkaiba. S mert Czuczor élete utolsó másfél évti­zedében nemcsak a szótáron dolgozott szakadatlanul, nemcsak hazafias esz­méit fejezte ki romantikus pátosszal ódáiban és balladáiban, de ellátta a Nemzeti Színház dramaturgi teendőit is, szinte természetes, hogy két előadás a csehszlovákiai magyar drámairoda­lom helyzetével is foglalkozott. Elsősor­ban azonban azért természetes ez, mert drámairodalmunk újabb és újabb szerzőket és darabokat követelő létál­lapota sürgeti e fejtegetések megsok­szorozódását, továbbá azt, hogy drá­­mairásunk problémakörét folyamato­san felszínen tartsuk, s vele a nem következményként, hanem meghatáro­zóként jelen levő színházunkét, annak lehetőségeit az írásra ösztönzéshez. Mivel a március 9-től április 14-ig tartó Czuczor-napokat egyebek között a „nemzetiségi és anyanyelvi kultúránk ápolása jegyében" rendezi a CSEMA­­DOK érsekújvári helyi szervezete, bizo­nyára bemondóink s a rádióban meg­szólalók nyelvi kultúráltságáról is ér­dembeli gondolatok hangzottak el a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adá­sának ankétján. S mert a kezdő költők és írók is helyet kértek maguknak a rendezvénysorozatban, valószínűleg mindnyájuk számára hasznos és tanul­ságos vitákat folytattak egyre jobb nevű fórumukon, az Iródián. Ám nem sorolom tovább a volt prog­ramot, inkább arról írnék, lapunk meg­jelenése után mi látható, hallható még a rendezvény-sorozaton. Tegnap, ápri­lis 2-án a CSEMADOK székházában kiállítás nyílt a helyi szervezet 35 éves munkásságát tükröző dokumentumok­ból, amely egy hétig tekinthető meg. Április 12-én és 13-án Csak egy kis emlék ... címmel a helyi műkedvelők elevenítik föl a működésük harmincöt esztendeje alatt bemutatott zenés játé­kok és esztrádműsorok legsikeresebb jeleneteit, s csak remélhetem, hogy a műfaji sajátosságaiból eredően min­denkor önfeledten szórakoztató, vagyis a lényegi gondoktól elterelő, andalító esteken a nézők találkozhatnak olyan szellemű produkciókkal is, amelyek összhangban lesznek a XV. Czuczor­­napok valóban igényes, ország-világ előtt dicséretes művelődési törekvései­vel. Példaként hadd említem a záró­napra, április 14-re tervezett nyelvi ve­télkedőt, amely délután egy órakor kez­dődik a CSEMADOK székházában, s amelynek már a címe is az anyanyelvi programjáért egykoron rebellisnek mi­nősített, a császári tisztviselők által gyanúsan kezelt Czuczor Gergely nagy jelentőségű alakját idézi: Helyesen ma­gyaru1. Szigeti László

Next

/
Thumbnails
Contents