Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-03-20 / 12. szám

A vizek által a Bodrogköz zárt tájegység volt: földrajzilag viszonylag zártak voltak az egyes települések is, külső kapcsolat teremtésére, fenntartására aránylag kevés lehetőség nyílott. Az őszi esőzések beálltával az alacsonyan fekvő falvak egy része csak lovon volt megközelíthető. Földutak, őszi tavaszi sártengerek, sötéttel takarózó falvak — egészen az ötvenes évek elejéig. Meghökkentő ellentmondás, e sokszázados zártság ellenére aránytalanul szegé* nyes Felső-Bodrogköz népművészeti hagyománya. Van szóbeli népkultúra, valami, de az távolról sem arányos az idővel és századok fentebb rajzolt létformájával. A paraszti folklór utolsó jele itt a szövés, a szövésminta, a lakodalriias kendő, de színpompával, fantáziával az sem dicsekedhet.

A bodrogközi falvak történetének és fejlődésének egyik meghatározója: nem tudtak terjeszkedni. Előbb a víz miatt, később a föld növekvő értéke miatt. A népszaporulat nőtt, viszont a községek belterülete 1945-ig alig vagy egyáltalán nem változott. Kevés kivételtől eltekintve az egyes telekhatárok egyeztek a száz év előttiekkel. Bodrogközben is nyomon követhető a folyamat: a nemzedéki vérségi alapon szerveződő nagycsalád felbomlik, s átadja helyét a kisebb családi munkaszervezetnek. Ez az átalakulás Bodrogközben jóval lassúbb volt, mint másutt, mozgásiránya azonban lényegében azonos a paraszti világ átformálásával. Ennek következtében sajátos képződmény jött létre a Bodrogköz egyes falvaiban: a több házas udvar, ahol három, öt család is zsúfolódik egy belhelyen. Kisgéres (Maly Flores) klasszikusan bizonyítja ezt.

Bodrogköznek sok „híressége" van: mocsár, kolera, malária. Hírhedtté tette a kivándorlás is. Ismert tény, hogy a múlt század végétől az első világháborúig ötvenmillió ember hagyta el Európát. Ez is járvány, a kivándorlás embervesztesége felért a pestis vagy a kolera középkori pusztításaival.

A monarchiabeli Magyarország kivándorlási statisztikája pontosan jelzi az érintett területeket: a mai magyar—szlovák, szovjet—román határvidéket. A kivándorlás a valamikori Sáros, Szepes, Zemplén és Abauj-Torna megyék férfilakosságát hányadosa. Főleg Észak-Amerikába mentek innen. A Bodrogköz a vármegye kivándorlási góca volt.

Az ok: a népfelesleg, a megélhetés. A magyarok a Bodrogközből Amerikába vándoroltak, Zemplén felső részéről, a terméketlen földekről meg szlovákok jöttek le azonos okok miatt. Különösen onnan mentek sokan, ahol legnagyobb volt a nagybirtok aránya. Leleszről 1903-ig a lakosság 60 százaléka vándorolt ki.

Ma sem tudni pontosan, mennyien mentek el a Bodrogközből. Ezrek. S mit hozott Amerika? Elsősorban pénzt. Bádogtetös házakat. S a visszavándorlók? Hiába járták a világot, lényeges változást nem hoztak. A kivándorlás és visszavándorlók történelmi-társadalmi jelentése: felgyorsították a hagyományos bodrogközi életmód bomlását. Azáltal is, hogy a kivándorlás és visszavándorlás csatornája lett a szektáknak. Szociológusok kimutatták, hogy a szekták ténykedési területe egybeesik a ki- és viszszavándorlás nyomorterületeivel. Nagyrészt ez Felső-Bodrogközre is érvényes. A szekták — elsősorban a jehovisták — bázisát itt is a szegény, zsúfolt falvak protestánsai adják. A protestantizmus szektákra bomlásának történelmi folyamata a Bodrogköz mikrovilágában is kimutatható.

Bodrogköz történelme egyszerre szép és

embert próbáló, nyugtalan, a honfoglalástól kezdődön telve örvényekkel. Tele van meghatározó változások sorával. S mi lehet itt az embernek rendelt gond?

Megmaradni, fennmaradni

s a küzdelemben is emelkedni. Megmaradni a vizek pusztítása ellen, a zsarnokság ellen, a kényszer ellen, a háborúk ellen, az üldözések ellen, megmaradni sokféle fordulat örvényében. Megmaradni főtartással, megmaradni meghajlással, megmaradni alkalmazkodással, megmaradni küzdelemmel.

Királyhelmec (Kráf. Chlmec) a Felső- Bodrogköz szíve. E kisváros sokáig történelem-hordozó. Históriája magában foglalja, jellemzi vagy érinti környékének történelmét is. íme, az idő változó arca: a régebbi múltból két pecsétje is van, egy XVI. és egy XIX. századi. Az első felirata: Sigillum Hospitum De Helmecz 1561 (A helmeci vendégnépek pecsétje 1561). Dísze a szőlővessző, a későbbi körpecsété is ez, csizmás szőlősgazda és szőlőfürt. A bor, a szőlő, a vendégség itt szinte egyidős az emlékezettel.

Helmecet eléri a tatárdúlás: határa a XVI. századtól adománybirtok, földesurai lesznek. A Kis-hegy emelkedőjére 1414- ben várat kezdenek építeni, amit 1548- ban Zemplén vármegye mint „rablófészket" leromboltat. A birtokosok sora: Báthori. Nyári István, Lórántffy Zsuzsanna, a Rákócziak, majd a leleszi prépostság. A középkor itt is a nagybirtoké, perlekedő, császárszolga, lázadó, összeesküvő nagyuraké. Rákóczi felszabadító fejedelem, de itt ő is csak birtokló.

1709: Helmecen és környékén a fekete halál, a pestis pusztít.

1792: Ismét ragályos betegség dühöng. 1827: éhínség pusztít.

1831: a dél-zempléni koleralázadás éve, 19 ezren esnek áldozatul, a lázadók vezetőit — száz embert — elrettentésül felkoncolják.

Petőfi járt itt 1847-ben.

Helmeci, bodrogközi önkéntesek a sátoraljaújhelyi 2. zászlóaljban harcoltak a szabadságharc idején.

Az első világháborúban 49 ember veszett oda.

Nemzetőrség szerveződik, a Magyar Tanácsköztársaság hónapjaiban megalakul a direktórium. Tagjai: dr. Székely Károly elnök, dr. Arnstein József, Denkó János, Gút Ernő, Hadházi Imre ... És még sokan. Talán ez az első nagy összhang természet, föld és ember között, (me, a forradalmi lehetőség kiszabadulni a történelmi kényszerek állapotából. Elfojtják. Helmecre bevonulnak a Tanácsköztársaság alakulatai, utánuk román csapatok, majd csehszlovák katonák jönnek. A Felső-Bodrogköz Csehszlovákiához kerül, a direktórium tagjait elfogják, és Terezinbe internálják. A magyar főszolgabíró helyét Moravek Antal cseh szolgabíró foglalja el. 1923-ban Hajdú István, Kovács Gábor és Margita László megalakítja a kommunista párt alapSzervezetét. Ugyanez évben megnyílik a szlovák tanítási nyelvű iskola. 1926-ban hat orvos és ügyvéd tevékenykedik Helmecen, illetve a Felső-Bodrogközben. Az ügyvédek száma néhány éven belül tizenháromra nő. A gazdasági válság ide is elér: nincs munka, piac, a must ára a szódavizével azonos, felgyorsul a lakosság eladósodása. Ez már az adóhivatal s a végrehajtók világa.

A bécsi döntés értelmében a Bodrogköz 1938 novemberében teljes egészében Magyarországhoz kerül. Nagygyűlésen til(nőÍ3)