Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-01-03 / 1. szám
ÜGYES KEZEK Juli néni kinyitotta a szekrényajtót, s ránk dőlt a rengeteg hímes kendervászon: abroszok, lepedők, kendők, az újszülött meglátogatásakor vitt kalács, a morványka letakarására szolgáló poszrikos kendők, törülközők, kelő kenyértésztára szakajtóruhák s egyebek. „Egy leánynak tizenkét derekadat csináltunk, •törülközőből huszonötöt, lepedőt tízet, abroszt tizet. Anyámnak volt három lánya, az harminchat derekad, hetvenöt törülköző meg a többi. Egész télen azzal dolgoztunk, majd megütött a guta, azt a sok majom kendert kellett mindig ráncigálni, nyálazni. Úgy ki voltunk száradva, hogy csuda! Most meg a fenének se kell" — mondja Juli néni. A szép. rózsaszín tömött varrással hímzett díszlepedő, amely a menyasszony ágyára készült, most jobb híján faliszönyegként szolgál az öreg ágy fölött. A többi, a lyukasvarrásos, a kék hímes, a „feli fonal (ti. kender), feli pamut"-ból szép csíkosra szőtt, s az alján kihagyott sávban rózsaszín-kék rózsamintával ékeskedő, a szekrényben vár a sorára. Ezeknek a díszlepedőknek az a különlegessége, hogy csak az egyik szélüket díszíti hímzés, ugyanis a derékaljra terítve soha nem tűrték be az ágydeszkába, hanem hagyták jól láthatóan alálógatva. Mindegyik három szélből készült, s az egyes széleket vásári csipkével dolgozták egybe. A beléjük fektetett sok munka ellenére is csak egyszer jelentek meg egy parasztháztartás életében, mégpedig a lakodalom napján. Az új pár ágyára terítettek egy-egyet, általában nem egyforma hímzésűt. Napjainkra igen kevés helyen maradt fenn — még így, használaton kívüli formában is — a díszlepedő. Zoboralja „vízmelegi" falvaiban. Égerszögen (Jelsovce), Vicsápapátiban (Vyóapy-Opatovce) még néhány, lyukhímzéssel készült szép darabra rábukkanhat az érdeklődő. Ezek azonban két szélből álló, ún. kislepe dók, amelyeket vetett ágyra terítettek. S meglepetésünkre Nógrádban, Fülek (Fifakovo) mellett mindjárt az első faluban, a Ragyolccal (Radzovce) már összenőtt Csákányházán (Cakanovce) különösebb keresgélés nélkül egy egész szekrénnyel borítottak ránk. Annál jobban sajnálkoztunk afelett, hogy Füleken, a Nógrádi Múzeum gazdag gyűjteményre valló állandó néprajzi kiállításában egyetlen példányára sem bukkantunk. Bár igaz, más néprajzi tárgy sem képviseltette magát a kiállításon a járás déli vidékeiről. Ábelová, Polichno, Lest és Podkriván népi hagyományokban gazdag falvak tárgyi emlékei mellől hiányoztak bizony e szépséges munkák a kis múzeumból. Felvételeinken Fáid Józsefné Tóth Júlia díszlepedőinek „tömött varrással” hímzett mintacsikjai láthatók. Kocsis Aranka
