Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-01-03 / 1. szám
Elena Litvajová, az SZLKP KB Elnökségének tagja, elnöke Szlovákig Nőszövetség Központi Bizottságának Felelősségtudattal Amikor a távozó óév átadja helyét az újnak — 1984-nek — ki ne kérdené: milyen is volt ez a mögöttünk álló esztendő, s vajon mit hoz majd az új? Ezt kérdik a politikusok, államférfiak, közgazdászok, vezetők, és ez érdekli dolgozóink millióit, a férfiakat és a nőket egyaránt. Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy kormányunk az 1983-as évre szóló gazdasági és népjóléti fejlesztési állami tervet milyen helyzetben hagyta jóvá. Őszintén szólva, akkoriban meglehetősen sokan kételkedtek — s ezt nem is rejtették véka alá — a kitűzött, rendkívül igényes feladatok realitásában, hiszen e feladatok megvalósítására az eddiginél lényegesen nehezebb bel- és főleg külpolitikai körülmények között kerülhetett sor. Tavaly, az év elején még csak nem is feltételeztük, hogy az Egyesült Államok és a világimperializmus militarista törekvései miatt oly végletesen alakul, bonyolódik a nemzetközi helyzet, mint a második világháború befejezése óta eddig még soha. Még nincsenek részletes adataink, de a rendelkezésünkre állók alapján is már most büszkén állíthatjuk, hogy népünknek — Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével — a fő feladatot: népgazdaságunk dinamikájának megújítását sikerült teljesítenie. Ezért Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke a CSKP KB 9. ülésének zárószavában elmondhatta, hogy különös tekintettel a — főképp nemzetközi viszonylatban — bonyolult feltételekre, munkánk eredményét az 1983-as évben minden területen egészében véve pozitívan értékelhetjük. A tervezett feladatokat népgazdaságunk kulcsfontosságú területein nemcsak teljesítettük, hanem sok helyütt dolgozóink — mind a férfiak, mind a nők — túl is szárnyalták azokat. Ezt tanúsítja, hogy növekedett a nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés, jóllehet az időjárás nem volt legkedvezőbb. Főleg Szlovákiában, s ezért itt a növénytermesztésben „adóssággal" zárják az évet. Ez a pozitív mérleg bizonyítja a legkézzelfoghatóbban szocialista társadalmunk és tervgazdálkodásunk erejét, képességeink gyarapodását, a dolgozók aktivitását és kezdeményezését társadalmunkban, életünk valamennyi területén. Egyben a KGST-tagállamok erősödő és elmélyülő együttműködésének eredményét is szemlélteti. Örömmel tölt el bennünket, hogy az elért jelentős eredményekhez jelentősen hozzájárult a Szlovák Szocialista Köztársaság több mint egymillió dolgozó asszonya, leánya is. Sokan tagjai a Szlovákiai Nőszövetségnek, s mi szervezetünk tagjait és a Nemzeti Front társadalmi szervezetein keresztül a többi nőt is arra ösztönözzük, hogy gazdasági kategóriákban tudjanak gondolkodni és cselekedni. S ezt indokoltan és megalapozottan, továbbra is a nőszövetség egyik legfontosabb feladatának tartjuk. A dolgozó nők a munkához, a népgazdaság feladatainak teljesítéséhez való felelősségteljes viszonyukkal, félreérthetetlenül bizonyítják, hogy még nagyobb részt akarnak vállalni anyagi javaink létrehozásából, elért életszínvonalunk minőségének további javításából, állampolgáraink létbiztonságának további szilárdításából. Életükkel, lelkiismeretes, áldozatkész és jó munkájukkal teljesítik elsőrendű kötelességüket, úgy is mint szervezetünk öntudatos tagjai. Tudatosan és hatékonyan segítenek teljesíteni mai társadalmunk korparancsát: minden munka minőségének javítását, hatékonyságának növelését. Szervezetünk tevékenységében is keressük az utakat, munkaformákat és módszereket, amelyek révén jobb eredményeket tudnánk elérni a nőkre gyakorolt befolyásunkkal a gazdasági életben. Most, az új esztendő küszöbén is tisztában vagyunk azzal, hogy ebben az évben az eddiginél még igényesebb feladatokat kell teljesítenünk. Ehhez talán elegendő annyit megemlítenünk, hogy a hetedik ötéves tervben először kell elérnünk a reális nemzeti jövedelem 3 százalékos emelkedését országos viszonylatban, szlovákiai viszonylatban pedig 4,2 százalékos emelkedést tervezünk. Ez utóbbi azt jelenti, hogy Szlovákia a nemzeti össztermék 41 százalékát fogja produkálni, s ez a feladat nagy mértékben a nőket is érinti. Hiszen Szlovákiában a dolgozók 47 százalékát alkotják a nők. Össztársadalmi méretekben tehát ezeknek az igényesebb feladatoknak a teljesítése nem kis mértékben attól is függ, hogy a nők az 1984-es évben mit és mennyit tesznek majd, hogyan látnak hozzá a tervfeladatok teljesítéséhez. Azokhoz a tényezőkhöz, amelyek gazdaságfejlesztésünk rugói — mint a munkatermelékenység növelése, az alapok jobb kihasználása, a nyersanyag-, anyag- és energiamegtakarítás — hozzátartozik még az, hogy mi is javítsuk nevelő munkánkat, továbbá a nők alkotólendületének, munkakezdeményezésének helyes irányítása és kibontakoztatása. A gazdaság fejlesztéséből szervezetünk részt kíván vállalni, mégpedig azzal, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fogjuk támogatni a tudományos-technikai fejlesztés meggyorsítását, az újító- és a feltalálómozgalom elterjesztését. A különböző munkahelyeken sok okos, képzett nö dolgozik — csak sajnos, vezető beosztásban olyan ritkák, mint a fehér holló —, ha a gazdasági vezetőségek, a szakszervezetek, de a mi szerveink és szervezeteink is jobban felkarolnák őket, milliós értékeket tudnának létrehozni népgazdaságunk számára. Számos konkrét és meggyőző példát sorolhatnánk fel arra, hogy ezek a nők milyen magas szakmai szinten, milyen ésszerűen oldják meg a tudományos-technikai fejlesztés feladatait. A nők jelenlegi magas fokú szakmai képzettsége objektiv előfeltétele annak, hogy társadalmunkban meggyorsítjuk a tudományos-technikai fejlesztést minden téren. De az eddiginél jóval nagyobb mértékben kell a nőket bevonnunk ezekbe a folyamatokba, hogy tényleges jelenlétük a műszaki alkotómunkában s különösen az újító- és feltalálómozgalomban, a komplex ésszerűsítő brigádokban meghozza a társadalom számára hasznos gyümölcsét. Ezzel párhuzamosan figyelemmel kísérjük a munkásnöket, a szövetkezetben és másutt dolgozó nőket — ők mindenütt még nagy tartalékokat jelentenek a munka minőségének javításában. Elvtársnök, tegyük a kezünket a szívünkre: mindig és mindenütt jól dolgozunk? Mindenütt megvan a kellő fegyelem, rend, felelősségtudat? Vagy: bár mi ehhez tartjuk magunkat, másoknál eltűrjük, elnézzük a mulasztásokat? Meddig? Ne feledjük, hogy az elfecsérelt értékek, a pazarlás a társadalomnak — nekünk — milliókba kerül! Gondolkodjunk el nemcsak a nagy, hanem a kis dolgok felett is mielőtt hozzálátunk az új feladatok teljesítéséhez, az új küzdelemhez a jobb munkáért, az életszínvonal minőségének javításához. A mostani kongresszus előtti időszakban az alapszervezetek évzáró gyűlései azt igazolják, hogy a nők aktivitása mindenütt növekszik. Az évzárókon szerzett tapasztalatok tanúsítják azt is, hogy a nők elismerésre méltóan teljesitik feladataikat — munkahelyükön, családjukban, gyermekeik nevelésében, lakóhelyükön, és sokan közülük mindamellett igényes közéleti tisztségeket is ellátnak. A kongresszus előtti időszak és az évzáró taggyűlések azt mutatják, hogy a nők teljes egészében tisztában vannak azzal, mit jelent a béke — számukra, gyermekeik számára, a világnak —, s ezért mind cselekvőbben vesznek részt a békemozgalomban. Elfogadják és támogatják a Szovjetunió és kormányunk azon intézkedéseit, amelyek hazánk és a szocialista tábor védelmi képességének fokozását szolgálják. A nőket legtermészetesebb vágyuk indítja arra, hogy eszüket, dolgos kezüket és forró anyai szivüket a béke és a haladás szolgálatába állítsák. Ezért is törekszenek elszántan arra, hogy mindent megtegyenek munkájuk javításáért, hatékonyságának növeléséért. Ez év júniusában tartjuk meg a Csehszlovák Nőszövetség kongresszusát, ezt megelőzően a Szlovákiai Nöszövetség kongresszusát. A kongresszusi jelszó — A nők alkotó tetteivel a szocialista haza felvirágoztatásáért, a világbékéért! — egyértelműen tükrözi szervezetünk tagjainak véleményét és magatartását az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban, amelyek mind nagyobb követelményeket tártiasztanak társadalmunk szükségleteinek kielégítésével szemben. Szervezetünknek és minden nőnek nagy ösztönzést jelent az idén a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója, hiszen mindannyian büszkék vagyunk azokra az asszonyokra és leányokra, akik negyven esztendővel ezelőtt oly hősiesen szálltak szembe a fasizmussal és a hazai klerikál-fasiszta terrorral. ' Meggyőződésem, hogy az SZNF dicső hagyatéka az idén még mélyebben át fogja hatni a Szlovákiai Nőszövetség tevékenységét, szervezetünk tagjainak és minden nő munkáját, egész életét. Mindannyiunk hitvallása legyen az állandóan időszerű gottwaldi jelszó: Építsd a hazát — erősíted a békét!
