Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-11-13 / 46. szám
Múltunk jövője: a műemlékvédelem .. . Egyesült Államok tekintélyét a nemzetközi szervezetekben, s egyáltalán a világ szemében. Milyen következményekkel jár majd, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Hollandia valóban beváltja fenyegetését, és 1985. január 1 -ével csakugyan kilép az UNESCO- ból? Feltehetően nem olyanokkal, amit a kilépők várnak. Az UNESCO nem fog felbomlani, híveinek, támogatóinak száma nem kevesebb, hanem több lesz, hiszen be kell „tömni" a hézagot. A Szovjetunió már most, az idei közgyűlést megelőzően levélben szögezte le: soron kívüli támogatást nyújt a szervezetnek a béke és a leszerelés kérdéseit vizsgáló tudományos programjához. A levél a továbbiakban hangsúlyozza: a leszerelés kérdéseinek vizsgálata a szervezet számára létkérdés, hiszen tevékenységét csak békében folytatja tovább. Feldolgozta: LÁNG ÉVA Egy Benin-mellszobor, amely New Yorkban található, egy amerikai számára nem jelent többet egy törzsfőnök mellszobránál. A benin nép számára viszont ennek és sok más mellszobornak az elvesztése azt jelenti, hogy nem rekonstruálhatja és illusztrálhatja a benin királyság történetét. „A nyugati világ ily módon éppen azokat a hiteles információs forrásokat semmisíti meg, amelyeket fel akar tárni" — Írja Ekpo Okpo Eyo. A művészeti szakértő rámutat, hogy hajdanán „misszionáriusok, hódítók, tudósok és gyarmati tisztségviselők" szállították a műkincseket az európai és amerikai múzeumoknak. Az elmúlt évtizedben azonban megváltozott a helyzet. „Napjainkban a szervezett rablás gazdasági hasznosításának vagyunk tanúi" — állapítja meg Ekpo Okpo Eyo. Példaként megemlíti egy több évszázados „Jebba" bronzfigura elrablását, amely a nigériai falvakban az egész falu részvételével zajló vallási szertartások középpontjában áll. A hetvenes évek elején még kilenc ilyen szobor létezett különböző, a Niger mentén fekvő falvakban, s a szobrokat a műkincsvédelmi hivatal egyik munkatársa gondozta. A munkatárs egyik körutazása sokultúrák rán megállapította, hogy abba a házba, ahol az értékes szobrok egyikét őrizték, betörtek, és a szobrot elrabolták. Nem sokkal később egy belga múzeum igazgatójának ajánlották megvételre a szobrot. Az igazgató telefonált Nigériába, és így tudta meg a szobor eredetét. A szobor később állítólag Párizsban is felbukkant, aztán nyoma veszett. A nyolc megmaradt szobrot erre biztos helyre vitték, és másolatokkal pótolták. Ekpo Okpo Eyo: ,A jebba népet egy kultikus tárgytól. Nigériát egy nemzeti műkincstől fosztották meg.” Nem mindegyik múzeumigazgató érdeklődik a neki felkínált műtárgyak eredete iránt. „Ha a múzeumok tisztességesebbek lennének a műtárgyak beszerzésekor. a minimálisra csökkenne a művészettel folytatott zugkereskedelem" — hangsúlyozza a nigériai szakember. Ám amíg Európában és az Egyesült Államokban van felvevőpiac, a rablást nem lehet megakadályozni. A műtárgyak gondosabb védelme önmagában nem segít. Nigériában nagyon hosszúak a határok, rendkívül költséges lenne a határ menti ellenőrzés megszigorításával védekezni a zugkereskedelemmel szemben. „És ha még képesek volnánk is erre, a hivatalnokok korrumpálhatósága ettől nem szűnik meg" — írja Ekpo Okpo Eyo. (nos) ... és egyéb, megszámlálhatatlan segélyprogram, például település-építési, életmód-változtatási, együttműködésben az ENSZ más nemzetközi szervezeteivel az UNESCO dolga, hogy a maga erejéből végezze el a konzerválási, helyreállítási munkálatokat, ez egyszerűen lehetetlen lenne. A kasszából mindössze arra futja, amennyi tanácsadók kiküldésére és specialisták kiképzésére elegendő, és olyan átfogó kampányok előkészítéséhez és lebonyolításához, amelyek felébresztik a világ lelkiismeretét, és mozgósítják, szervezik a közreműködésre kész erőket. Egy másik, ugyancsak földrészeket átfogó programja az UNESCO-nak az alfabetizációs és egyéb oktatási rendszerek kiépítése és szervezése a világ különböző elmaradt, illetve fejlődő országaiban. Ezekben az országokban él a világ analfabétáinak többsége, s így érthető, hogy itt különös jelentőségre tesz szert a rádió, a televízió, a film, mint az írástudatlanok számára is elérhető és érthető információforrások. Ezért a legtermészetesebb, hogy az UNESCO is részt kíván venni (sőt, kötelességének tartja) az új nemzetközi hírközlési rend kialakításában. A hírközlés újjászervezése ún. „nagy", szakaszosan megoldandó programjai közé tartozik. Közismert, hogy a fejlődő országokba az információáradat 90 százaléka négy multinacionális hírügynökség monopólainak szűrőjén ke- ! resztül áramlik. Az AP (Associated Press) hírügynökség több mint 110 országot, az j UPI (United Press Information) 114 országot, J a Reuter 159 és a France Presse több mint ! 150 országot „ural". Ami másszóval azt I jelenti, hogy ez a négy hírügynökség milliós ] tömegek gondolkodását és cselekvését, vi- I lágszemléletét és életmódját tudja befolyá- i solni, divatosabb szóval: manipulálni. Ez : egyben óriási politikai erőforrást is jelent, j különösen, ha meggondoljuk, hogy a helyi j információáramlás a hírügynökségek felé ! csak gyéren csordogál, s hogy ebből is mi kerüljön a fejlett országok hírközlésére, azt a monopóliumok döntik el. S most ezt, az imperializmus legreakciósabb köreit kiszolgáló hírközlési rendszert akarja az UNESCO megváltoztatni! Nos, ezért hát a kilépés, ami természetesen az anyagi támogatás megvonásával jár. S ezek bizony nem kis összegek. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok száztagú nemzeti UNESCO-bizottsága nem helyesli a kormány kilépési szándékát, s a döntéssel kapcsolatban kiadott jelentésében az UNESCO tevékenységét, programtervezeteit kivétel nélkül pozitívaknak minősíti, s felhívja a figyelmet arra, hogy a szervezetből való kilépés megnyirbálná az Alfabetizációs és más művelődési programok ... Ekpo Okpo Eyo, Nigéria mükincsvédelmi igazgatója intézkedéseket követelt a harmadik világbeli műtárgyak „szervezett elrablása" ellen. Az afrikai, latin-amerikai és ázsiai országokat módszeresen megfosztják kulturális örökségüktől. írja a nigériai igazgató abban a cikkében, amely az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO német bizottsága által kiadott tájékoztató közlöny legújabb számában jelent meg. Értékes, pótolhatatlan műtárgyak, köztük kultikus tisztelettel övezett darabok ékeskednek a fejletten iparosodott világ nagyvárosainak múzeumaiban és magángyűjteményeiben. Elrabolt
