Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-01-25 / 5. szám

Az illusztrációs felvételt Nagy László készítette. Napjaikat megszépítve országot járva láthatjuk, hogy egyre­­másra létesülnek a nyugdíjasklubok, kényelmes, korszerű nyugdíjasottho­nok, ahol a sokféle szolgáltatás valóban gondtala­nabbá teszi az idős, magányos ember életét, s ahol új ismeretségek, barátságok szövődnek, hogy így, emberközelben vidámabban, tartalmasabban tel­jenek a napok. Az emberről való sokoldalú gondoskodás szoci­alista társadalmunk célkitűzéseinek egyik legfon­tosabbika s kezdettől fogva idetartozott az idősek­kel való törődés is. E területen az elmúlt esztendő­ben mégis sokkal több előrehaladást észlelhettünk a korábbinál. Az ENSZ felhívására jóváhagyott kormányhatározat értelmében a társadalmi szer­vek és szervezetekkel együtt nőszövetségünk is sürgető tennivalói közé sorolta az idős polgárokról való gondoskodás javítását. A múlt év februárjában meghirdetett feladat teljesítéséről nöszövetségünk járási bizottságai az év végén készítettek „leltárt". A kép, amely a jelentésekből összeállt, jó érzéssel tölthet el mind­nyájunkat, mert azt sugallja, hogy a kezdeménye­zést, az ötletek, elképzelések tettekké formálását nemcsak a kötelesség, a határozatok teljesítésé­nek igénye vezette, hanem mindenekelőtt a tiszte­let és megbecsülés az idősebbék iránt. Szinte valamennyi járás vezető dolgozói meghitt ünnepséget rendeztek a nyugdíjasok, nőszövetsé­günk alapítótagjai, a felkelésben részt vett nők köszöntésére, fogadásokat az idős polgárok szá­mára egy-egy jelentős államünnep alkalmával, és a társadalom javára végzett munkásságukat méltó elismeréssel jutalmazták. Ezen felül járásonként sajátos módon, sokszor a helyi hagyományokat korszerűsítve igyekeztek szebbé, tartalmasabbá tenni azoknak napjait, akik példaképek voltak munkában, kötelességteljesítésben, részesei voltak azoknak a történelmi eseményeknek, melyek szo­cialista társadalmunk alapjait teremtették meg. Az idős emberek egészséges életvitelének kiala­kítását szolgálták az ismeretterjesztő, felvilágosító előadások, melyeket nőszervezeteink a nemzeti bizottságokkal és a Vöröskereszttel együtt biztosí­tottak. A nemzeti bizottságok szociális ügyosztá­lyai igyekeztek kivizsgálni az idősebb polgárok panaszait és rugalmas megoldást keresni orvoslá­sukra. Több járásban — a cadcaiban, a losonciban (Lucenec), Lipt. Mikulás-i-ban, az érsekújváriban (Nővé Zámky) és másutt — megszervezték az idős polgárok étkeztetését a nyugdíjasklubokban, elin­tézték, hogy minden jogosult igénybe vehesse az ingyenes bérletet a tömegközlekedési eszközökre. Kassa-vidéken (Kosice-vidiek), Dolny Kubínban, Zi­­linában és további járásokban színvonalas kultúr­műsorokat rendeztek az idősebbek tiszteletére, nőszövetségünk svidníki járási bizottsága „Nagy­mama — a mi legdrágább kincsünk" jelszóval vetélkedőt rendezett nagymamák számára, akik éneklésben egy tetszés szerinti szakmában és a gyógynövények felismerésében mérhették össze erejüket — tudásukat. Külön figyelmet szenteltek a nyugdíjasotthonok lakóinak, sok-sok figyelmességgel fordultak feléjük — gondjaikból átvállalva, panaszaikat orvosolva — az újvári, a nyitrai (Nitra a dunaszerdahelyi (Dun. Streda), a nagykürtösi (Vefky Krtís), a michalovcei járásban. A „Mindent az emberért" mozgalom is segített feltárni azokat a rejtett tartalékokat, amelyek szín­vonalasabbá, derűsebbé tehették a nyugdíjasok életét. Trnavában a mozgalom keretében kétszázhar­mincöt nyugdíjas lakáskérdését oldották meg. Száz férőhelyes nyugdíjas-klubot és 138 személyt ellátó kifőzdét létesítettek, ahol a nyugdíjasok a legszükségesebb élelmiszereket is megvásárolhat­ják. Komáromban (Komárno) egy régi házat építet­tek át korszerű nyugdíjasklubbá, hasonlóképpen Kremnicában is. A Bratislava-vidéki járásban ebédlővel bővítették a nyugdíjasok klubját és meg­szervezték számukra az ebédhordást. A rimaszombati (Rim. Sobota), zilinai, lévai (Le­­vice) járásban nöszövetségünk tagjai több száz órát dolgoztak a nyugdíjasklubok tatarozásánál és környékük szépítésén. Nőszervezeteink felmérést készítettek arról is, hol kell jobban megszervezni az idősek, ágyhozkö­­töttek gondozószolgálatát, és több járásban, pél­dául a rimaszombatiban húsz nőt, a cadcaiban tizenhármat, a humennéiben nyolcat nyertek meg ennek a szociális feladatnak. Másutt a nőszervezet tagjai segítenek a bevásárlásban, a tüzelöbeszer­­zésben, ifjúságunk a Timur-mozgalomban pedig sok apró-cseprő házimunka végzése alól szabadít­ja fel az idős embereket. Az elmúlt évben elért eredményeink mindenkép­pen azt mutatják, hogy nőszervezeteink megértet­ték küldetésük jelentőségét az idősek évében. Tán lehetett volna többet is tenni, mert néhány helyen késve indult a kezdeményezés. De lesz még rá alkalom bőven idén s a további években is, hogy jószívvel vállaljuk azt a társadalmi többletmunkát, amely a munkában megfáradtaknak örömet, az egyedül élőknek szeretetteljes gondoskodást je­lent. J. HEGEDŰS MAGDA fórum Kérdez: Osváth Klára kassai (KoSice) lakos Könyvtárosként dolgozom. Távúton szeretnék ta­nulni valamelyik magyarországi felsőoktatási intéz­ményben. Kérem, adjanak tanácsot, hová küldjem a felvételi kérelmemet, s mi mindent kell csatolnom a hagyományos űrlaphoz. Válaszol: Michal Kle­­pác. a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatásügyi Minisztériumának osztály­­vezetője A Jelenleg több, mint 1200 csehszlovák állampolgár tanul külföldi főiskolákon, egyetemeken. Közülük körülbelül hétszázan a Szovjetunióban, száznyolcva­nán Magyarországon tanulnak. Valamennyien nappali tagozatosok, valamennyien a mi ösztöndíjasaink. Je­lenleg nincs más mód a külföldi főiskola, egyetem látogatására. így a levélírónak sem tudok kedvező választ adni. A külföldi főiskolákon és egyetemeken folytatható tanulmányok távutas formája 1975-ben megszűnt. Azóta csakis nappali tagozatra veszünk fel érdeklődő­ket. A kerületi nemzeti bizottságok iskolaügyi osztá­lyán megtalálható az a jegyzék, amely tartalmazza az adott tanévben választható tanulmányi szakokat. Ezek többnyire olyan szakok, amelyekből nálunk nincs főiskolai vagy egyetemi képzés esetleg az adott orszá­gokban magasabb színvonalon folyik az oktatásuk. S hogy mi a teendő, ha a fiatal már választott? A középiskolát végzők a középiskola harmadik osztályá­ban leadják jelentkezési ívüket az illetékes nemzeti bizottság iskolaügyi osztályán. A gimnazisták, miután felvételi vizsgán bizonyították felkészültségüket, a gimnázium negyedik évfolyamát a Banská Stiavnica-i előkészítőben végzik. A szakközépiskolásoknak is kö­telező a felvételi vizsga. Ők. ha megfeleltek, a negye­dik évfolyamot régi iskolájukban végzik el. Érettségi után hazai főiskolán felvételiznek a kiválasztott sza­kon, akkor mehetnek külföldre tanulni, ha felvételt nyertek. Hasonló lehetőség kínálkozik később is: a főiskola vagy egyetem első évének sikeres befejezése után, valamint a munkaviszonyban levő jelentkezők­nél. Az ő esetükben a felvételi kérvényüket a munka­adó továbbítja a nemzeti bizottság iskolaügyi osztályá­ra. S természetesen nekik ugyanúgy kötelező a felvéte­li vizsga az itthoni felsőoktatási intézményben, mint a középiskolásoknak. Köszönöm a tájékoztatást. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának tá­jékoztatója a következő Magyarországon tanul­ható szakokat tartalmazza: elektrotechnika, gépé­szet. kémia, geológia, zootechnika, kertészet, test­nevelés és sport, matematika, fizika, színművé­szet, színházrendezés, iparművészet, könyvtárosi szak. Az 19S4—85-ös tanévre előreláthatólag hu­szonhárom jelentkezőt vesznek fel. de egyes sza­kokra. mint például a testnevelésre, külön ajánlás — a Csehszlovák Testnevelési Szövetségtől — kell. Ezt a tájékoztatót a kerületi nemzeti bizott­ságok iskolaügyi osztályán az érdeklődők rendel­kezésére bocsátják, s további részletesebb infor­mációk végett is az iskolaügyi osztály dolgozói­hoz kell fordulni. LAMPL ZSUZSANNA (női)

Next

/
Thumbnails
Contents