Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-10-18 / 43. szám

lálmányok között volt például a Wilson-köd­­kamra vagy a ciklotron, az atom-, illetőleg részecskekutatásnak e két fontos eszköze, a közismerten elterjedt tranzisztor, a lézer, to­vábbá az alacsony hőmérsékletű és a nagy nyomású technika. A fejlesztések között hadd említsük meg a Gábor Dénes nevéhez fűződő holográfiát, továbbá a szénizotópos geológiai és régészeti kormeghatározást, a gyógyászat­ban alkalmazott radioimmunológiát vagy a komputeres tomográfiát. A díjazott hipotetikus — később igazolt — felismerések között volt a részecskefizikában a mezonok létezésére, ille­tőleg a szupravezető képességre vonatkozó. Általánosítva: a díjak mindinkább az anyag mikro- és makroszerkezetének kutatásában és főként a határtudományok területén elért alap­vető előrelépéseket méltányolják. így a díjazott teljesítmények tulajdonképpen századunk ter­mészettudományos fejlődését tükrözik. Vannak tudományágak, amelyekben az ala­pítványtétel idejében aligha volt feltételezhető, hogy korszakalkotó felfedezéssel fogják egyengetni az emberiség útját. Alfréd Nobel, a gyakorlati beállítottságú ember, például nem számított a matematikusokra, a közgazdá­szokra, a csillagászokra, a geológusokra, a biológusokra. Létrejött tehát egy közgazdasági Nobel-díj, amely azonban megkülönböztetés végett az „Alfred Nobel emlékdíj" nevet viseli (a végrendelet ugyanis nem avulhat el, nem változtatható meg, s nem egészíthető ki). Eze­ket a díjakat nem a Nobel-alapítványból adják ki, hanem a svéd állam alapítványából, de erkölcsileg felér a Nobel-díjjal. Egy nemrég elhunyt svéd iparmág­nás pedig, Holger Craaford hasonló kritériumokkal, mint Alfred Nobel, alapítványt tett a matematikusok, csillagászok, a geológusok és bioló­gusok jutalmazására. Ezt a díjat négyévenként fogják kiosztani. Az első Craaford-díjakat ta­valy osztották ki. Rangja szintén azonos a Nobel-díjéval. Vajon — beszámítva az idők folyamán fel­halmozódott hátrányt — elégedettek lehe­tünk-e a szocialista országok díjazottainak számával? Egyrészt vajon mindent megtet­­tünk-e azért, hogy a tudomány megújító erőit kibontakoztassuk, másrészt eléggé tájékozód­nak-e a javaslattevők és a megítélők az itteni kutatásokról? Az első kérdésre bizonnyal azt kell felelnünk, hogy szervezettebben s még többet kell tennünk azért, hogy több, nekünk is fontos, a gazdaságmegújításnak alapul szolgá­ló eredeti tudományos teljesítmény szülessen és valósuljon meg. Ami a második kérdést illeti, némi választ jelent az — s erre a legkivá­lóbb példa talán az imént említett közgazda­­sági emlékdijasoké —, amit a Nobel-bizottság egyik tagja kritikus hangsúllyal állapított meg: „Eddig a jelölteket főképp a nyugati országok­ból vették számításba." Mindez persze a Nobel-díjak kapcsán is elmondható, sőt, ha a végrendeletben megfo­galmazottakat vesszük figyelembe, akkor szá­mos esetben a díj értékmérő objektivitása is megkérdőjelezhető. Jutalmaztak vele már ké­tes értékű törekvéseket (pl. Szadat és Begin Nobel-békedíja) vagy szocialista- és szovjetel­­lenességet is .. . Gondoljunk csak az 1970 óta emigrációban élő szovjet íróra, Szolzsenyicin­­re, vagy arra, hogy a lengyelországi események kapcsán 1981-ben lengyel nemzetiségű költö, az Amerikában élő Czestaw Milosz kapta az irodalmi Nobel-díjat... S vajon miféle béketö­rekvést jutalmazott 1983-ban — a rakéták évében! — az oslói parlament, amikor a Bun­destag jelöltjének, Lech Walesának ítélte oda a Nobel-békedíjat?! Feldolgozta: -gé­el éjén kezdődött, s azóta ca T. divat, egyes országokban már megmozgatom a testedzés módja: az aerobik. ge: 40 percig diszkózenére ritmikus torna, az egyes Sportok meghatározott sorrenc álésü mozgatásával. A iátok a lassú kezdéstől tosan eljutnak a lehető rsabb tempóig, ami a szívnek rtalmas, majd a végére ismét álnak, s a helyesen végzett ásgyakorlatok után nem gyors s, mint a kezdés előtt. (A smérés része a gyakorlatnak.) t egyénileg és csoportban is zni. Egyetlen segédeszköz egy X 70 cm-es párna, a őgyakorlatokhoz. álójában semmi különösről nié én a dzsesszgimnasztika — jtén mozgás a zene ütemére íert és eléggé kedvelt. Miért ai J-’«r nlvan nac ü röviü rov, ,____ könyvben is kiadták á t kát, s tették hozzáféri borsos áron) a világ b jelentkező érdeklődőké leg vonzó és meggyőzé Mert bizony már hazá nő az érdeklődés, alak robik-klubok ... Vari e testedzést egyelőre vétorna egyes adásai bálgatják, gyakorta r elfáradva. No meg ki/ ve, hogy ők, ott a ke lyen jól bírják az önrr tálta tempót... Persze, ez a leheti mindenki számára vagyis, hogy „te egészséges, erős, h arányos legyen, art csak lehet". Ezt az! nagyon fontos n ;Héz1

Next

/
Thumbnails
Contents