Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-10-18 / 43. szám
Szólj költemény! Hatvan nö, szerte Szlovákiából. Pedagógusok, népművelők, gyári munkások, szövetkezeti tagok. Szlovákok, ukránok, magyarok. Azért gyűltek egybe a Magas-Tátra Krúdy Gyulát és Mikszáth Kálmánt is megihletett városában, Stará Lubovnában, hogy a béke, a békesség, a szeretet mellett emeljék fel szavukat — költők, írók segítségével. A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága az idén tizennyolcadszor rendez-' te meg az egykor ebben a városban élő, a szlovák íráskultúrát és a szlovák nők egyenjogúságát előmozdító Terézia Vansováról elnevezett szavaló- és prózamondó szemlét, a Szólj, költemény!-t, amelynek mintegy évtizede magyar résztvevői is vannak. Igaz, hogy az idén a szokottnál jóval kevesebben jelentek meg, mint amennyit meghívtak, de az is igaz, hogy ebben az évben nagyon sok magyarlakta járásban nem rendeztek számukra körzeti, illetve járási fordulót. Mindebből arra következtethetünk, hogy a jövőben jobban oda kell figyelni arra, hol, mikor és hogyan kezdik el szervezni a nöszövetség járási illetékesei a Szólj, költemény!-t. Meglepő volt, hogy a néhány hónappal ezelőtt Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) megrendezett járási forduló győztesei közül A szlovák Dagmar Benőová Ziar nad Hronom-ot képviselte senkivel nem találkozhattunk a Vrchovina Szálló termében, amely helyszíne volt a szavaló és prózamondó nők versenyének. Pontosabban fesztiváljának, hiszen versenyről nem beszélhetünk, mert nem adtak ki első, második, harmadik díjat, ahogyan az lenni szokott tizenhét éven keresztül, hanem a soktagú bíráló bizottság három fő csoportba sorolta a résztvevőket, szereplésüknek megfelelően. Vagyis: ezen a fesztiválon senki nem győzött, senki nem veszített. S ez magáért beszél. A két napig tartó szemlének a már fent említett két ok miatt mindössze hét magyar résztvevője volt, egy-egy a rimaszombati (Rimavská Sobota), a losonci (Lucenec), a nagykürtösi (Vefky Krtís), az érsekújvári (Nővé Zámky) és három a galántai (Galanta) járásból. Tény, hogy a magyar nyelven bemutatkozó hét nő sikerrel képviselte nemzetiségünket. Különösen az ebecki (Obeckov) Kotora Rózsa aratott — a gálaest résztvevőjeként is — nagy sikert, Illyés Gyula Bartók című versének tolmácsolásával, de a nádszegi (Trstice) óvónő, Bugár Márta versmondása is elnyerte a résztvevők és a bíráló bizottság tetszését. A vágai (Váhovce) Józsa Mónika népballada-elöadása egy árnyalattal gyengébbre sikeredett a tőle megszokottnál, a szímői (Zemné) Priskin Magda Petőfi A Tisza című versét a gondolatok plasztikus kidomboritásával adott elő akárcsak a rimaszécsi (Rimavská Sec) Rusznyák Viola Jankó Krár Hazatérés című versét. A nagydaróci (Veiké Dravce) Kalina Irén Nagy Lajos Bűn, a feketenyéki (Krár Brod) Katona Margit pedig Katajev Miatyánk című prózáját adta elő anekdotizáló stílusban. Az ebecki Kotora Rózsa Illyés Gyula Bartókját szavalta Az ukránok közül a svidníki múzeumban dolgozó Éva Donicová, a szlovák szavalok közül pedig a Ziar nad Hronomból érkezett Dagmar Bencová szavalata tetszett különösen, aki jelentős dramaturgiai munkát is végzett Hviezdoslav A vadőr felesége című alkotásán. Az idei szemle jelszavát, „Semmi sem fontosabb, mint a béke", nagyon sokan nem metaforikusán, áttételesen, hanem közvetlenül hangsúlyozták választott versükkel, illetve prózájukkal. Természetesen, a család, a szülő-gyermek kapcsolat is nagyon sok szövegmondásban jelenést kapott, miközben kevés olyan verssel találkozhattunk, amely a mélylélektannal vagy kritikai hangnemben a közélettel foglalkozott volna, úgy mint a sztropkovi Emília Tkácovská előadta Vers a gyermekek védelmére című FeMek-mű. Mindenkinek örömére szolgált, hogy sem a szlovák, sem az ukrán, sem a magyar bíráló bizottságnak különösebb kiejtési problémákra, hibákra nem kellett felhívnia a résztvevők figyelmét, ami azért is fontos, mert a Magas-Tátra e kisvárosában bemutatkozó nők a verssel egyetemben az anyanyelvnek is ápolói. Az idei szemle természetesen további feladatokat ró ránk, mind a szervezést, mind a módszertani munkát illetően. Hogy a jövőben még jobb, még teljesebb, még színvonalasabb fesztiválnak lehessünk szemtanúi. —szó Pillanatok a szemléről Nagy László felvételei Tisztelgés a hősök emlékének
