Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-01-18 / 4. szám

kuckó

Varga Lajos illusztrációja

9poö <£>g> „

Q O Qj o, o, a- 0 O O a <6 <Tq^u

Ví/s/mte-,: I leli játék. S. Megszólítás. 9. ilelyhaláro/.ó rag. 10 Kettős mássalhangzó. II. léli sport. 14 I leven. Ifi. Csodálkozás. 17. Árnyék léié. 14. Ilelvhat.irozó rag 20. Inni ige tóhhes számú múlt ideje. 22. Igckőtö. 24. Pusztító. 25. Ilyen a szép téli táj.

Dusán Dusck

Tűnődés

A kéményen galamb üldögélt, s én szerettem volna ott ücsörögni mellette, vele együtt figyelni és hallgatni, mi mindenről suttog a szél, miféle szeleklátta dolgokról, egy keveset talán a madártollakról és egy keveset a felhőkről, gyönyörű lett volna ott üldögélnünk azon a széljárta kilátón, azon a kéményen, az ég alatt, s egyszeresek: su-su-su, egyszercsak hangot hallanék, sétára hívna az a hang: gyere, gyere .. .

... és egyszerre éjszaka volt, zizegtek a levelek a fákon, a szellő beletúrt a hajamba, ismét hangokat hallottam, a tyúkoknak lecsukódott a szemük és testmeleg por szállt föl a tollúkból, a kertben kószáltam a magasra nőtt hagymaszárak között, a feketerigónak szalmavirág lába volt, rettegett a macskától és annak még az árnyékától is, közben újabbnál újabb illatok találtak utat a levegőben az orromhoz, megcsikordult a fakéreg, s úgy tűnt, hogy ö is mondani akar nekem valamit, valamit a csikorgásról.

. és közben fölerősödtek a hangok, végre fel tudtam ismerni valamennyit, a hangok beszédét és visszhangját.

minden hangot, amit csak hallottam eddig, egész seregét, a csivitelésüket, boldog vagy éppen I \ . tos kiáltozásukat ... -.20

. miként a szentjánosbogarak, úgy villogtak a söté'. ben a hangok, együtt volt minden szó, minden szócska ést minden sóhajtás, kézen fogták egymást a mondatokban és különféle történetekben a szegről végről rokonságban levő emberekről, a szerencsétlenül járt mexikói bélyegek röl, közben a sötétség lassacskán mind sűrűbb lett, aztán két lánytestvérröl is sugdolózni kezdtek, s én csak haliga tóztam, hogy a fülem is megnyúlt és megnőtt bele, s emiatt még örültem is, hogy sötét van és a suttogás csak nem akart szűnni, csak nem akart véget érni

. . az almafa alatt aludtam el, azután fölébredtem és körülöttem csend volt, reggel, szélcsend

a két lánytestvérröl, a két lánytestverröl .

. . . fölkeltem, elindultam a házunk felé és útközben ezeket gondoltam: a bal fülem fivére vagy lánytestvére a jobb fülemnek, s a szájam az ö apjuk vagy anyjuk, esetleg bácsikájuk vagy nénikéjük, s ugyanígy-az minden száj a világon, csak hallgatóznom kell és figyelnem, ne feledd, hallgatózni és figyelni, s akkor mindig lesz miről írnod, mert a jobb füled fivére vagy lánytestvére a bal fülednek, és ugyanígy mindegyiknek a világon, s akkor mindig .

. . . s akkor mindig ...

. elindultam a házunk felé.

Tóth László fordítása

l’ii

\ ege régi van

I iiggőlegev I Hőmérsékletei mér (éke/elhiha). 2. illa lém. 2, Boris közepe. 4. I .epotty;intőm. 5 Kojie ge. fv Löktél miivel 7. Téli sporteszköz. II. Nagyon gi. fordítva. 12. I.vs/ak. fordítva. 13 Úttörőknek is ii (utolsó betűn felesleges ékezet). 15. l enni jövő időben. IS. Kost hetin keverve. 21). Izzik eleje. 21 AIR 23. Sl

Beküldendő: a vízszintes L. 25,, a függőleges I. és 7. sor. Megfejtéseiteket sarja a Nő szerkesztősége. Martanoviéova 20.. XI2 03 Bratislava. A borítékra írjátok rá: „Kuckó”. A rejtvényt helyesen megfejtük között könyvjutalmat sorsolunk ki.

1

i

3

h

r

t

T~

8

9

i0

■

IX

13

11

13

16

11

18

13- '

20

u

n

23

13

lS

I

Szerkeszti: Ág Tibor Összeállította: Ürge Mária

Katicabogárral jósolták meg a lányok, hogy merre mennek férjhez. A kicsi bogarat a kezük fejére tették, az mindig felfelé igyekezve az ujjuk hegyére kapaszkodott s onnan elrepült. Azt tartották a lányok, hogy amilyen irányba repült a katica, arra viszik őket férjhez. Közben ezt a dalt énekelték:

U jUJ.T--jU

lu-da, 8u-da ba-csi, mer-re mi el en-gem, lol vagy le

(A Csallóközben a katicabogarat Buda bácsinak nevezték.)

A háziállatokkal is gyakran „beszélgettek" A tyúkot így biztatták:

p S

LA.

Kot, kot, kot, kot kol-ko-dac*

* 9 Y

női6

A pulyka, ha „mérges", a tollát felborzolja és fura hangot ad ki A gyerekek így mérgesi tették a pulykát:

Szebb 3 páva, mint a pulyka,

Rút, rút, rút!

Mert a pulyka maszatos,

A páva meg aranyos.

(Gágyor József: Szól a rigó kiskorában) Már említettük, hogy a hosszú és a rövid szótagok váltakozása „diktálja" a beszéd és a dal ritmusát. Hogy a kottaképet könnyeb ben tisztázzuk, jegyezzük meg, hogy:

A zongorán:

II III I

re

fa

la

dó

A hosszú szótag képe 0. a neve tó

}

a rövid szótag képe 0, a neve ti

(A rövid szótagot, ha párosán szerepel, Írhatjuk „zászló" nélkül, fölül összekötve.)

Befejezésül figyeljük meg az ú| dallamok ban szereplő „idegen", még nem ismerős hangokat.

J

'

re

fa

\i

do

A furulyán:

fi fi fi

re

fa

t I

> i

la J

dó

Mm-den nap-fa

o - i a s