Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-08-30 / 36. szám
A falu tovább él A strázovi dombok ölében, ott, ahol az annyiszor népdalba foglalt Rajcianka ered, egy kis falu, Cicmany húzódik meg szerényen. Néhány száz lakójának ősei — juhászok, házaló kereskedők — 1272-ben telepedtek itt le, és a napi kemény robot után hozzáláttak kis falujuk, portájuk építéséhez és szépítéséhez. Sajátos népművészetet teremtettek Gazdagon díszített, gömbfából készült földszintes és kétszintes házaik a népi építészet gyöngyszemei. Miután a falu 1923-ban leégett, D. Jurkovic, a neves építész közreműködésével rengeteg fáradozás árán építették újjá az eredeti stílusban. A cicmanyi nők népviseletének hímzésmódja, mintázata és színösszetétele egyedülálló Szlovákiában. Az itt élő asszonyok szépérzékét bizonyítja az is, hogy az öltözékhez fajviseletet is találtak ki, s ez a „frizura" a környék minden falujában más. Cicmany a népdalgyűjtők számára is gazdag lelőhely. Itt született 1913-ban és innen indult útjára a bratislavai Komensky Egyetem zenetudományi tanszékének professzora, Jozef Kresánek zeneszerző is. S azt is biztosan kevesen tudják, hogy a cicmanyi Rajcianka termelőszövetkezet gyékénypapucsait külföldre is exportáljuk. Mennyi az alkotó fantázia és a kézügyesség hazánknak csak ezen a kis darabkáján! De nemcsak dolgosak, hanem öntudatosak is az itteni emberek. Már a feudalizmus korában fellázadtak az elnyomás ellen. A SZNF idején részt vettek a fasiszták elleni harcban. Cicmany a 60 szlovákiai mártírfalu egyike. Egy részét a németek felégették, a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökét agyonlőtték, 65 férfit pedig koncentrációs táborba hurcoltak De Cicmany lakóinak büszkeségét, hitét a szebb jövőben megtörni nem tudták. A falu nem halt meg. A falu tovább él... (pet) NAGY LÁSZLÓ felvételei
