Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-08-23 / 35. szám

Növényeink megsínylették a hosszan tartó hőséget és szárazságot, de remélhetőleg elegendő öntözéssel és talajmunkával sike­rült a fejlődésükhöz, életben maradásukhoz szükséges feltételeket megteremtenünk. Biz­tosan vannak, akik keserves tapasztalatokat szereztek a jövőre nézve, mert kipusztult a sok vizet kívánó babjuk (különösen a felfutó babok, a Juliska bab kíván bőséges öntö­zést), vagy elsárgult a csemegekukoricájuk, az uborkájuk, zellerük, paprikájuk. Ha még megmenthetők, alapos öntözéssel segítsünk rajtuk. Vizet kívánnak a téli káposztafélék, a másodvetésü zöldborsó, a gyökérzöldségek. Még vethetünk sf>enótot; az ágyását tart­suk nedvesen. Ha fejes salátát vetettünk palántaágyba, már állandó helyére ültethet­jük, 25 X 25 cm távolságra. A veteményes­­kert gyommentesen tartása soha meg nem szűnő teendő. A nagy meleg hamarabb beérlelte a vörös­hagymát. Ha a szára elszáradt és a hagyma behúzódott, felszedhetjük. Kívánatos ezt időben megtenni, mert ha esőt kap, a hagy­ma kihajt. Válogassuk át és az egészséges hagymafejeket szikkasszuk meg. Levegős, télen pedig majd fagymentes helyen tároljuk. Vethetünk endivia salátát, 40 cm-es sor­távolságra. Ha már kikelt, 30 cm-es tőtávol­ságra ritkítsuk. Petrezselyemmagot is vethe­tünk őszi hajtatásra. A kerti eper telepítésének ideje már lejár, a későn ültetettek tavasszal nem hoznak ter­mést. Az újonnan telepített szamócaágyást öntözni kell. A7 szőlőtőkéket vizsgálgatva, csípjük ki vagy vágjuk ki a rothadó szemeket és éges­sük vagy ássuk el. A hordókat is már elő kell készíteni, kiforrázni, az újakat is, szikkasztani és kénezni. A gyümölcsösben már ne öntözzük a fá­kat, hogy hajtásaik beérhessenek. A nagyon sűrű koronájú gyümölcsfákat ritkítsuk. Au­gusztus vége tulajdonképpen a második (az első júniusban volt) zöldmetszés időpontja. Ha a fa magasságát akarjuk korlátozni, akkor visszametszést végzünk, eltávolítjuk a haj­táscsúcsot. Egyben ritkíthatunk is, ha a fö­lösleges hajtásokat vagy már letermett vesz­­szöket tőből eltávolítjuk. Például az ősziba­rackfa letermett vesszőit tőből kivágjuk, ez­zel elősegítjük a következő évi termést, mert a megmaradt hajtások több tápanyaghoz, fényhez jutnak és jobban beérnek. A gyü­mölcsfák ilyenkor már részben nyugalmi ál­lapotban vannak. A csonthéjasok hajlamo­sak a mézgásodásra. A metszés okozta seb ilyenkor könnyebben begyógyul. A tápanyag­veszteség nem olyan jelentős, mert a gyöke­rekben és a fás részekben már elraktározó­dott. A visszametszés és ritkítás eredménye a következő évben mutatkozik meg. A sebfe­lületeket fakátránnyal vagy olajfestékkel ke­zeljük. Ha egrest akarunk szaporítani, félig elfáso­­dott hajtásaiból készítsünk dugványokat. Ár­nyékos helyen, jó táperőben levő talajban gyökereztessük meg, gyakran öntözzük. Az idősebb köszmétebokrok tősarjait távolítsuk el. Kártevői ellen Metation E 50-nel perme­tezzük. Ilyenkor az érő, dús cukortartalmú gyü­mölcs kertünkbe csalogatja a darazsakat. Meg-megszurkálják az érő körtét, sok bosz­­szúságot és kárt okoznak. Van, aki úgy próbál magán segíteni, hogy üvegbe cukros vizet önt és felköti a fára, darázscsalogató­­nak. A leghatásosabb védekezési mód, ha A friss uborkából a legtöbb háztartásban csupán a hagyományos saláta készül. Fokhagymásán vagy tejfölösen. A kiránduló családok újabban az elemózsia közé is beteszik a hátizsákba, hogy a húsfélékhez felkarikázva, enyhén megsózva „körítésként" szolgáljon. Kevesebben tudják, illetve próbálták ki azonban, hogy ez a salátazöldség ízletes főételként is megállja helyét az étlapon. Uborkamártás Hozzávalók: 20 dkg kovászos vagy sava­nyított uborka, 5 dkg zsír, 4 dkg liszt, 1,5 dl tejföl, só, cukor, törött bors. Zsírból, lisztből világos rántást készítünk, a levessel felengedjük, majd hozzáadjuk a meghámozott és egyenletes kockákra vágott uborkát és a tejfölt. Sóval, cukorral ízesítjük majd felforraljuk. Finomra vágott kaprot is tehetünk a mártásba, s kevés uborkalével ízesítjük. Párolt uborka tojással Hozzávalók: 3 db kisebb uborka, (vagy 6 db ecetes uborka) 2 tojás, 2 kanál tej, 1 kanál vaj, só, 1 fej hagyma, petrezselyem­zöldje, 2 db paradicsom. Az uborkákat lehámozzuk, félbevágjuk és a magházát kiszedjük. Egy tűzálló tálban megfonnyasztjuk az apróra vágott hagymát, hozzáadjuk a karikákra vágott uborkát, meg­sózzuk és lassú tűzön, fedő alatt pároljuk a saját levében. Azután beleöntjük a tejben elhabart, picit megsózott tojásokat, könnye­dén megkeverjük és hagyjuk, hogy összeáll­jon. Tetejét megszórjuk apróra vágott zöld­petrezselyemmel, és paradicsomkarikákkal körítve adjuk asztalra. ízletes vacsoraétel. Hússal töltött uborka Hozzávalók: 4 db uborka, 1/4 kg őrölt ser­téshús, 1 tojás, só, 1 kanál vaj, 1 kanál konyak, 10 dkg sampinyon (lehet helyette sonka vagy akár paradicsom is), 2 kanál vegeta vagy 1 kanál worchester, 2 kanál maizena (kukoricaliszt). Az uborkákat meghámozzuk, magházuktól megtisztítjuk és a következő töltelékkel tölt­jük meg: az őrölt húshoz hozzáadjuk a fel­vert tojást, a maizenát, a konyakot, sóval ízesítjük, összekeverjük. A töltelék tetejére gombakalapokat (sonkaszeleteket vagy pa­radicsomkarikákat) teszünk. Egy tűzálló tál­ban kevés vajat olvasztunk, beletesszük egy­más mellé a megtöltött uborkákat, egy kevés vizet öntünk alájuk, kicsit megsózzuk és fedő alatt kb. fél óráig pároljuk. Tálra tesszük és a következő mártással öntjük le: 1 kanál mai­zenát kevés vízzel és a vegetával összevegyí­tünk, ezt hozzáöntjük a megpárolt uborkák levéhez, felforraljuk és az uborkákra öntjük. De más pl. mustáros, kapros mártást is készíthetünk hozzá. kifürkésszük, hol a darázsfészek, és este vagy kora reggel, amikor hűvösebb van és a darazsak megdermednek, óvatosan vegy­szerrel lefújjuk a fészket és egy vízzel teli vödörbe piszkáljuk, azután elégetjük a dara­zsakat. A föld alatti vagy kőre rakott darázs­fészekre öntsünk petróleumot, és temessük be földdel. Virágoskertünk pázsitszőnyegét ■*- ha si­került öntözéssel zölden megőrizni —, most talán a vakondok teszi tönkre „szorgalmas" túrásaival. Alig tüntetünk el néhány vakond­túrást, másnap már friss mocskák jelzik ténykedését. Nem segít, ha vizet eresztünk a friss túrás járatába, mert a föld nyomtalanul elnyeli a vizet, a járatok rendszere olyan kiterjedt. Próbálkozzunk petróleum vagy kar­ból használatával. Már ilyenkor gondolnunk kell arra, hogy tavasszal vidámító színeivel gyönyörködtes­sen a tulipán, nárcisz és a többi hagymás növény. Ne hagyjuk három-négy évnél to­vább egy helyen a hagymás növényeket. Ha már gyökerük elszáradt, nyár végén szedjük fel a hagymákat, szétterítve szárítsuk meg. Azután tisztogassuk meg, de a héját ne dörzsöljük le. A kis méretű tulipánhagymák tavasszal még nem virágoznak ki. A helyé hagyott tulipánok kis sarjhagymákat nevel nek, elburjánoznak. Beérett, elhullott mag jukból is néhány év alatt hagyma fejlődik, i változatokat hozva létre. Ilyenkor szaporíthatjuk, töosztással a pün kösdi rózsát. Vigyázzunk, hogy meg ne sért sük a gyökérzetét. Éles késsel daraboljul szét, 5—6 rügyes darabokra. Fölásott, táp dús talajt kíván. Ha ilyenkor ültetjük ki, akko télig jól begyökeresedik. A nárciszhagymáka augusztus végén kell elültetni. A két-háron éve egyhelyben hagyott hagymák hamarabt kihajtanak. Töosztással szaporíthatjuk a; évelő szarkalábot, a búzavirágot, a fáklyalili omot, a lángvirágot, a veronikát. Az örökzöldek, fenyők ki- és átültetésénei ideje ugyan a tavasz, de van, aki össze szánja rá magát erre a műveletre. Ha megfe lelő módon történik a kiültetés, akkor nerr kell tartani attól, hogy sikertelen lesz. Lénye­ges, hogy földlabdával kerüljön a kiásott gödörbe, hogy a gyökérzete meg ne sérüljön A nap elleni árnyékolással, megfelelő öntö­zéssel, tűleveleinek gyakori permetszerü lo­csolásával jó eredményt érhetünk el. Szilvás lepény Hozzávalók: 30 dkg liszt, 13 dkg vaj (marga­rin), 2 tojássárgája, 5 dkg cukor, egy kés­hegynyi só, 1,5 dl tejföl, 2 dkg élesztő. A töltelékhez 1 kg szilva, 10 dkg darált dió vagy 4—5 kanál zsemlemorzsa, 10 dkg cu­kor, egy késhegynyi fahéj. A szilva bevonásá­hoz 5 tojás, 10 dkg porcukor, 5 kanál tejföl, 5 dkg zsemlemorzsa, egy fél citrom reszelt héja. A langyos tejfölben feloldott élesztővel kelt, omlós tésztát készítünk. Félórai pihentetés után kinyújtjuk, és zsíros papinál kizsírozott sütölapra helyezzük. Tojásfehérjével meg­kenjük, és letakarva pihentetjük, amíg erede­ti magasságának kétszeresére emelkedik. Ezalatt a megmosott, szűrőben leszárított szilvát kimagvaljuk, elkészítjük a tejfölös fe­­döanyagot: a tejfölt elkeverjük a tojások sárgájával, cukorral, reszelt citromhéjjal, a morzsával, nagyon parányi sóval, végül hoz­zákeverjük a tojások felvert habját. A meg­kelt tésztára egyenletesen rászórjuk a darált diót vagy morzsát, egyenletesen elosztjuk rajta a kimagvalt szilvát, majd rászórjuk a fahéjas cukrot, és végül rákenjük a tejfölkré­met. Mérsékelten forró sütőben kb. 35—40 percig sütjük. Sárgabaracklepény (cseresznyével, meggyel, szilvával is jó) Hozzávalók: 30 dkg grizes liszt, 15 dkg vaj, (margarin), 4 tojássárgája, 6 dkg cukor, egy késhegynyi só, 2 dl tej, 3 dkg élesztő, 1 citrom reszelt héja, 1 kg barack, kockacukor. Az élesztőt langyos tejben egy kevés cukor­ral felfuttatjuk. A vajat a cukorral habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojások sárgáját, mindegyikkel külön-külön jól eldol­gozzuk. Hozzáadjuk a citrom reszelt héját, a tejben felfuttatott élesztőt, a lisztet, sót, és nagyon jól kidolgozzuk. Peremes sütőlapot kizsírozunk, a tésztát kelesztés nélkül ujjnyi vastagon sütőlapra kenjük, letakarva, szoba­hőmérsékleten 1—1,5 óráig kelesztjük. Ez­alatt a barackot megmossuk, leszáritjuk. fél­bevágva kimagvaljuk. A megkelt tésztát fel­vert tojással (a fehérje is jó) óvatosan meg­kenjük. A fél barackokat szép sorban, egy­mástól kb. 2 cm távolságban, a héjas részé­vel lefelé a tésztára helyezzük. A mag helyére 1 mokkacukrot teszünk. Mérsékelten forró sütőben sütjük, kb. 30 percig. Ha apróbb gyümölccsel készítjük, a gyümöl­csöt kimagvaljuk, és a megkelt, tojással be­kent tésztára sorban rárakjuk. Ez a tészta a habos lepényalapnak is jó. Almáslepény Hozzávalók: 30 dkg liszt, 15 dkg vaj vagy margarin, 2 tojás, 20 dkg cukor, 1,20 kg alma, 1 dl tejföl, 5 dkg morzsa, só, törött fahéj, reszelt citromhéj. A lisztet, a vajat, 8 dkg cukrot, csipetnyi sót, citromhéját gyúródeszkán összemor­zsoljuk, hozzáadjuk a tejfölt, a tojássárgáját, összedolgozzuk és rövid ideig pihentetjük. A tészta felét ceruzavastagságúra nyújtjuk, tepsibe helyezzük, villával megszurkáljuk és kissé átsütjük. Ezután kevés morzsával meg­hintjük, rátesszük a lehámozott, szeletekre vágott almát, fahéjjal, cukorral megszórjuk, esetleg mazsolát, diót is tehetünk rá, majd befedjük a tészta vékonyra nyújtott másik felével. Megkenjük tojással, néhány helyen megszurkáljuk és mérsékelten meleg sütő­ben sütjük.

Next

/
Thumbnails
Contents