Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-08-02 / 32. szám

MM IM WWWWAW m

MIKSZÁTH KÁLMÁN *

4

Különös házasság 5

Televízióra ZSURZS ÉVA g

alkalmazta: SZÁNTÓ ERIKA a

mmTn mmmwmsKVi

Cseley: Hiszen ne a párbajról mondjon le. az semmi, a párbaj nem veszedelmes, hanem énrólam mondjon le, mert egy Cseley mindig veszedelmes. Ahol egy Cseley van, ott mindig a maximális szerencsétlenség történik. Tessék azt nekem elhinni. Ha helyettem egy másik úr megy hozzá, egy nyilatkozat lesz a vége; ha én megyek, halál lesz belőle.

Horváth: Mennydörgősadtát, éppen ezt akarom!

Cseley: No. ha ezt akarja, elmegyek. (Cseley leveszi az asztalkendőt a nyakából, csákóját a fejébe csapja és átvonul a vendéglőn Dőry asztalához. A vendéglő elcsendesül. Csak Dőry eszik tovább flegmával.)

Dőry: Hozott isten! Te pedig hozz még két poharat, pincér!

Cseley: Komoly ügyben jöttünk, uram!

Dőry: Kutykurutty! Hát mi az?

Cseley: ön állítólag sértő kifejezéseket használt felünk, Horváth Miklós irányában a szentszék előtt.

Dőry: Én csak azt mondtam, ami nekem tetszik.

Cseley: Szándékozik-e azokat megmagyarázni. illetve visszavonni?

Dőry: Láthatják az urak, hogy a lúdpeesenyét le tudom nyelni, de az egyszer kimondott szavamat nem.

Cseley: Az is álláspont, de akkor mint nemesembernek nemesembertől illendő: fegyveres elégtételt kérünk.

Dőry: Igazán? Pedig azt hittem, hogy egy-egy rozsólispalackot hajítunk egymás fejéhez, s az. aki nem talál, megszűnik becsületesnek lenni. De én így sem bánom, és majd küldök az urak után két embert, mihelyt jóllaktam. (A szőllőskei pagonyban. Az úton három hintó érkezik. A párbajozók. Segédeik. Az orvos.)

(nőij)

(Buttler szobájában. Együtt ül Zsiga és Buttler. Némán esznek.)

Buttler: Hallod-e, Zsiga, valaki érkezett. Kocsi gurul be az udvarra.

Bernát: Talán Erdőtelekről jött valaki. Buttler: Inkább hiszem, hogy valaki rokonféle, aki egyenesen ide száll. Mert gazdatiszt fajta ember nem merne ilyenkor beállítani. Talán az Anna néni, Fáyné. Úgy dobog a szívem, Zsiga, de úgy dobog . .. valami rossz előérzet! (Benyit a komornyik.) Valaki érkezett. Márton?

Márton: Horváth Miklós úr.

Buttler: Miért nem jön be? Eressze be azonnal!

Márton: Nem jöhet az be többé, méltóságos uram, mert meg van halva.

Buttler: Meghalt! Az lehetetlen!

(A Buttler-ház udvarán áll a szomorú szekér. Rajta letakarva Horváth. Mellette a segédei, az urak.)

Buttler: Hát van isten, hogy ezt tűri?!

Fáy: Csak semmi érzékenység, semmi picsogás. Azzal nem lehet feltámasztani. Az öreg kemény ember volt. úgy is halt meg, mint kemény legény. Szép vége volt, punktum. A többi majd következik.

Doktor: Éppen a két legfelső borda közt a függő eret érte a pisztolygolyó... az á szerencsétlen golyó, s ez okozta a gyors halált. Cseley: Nem szenvedett az két percig se, egészen könnyű halála volt. Isten nyugosztalja. Elfolyt a vére, fájdalmat is alig érzett. Én emeltem föl a földről, mikor összeesett, karjaim között tartottam, egyre gyöngébb és gyöngébb lett, míg végre elaludt csöndesen, mint egy bárány. De az eszét és a fullánkját az utolsó percig megtartotta, s még haldokolva is megszúrta ellenfelét az utolsó mondatával. Buttler: Mit mondott? Tehát mégis mondott valamit? Tehát mégis intézkedett?

Cseley: Csak annyit mondott szegény, minden erejét összeszedve, azzal a célzattal, hogy Döry is hallja: „Mindjárt meghalok, érzem. Testemet vigyétek el leendő vömhöz. Buttlerhez.” Fáy: Ami megtörtént, az megtörtént. Most nincs idő sírásra, sopánkodásra. Itt tenni kell. Te. fiam, Zsiga, azonnal indulsz a vikáriushoz, és megkéred, hogy még ma délelőtt kihallgassanak, mert te mégy délután Bomóczra, a koporsóval, nyolc huszárt vevén magadhoz. Maga. prefektus úr. egy koporsót szerez valahol. ha lehet, ércből legyen, ha nem lehet, diófából. Én magam egy óra múlva utazom, hogy a szegény leányt előkészítsem a szomorú csapásra, ezt nem engedhetem másnak. A kocsi álljon befogva, a legjobb futólovakkal. Maga, doktor, megkapja a honoráriumát a prefektustól. A titkár menjen lutheránus papot keresni, aki a holttestet megáldja. A koporsót egy szénásszekér belsejébe kell tenni alulra, és a huszárok oly messze menjenek a kocsi után, mintha nem is oda tartoznának, hogy gyanút ne kapjanak a babonás népek útközben. Érted-e, Zsiga?

Bernát: Értem, kedves bátyám. Megyek. Buttler: És velem mi lesz?

Fáy: Semmi, itt maradsz.

Buttler: Érzem, hogy el kell mennem. Egy az, Piroskának vigasztalásra van szüksége, más az. hogy a nemes halott iránt kell kötelességet lerónom. Miattam halt meg szegény. Ilyenkor nem szabad, gyámatyámnak az ígéretemre hivatkoznia. Ez vis major. Ez mindent felbont. Én megyek.

o

o

<

I//. a\

WVH

(folytatjuk)

1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író.

1945. augusztus 6-án dobta le az amerikai légierő az első atombombát Hirosimára.

1908. augusztus 6-án született Vajda Lajos festőművész.

Augusztus 6-a a

fegyverkezés és az atomfegyvergyártás elleni harc nemzetközi napja. Négyszázötven évvel ezelőtt, augusztus 7-én született Alonso de Ercilla spanyol reneszánsz költő.

Augustus 8-án Emiliano Zapata mexikói forradalmár meggyilkolásának centenáriumára emlékezünk.

Száz évvel ezelőtt, augusztus 9-én született. Václav Vojtí- Sek, cseh történész, akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia tagja.

KÖNYV

Kiss Benedek mesekönyve, a Korong Matyi álma a művészetek egymást (is) termékenyítő hatásának, találkozási pontjainak gyönyörű példája. Valójában egy másik művészeti ág ihlette alkotás ez — amint az alcím is jelzi — „Álom Kovács Margit kerámiáira". Az írót a keramikus meseihletésű alkotásai ösztönözték továbbgondolkodásra; a csodálatos figurák működtették a másik alkotó fantáziáját, sugallták a mesék sztoriját.

Az értékes könyvet Mészáros Andrásnak Kovács Margit kerámiáiról készült fotói díszítik. S itt nem csupán egyszerű illusztrálásról, tarkitásról van szó. A harminchét mestermunka tulajdonképpen Kiss Benedek meséjének egy-egy szereplője.

A főhős, a kis Korong Matyi, a kiváló fazekasmester fia, aki apja gölöcsérműhelyében serénykedik s csodákat álmodik. Megálmodja többek közt azokat az alakokat is, amelyek Kis Benedek történeteit benépesítik. Korong Matyi — akárcsak a többi mesehős — nagy kalandokat él át. Szembeszáll a „Világrontó Banyával"; napból vett lándzsájával legyőzi a „hetvenhét alakot öltő sárkányt", amely elrabolta az „Eget Verő Fájdalom" hét csodaszép lányát. S mert ö is a szépért, a jóért küzd, eléri célját. Igaz, csodás lények segítik öt, mint az „íj-gerincű Törpefarkas", a „Világnagy Kiskos", a táltos és a „tulipánfarkú oroszlán".

A mese Írója nagyszerű keretbe foglalta az életre keltett figurák tetteit. Közben hű maradt a meséket ihlető alakokhoz, illetve mesterükhöz. Kovács Margithoz. Olvasóival a meseiró játékosan is felfedezteti azt, amit az ősi mesterség világhírű művésze már egyszer megálmodott, agyaggal, festékkel és tűzzel kifejezett. Kiss Benedek mesélés közben megtanítja gyermekeinket a művekhez való közeledésre, annak lehetőségeire.

A könyv, melyet a Móra Kiadó 55 000 példányban jelentetett meg, visszaadja Kovács Margit világának hangulatát. Feltárja azt a világot, melyben egyaránt megférnek a tündéri s a mítoszi alakok, a dolgos parasztok, a siratóasszonyok meg a balladák drámaiságát idéző hősök.

Kiss Benedek könyvét melegen ajánljuk gyermekeinknek. Gördülékeny, finom stílusú meséje jól szórakoztat; munkája életközeibe hozza a másik művész alkotásait, s észrevétlenül bevezeti olvasóit az ősi mesterség titkaiba.

CSÁKY KÁROLY

Öten írták a Zöld jég című angol-amerikai produkcióban készült film forgatókönyvét. Hiábavaó lenne felsorolni a nevüket, egyrészt, mert számunkra teljesen ismerteiének, másrészt, mert attól sem kell tartani, hogy — filmjüket tekintve — valamikor is beállnának a világszínvonalat diktáló filmírók sorába és így illene róluk tudni. Végül, ha nem is tartalmasra, de azért elég izgalmasra kerekedett ez a zöld jég, azaz smaragdok csempészéséről szóló 104 perces film.

Ugyanakkor alig képzelhető el, hogy jutottak volna valamire az alkotók Kolumbia és Mexikó csodálatos, színekben, hangulatokban gazdag egzotikus tájai nélkül, vagy a jól ismert főszereplők, Ryan O'Neal (Love Story, Mi van, doki?), Omar Sharif (Funny Girl) és gyönyörű partnerük, Anne Archer nélkül. Szerepeik szerint: kalandvágyó, stramm és viszonylag szegény fiatal ember; idős smaragdvásárló és gyűjtő, aki nem éppen makulátlan múltra tekint vissza a drágakövekkel való kereskedés, vagy inkább manőverezés terén; valamint szépséges és gazdag fiatal nő, aki húga halálát megy megbosszulni ebbe a vadregényes és számos csapdával veszélyeztető országba. A kalandfilm, a krimi, a szerelmi történet jegyeit hordozza magán a film s eme zsáneregyveleget még néhány jól sikerült gag is tarkítja, a végéről pedig természetesen nem spórolták el a film készítői a váratlan fordulatok, csattanók kisebbfajta sorozatát sem. Munkájukra viszont vonatkoztatható : a kevesebb (forgatókönyvíró) — néha több ... A film rendezőjét egyébként Ernest Day-nek hívják. -fm-