Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-19 / 30. szám
WAMAHA* MIKSZÁTH KÁLMÁN í Különös házasság • Televízióra ZSURZS ÉVA » alkalmazta: SZÁNTÓ ERIKA a v Öreg grófné: Ugyan menjen már. Arról mi is mindent tudunk. Pletykát mondjon. Perényi: Nos, azt tényleg nem tudom, hogy szerelmes-e Buttlerbe — de úgy hírlik, karjára véve gyermekét egyszer meglepte csécsi birtokán a fiatal grófot: úgy mesélik, elébe állt és azt rebegte: bocsásson meg nekünk. Asszonyok: Ah ... Ó, be meghaló .. . És . .. és aztán ... Perényi: A gyermek sírt... Öreg grófné: Biztosan megcsípte az anyja. Akár a kis József trónörököst Pozsonyban Mária Terézia. Hölgyek: És . . . és . . . Perényi: Nincs és . .. A fiatal gróf felállt, és azt mondta: „Nem ismerem önt. Azt hiszem őrült.” Hölgyek: Ah! Micsoda viselkedés. Öreg grófné: Hiába, ezek a mai fiatalok. Már a lovagiasságukra sem számíthat az ember. Perényi: Pedig Buttlemek nem sok oka lehet a panaszra. Döry Mária nagyszerűen viselkedik. Míg a tárgyalás nem kezdődött. Buttler erdőtelki birtokán rendezkedett be. Olyanná varázsolta át Erdőtelket, mintha ez lenne az igazi Buttler-ház. maga Buttler János pedig csak egy elfajzott cinikus, aki becsületes, úri családját elhagyva, egy fantasztikus rögeszmével ödöng a nagyvilágban. Németországban él ugyanis egy csomó Buttler, részint bárók, részint nemesek, szeretetreméltó lovagok, lovak híján. Ezeket Mária mind magához édesgette, Erdőtelekre, útiköltséget is küldvén nekik. Itt azután lejbe-vajba fürösztötte, elannyira, hogy sohase volt úgy a ház. hogy négy öt Buttler családtag ne ülne az asztalnál. Öreg grófné: Bravó! Nagyszerű asszonyka. (Dörynél városi házában, a nagy sötét szalonban csak Dőry és Mária.) Döry : Látogatást kell tenned a kanonoknál. Mária, Én nem akartam ... Isten látja telkemet, de másként nem megy. Meg kell lenni, szánd el magad, gyermekem, mert valahonnan rossz szél fúj ránk! Mária: Nekünk nincs olyan éléstárunk, se olyan barátaink. Döry: Neki pedig nincs olyan édes szája, mint a tied. se olyan mosolya. Mária: Ó, apám, ez az élet tűrhetetlen, rabság nekem, ha sokáig tart! Dőry: Csak türelem, az idő mindent helyrehozhat, amit mi elhibáztunk. Mária: Még a kő is megfordulhat a fold belsejében, mert a patak vize kimossa, és megfordíthatja más oldalra, de az ő szive sohase fordulhat felém. Döry: Micsoda locsogás ez? Csak nem szerettél bele ebbe a kelekótyába. Különben ... Ki tudja... Idővel elfelejtheti a Piroskát. Mária: Azt gondolod, atyám? Dőry: Biztos vagyok benne. Mária: Miből meríted ezt? Döry: Mert ösmerem az emberi szívet. Lángol, lángol, aztán kialszik. Ej. hát láttál te még tuskóban is olyat, amely mindig égett, és soha ki nem hamvadt? Hol van az. mutasd meg, láttál olyat? Nos, ugye, nincs? Az ő szíve is közömbös lesz egyszer. És ha aztán közömbös lesz, valami olyan szél jöhet, hogy hozzád fújja a hamuját, kivált, ha ügyes leszel. Holnap mindenesetre öltözz ki. és látogasd meg a kanonokokat. (A tárgyalóteremben a bíróság előtt most a két hajdú és az öreg Szimcsákné áll.) Jeszenka: Mink csak az ajtó előtt álltunk. Ezért aztán nem is láttunk semmit. Auditor: Igaz-e, hogy Bernát Zsigmondot erőszakkal távolították el a kancellária ajtajától? Kázsmári: Igaz. Miután a főszolgabíró úr azt a parancsot adta ki: ..senki ne zavaijon bennünket.” Auditor: Egyéb indok nem volt? Jeszenka: Nem volt. Auditor: lgaz-e, hogy a vőlegény kirohant egy ízben, és hogy erőszakkal vittétek vissza? Jeszenka: Nem igaz. Auditor: lgaz-e, hogy a vőlegény ellenkezett? Szimcsákné: Nem volt abban lelkem, szentatyám semmi hiba. Úgy állt az ott, mint a kezes bárány. Auditor: Igaz-e. hogy a jeggyűrüt falhoz vágta? Szimcsákné: Úgy nem igaz. mint amilyen igaz. hogy az én arcom nem fal! Milyen kótyagos fej gondolhatott ki ilyet? (folytatjuk) Száz évvel ezelőtt. július 20-án született Václav Nespor, cseh történész. Július 22-e a Lengyel Népköztársaság állami ünnepe. Hatvanöt évvel ezelőtt. július 22- én kezdődött a - handlovái bányászsztrájk, amelyben két bányászt agyonlőttek. 1863. július 23- án született Bródy Sándor magyar író. Tíz évvel ezelőtt, július 23-án kezdődött Berlinben a X. Világifjúsági Találkozó. Kétszáz éve, július 23-én született Simon Bolivar, Dél-Amerika északi területeinek függetlenségéért küzdő venezuelai politikus. Július 26-a a Kubai Köztársaság állami ünnepe. Hetvenöt éve, július 26-án született Salvador Allende Gossens chilei politikus, a Chilei Köztársaság 1973-ban meggyilkolt elnöke. KÖNYV Mátyás az igazságos, a legyőzhetetlen, a bölcs, a jó. E jelzők egy király nevéhez kapcsolódnak, s föltehetően aligha lehetett a valamikori királyoknak szebb álmuk annál, minthogy az utókor emlékezete ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel körülövezve őrizze meg őket. S arra pedig valószínűleg még a legszebb álmaikban se mertek gondolni, hogy a népi emlékezet szívesen emlegetett alakjaivá, a népmesék és -mondák kedvelt hőseivé váljanak. Mátyás királlyal mégis ez történt. Nem hinném, hogy van olyan magyar ember, aki ne ismerné a nevét, s valamelyik jeles cselekedetét. Sőt. O még azoknak is az eszébe jut, akik a királyok és más neves, történelemalakító személyiségek közül kérdésünkre hirtelenjében egyet sem tudnának megnevezni. Ám róla szóló ismereteink mégis felületesek, középpontjukban a népmesék, -mondák és a legendák Mátyás királya, s nem pedig a hús-vér ember, az egyszerre „erős és erőszakos, bölcs és elfogult, nemes lelkű és tivomyakedvelő, hatalmas és hatalmaskodó" humanista uralkodó, nem pedig a valóságos történelmi személyiség áll. Mindezt annak kapcsán írom, hogy asztalomon még olyan könyv is ismertetésre vár, amelyek Mátyás alakjával foglalkoznak. A négy könyv mindegyike az utóbbi hónapokban hagyta el a nyomdát, aminek Hunyadi Mátyás születésének nemrégi ötszáznegyedik évfordulója is oka lehet. Közülük az első még a népi emlékezet legendás alakját ünnepli: Mátyás király és a százesztendős ember címmel Sulyok Magda adott közre egy válogatást a Móra Könyvkiadónál Benedek Elek, Szép Emö, Illyés Gyula, Lengyel Dénes és Kolozsvári Grandpierre Emil azon népmese-feldolgozásaiból, melyek Mátyás király emlékét őrzik és éltetik. Kisfaludy Katalin monográfiája, a Gondolat Könyvkiadó gondozásában megjelent Mathias Rex a király életének, politikájának, uralkodásának modem szempontú, tudományos igényű feldolgozása. Az olvasók legszélesebb tábora is izgalommal forgathatja a neves két háború közti politikus, Bajcsy-Zsilinszky Endre Mátyás király, valamint a magyar humanizmus európai hírű kutatója. Kardos Tibor Ki volt Mátyás király? című 1939-ben, illetve 1940-ben megjelent történelmi esszéjét. Mindkét munkát a Magvető Könyvkiadó adta ki, az előbbit a Nemzet és emlékezet, az utóbbit pedig a Gondolkodó magyarok elnevezésű sorozatában. E könyvek minden bizonnyal hasznos és tanulságos olvasmányául szolgálhatnak mindazoknak, akik a múltismeretet önismeretük szerves részének tekintik. —hL— FILM A francia és olasz filmgyártás tucatszám készít a sztárokra épülő, jövedelmező mozifilmeket. Gondoljunk csak a nálunk is oly népszerű Bud Spencer—Terence Hill párosra, a közelmúltban elhunyt Luis de Funes-ra, vagy Jean-Paul Belmondóra. Nevük eleve biztosíték rendezőnek, vállalkozónak, és sok esetben a közönségnek is. Belmondo azon kevés színészegyéniségek egyike, akinek mindig elhisszük, amit csinál. Ebben rejlik karrierjének titka, hiszen ha visszatekintünk pályájára, jószerivel csupa habkönnyű kalandfilm, krimi jut eszünkbe. Itt-ott dereng valami más is, mint például Vittorio de Sica Egy asszony meg a lánya című filmjének félszeg, balos intellektuel-figurája, vagy az első nagy siker, a Kifulladásig férfi főszerepe. A ZSARU VAGY CSIRKEFOGÓ? (1979) a francia Cőte d'Azur luxusvilláiban tenyésző alvilág felszámolásáról szól. A francia rendőrség évek óta teljesen tehetetlen: tagjai vagy a korrupció „áldozataivá" lettek, vagy gyámoltalanok. A hires párizsi fenegyerekre, Borowitzre van szükség ahhoz, hogy végére járjanak a „dolognak". Borowitz-Belmondo jön, lát, bunyózik és robbant, széplányok hullanak a karjaiba, majd győz. Közben rá se ránt a törvényességre. Georges Lautner rendezőnek jó dolga lehetett. Tony Roman kitalálta a történetet, Belmondóra szabványozva, Henry Decae lefényképezte — jól!, Lautner elrendezte. Iparosmunka. De ha már kalandfilmre vagyunk éhesek, inkább nézzük meg a Zsaru vagy csirkefogót Belmondóval, mint az olyan filmecskéket, amelyek, azon túl, hogy nem szólnak semmiről, még egy tüneményes eleganciával bíró színész játékának élvezetét sem kínálják. KISS PÉNTEK JÓZSEF
