Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-19 / 30. szám

t

Jó eredményeket csak azon a munkahelyen lehet elérni, ahol a vezetők és dolgozók között kölcsönös a megértés, a támogatás, a bizalom, kiegyensúlyozott a légkör és az a tudat uralkodik, hogy mindnyájan egy közös célért dolgoznak. Én kezdettől fogva ezt a nézetet vallom és arra törekszem, hogy mindez nálunk meg is valósuljon.

Hét éve állandóan olyan munkaszervezést próbálunk kialakítani, amely leginkább megfelel a helyi viszonyoknak, az emberekkel való közvetlen kapcsolatfenntartásnak és természetesen az üzemanyag-takarékosságtól kezdve minden egyéb gazdasági tényezőnek is.

JUHÁSZ ISTVÁN mérnök, a rimaszécsi (Rim. Sec) Új világ Efsz elnöke

A munkaszervezés meghatározó

A növénytermesztés terén a nagy távolságok miatt — szövetkezetünk határa hat községet ölel fel — számunkra nem ésszerű a központi irányítás, amit eddig gyakoroltunk. Az egyik határszélről a másikra való átjárás fölösleges üzemanyag-fogyasztást, géprongálást jelent, ezért három önálló üzemegységet létesítettünk: a rimaszécsit és iványit (Ivanice) valamint a rimaszécsi kertészetet külön termelési egységgé alakítottuk. A növénytermesztés élén egy vezető áll, közvetlen beosztottja egy agronómus, aki a földalap nyilvántartásáért, termöbbé tételéért, valamint a vegyszerezéséért felelős. A többi agronómus egy-egy üzemegységen vette át az operatív irányítást. Ezáltal több idejük és lehetőségük adódik a céltudatos szakmai munkára, a technológiai követelmények betartásának ellenőrzésére.

Az üzemegység élén tehát az üzemvezető áll, beosztottjai pedig az agronómus, a gépesítő, a növénytermesztési technikus és a javítóműhely vezetője. Ők felelnek a saját területükön az irányításért, a gépek, a munkaerő jobb kihasználásáért, s biztosítják a konkrét feladatok teljesítését. A technikusoknak nem kell naponta bejárniuk a központba a munka elosztása végett, maguk intézkedhetnek. Felelősségük a reájuk bízott feladatok iránt megnövekedett, jobban kihasználják ötleteiket, szakismeretüket, szervezési készségüket és gyakorlati tapasztalatukat. Mindezt a természeti feltételek és termelési lehetőségek maximális hasznosítására fordíthatják. Az új munkaszervezéssel létrehozott kisebb kollektívák dolgozói közelebb kerültek a vezetőkhöz, közvetlenebb, őszintébb lett a kapcsolatuk, ezáltal javultak a termelési eredmények is. Az is lehetővé vált, hogy a személyes felelősséget fokozzuk és a differenciált — az eredményektől függő — jutalmazást alkalmazzunk. Kialakult az üzemegységek közötti versengés, javult a dolgozók közöshöz való viszonya.

Az állattenyésztést két termelési egységre osztottuk: szarvasmarha- és sertéstenyésztésre. Az élükön álló vezetők nemcsak termelési kérdésekkel foglalkoznak, hanem döntési joguk is van.

Az állattenyésztési részleg saját gépállománnyal rendelkezik. javítóműhelyükben az istállók napi karbantartását is elvégzik, építőcsoportjuk készíti el a szükséges épületeket, biztonsági, tűzvédelmi felszereléseket. A részleg felelős a termelési feladatok teljesítéséért.

A technikai részleg felelős az egész szövetkezet anyagiműszaki szükségleteinek kielégítéséért. A vezető rendelkezésére áll a központi anyag- és alkatrészraktár. Ö irányítja a nehézgépeket, a beruházásokat, a teherszállítást és raktári gazdálkodást. Biztosítja a géppark felújítását és a nagyjavításokat az egyes részlegek igényeinek megfelelően.

Melléküzemágunk a Banská Bystrica-i ZVT-vel kooperál, alkatrészeket készít. Külön termelési terve van, melynek teljesítéséért a vezető felelős. A jutalmazása az elért eredményektől függ.

Az ökonómiai részleg figyeli a költségeket, a termelési eredményeket, ellenőrző és elemző tevékenységet végez az egyes üzemrészlegeken.

Mindazt a munkát, ami a felsorolt üzemrészlegeken folyik, 720 dolgozónk végzi, közülük 65 a műszaki-gazdasági dolgozó. Szövetkezetünkben 18 mérnök és 45 középiskolai végzettségű szakember dolgozik. Az utóbbi öt évben sikerült megoldanunk a „generációs" problémákat; kivéve az állattenyésztést, ahol 6 zootechnikus cserélődött. A fiatalítással az irányítás kérdése hosszabb időre megoldódik, nagyobb változásra nem lesz szükség. A jó vezetés érdekében igyekszünk szakmailag felkészült, erkölcsileg kifogástalan, kiegyensúlyozott kollektívát kialakítani, amelyben megvan a lehetőség arra, hogy nagy felelősséggel irányítsa a gazdaságot. Ügyeltünk rá, hogy a fiatal szakembereket, idősebb, tapasztaltabb kollégák vegyék körül, így elméleti tudásuk a gyakorlatban gyorsabban gazdagodott és érvényesült. Az emberek közti jó viszony által elértük, hogy minden egyes dolgozónk együtt tud örülni az eredményeknek, átéli a sikertelenségeket is. Nálunk a közösségi felelősségérzet is munkál minden vezetőben. Az elvek és tettek egységére törekszünk, arra, hogy a nézeteltéréseket tisztázzuk, konkretizáljuk és egységes erővel, következetesen teljesítsük a közösen hozott határozatokat.

A mi vezetőink tudatosítják, hogy a dolgozók megfelelő hozzáállása nélkül lehetetlen a tervet teljesíteni. Ezért minden vezetőnek elsőrangú kötelessége úgy dolgozni, olyan példát mutatni munkában, viselkedésben, hogy az a tagság és a közös érdekét szolgálja. Csak olyan feladatokat tűztünk ki magunk elé, amelyek reálisak, amelyek teljesíthetők, erre meg tudjuk nyerni a dolgozókat is.

A termelési értekezleteken — részlegek szerint — beszélünk a dolgozókkal, kikérjük véleményüket, elemezzük a hibákat, amelyek eddigi munkájukban előfordultak. Ezzel elértük, hogy az emberek rámutatnak a hiányosságra, figyelmeztetnek, ha valami nem úgy megy, ahogy kellene, tanácsot, javaslatot adnak a jobb munkára. Állíthatom, hogy tagságunk nagyobb részében már kifejlődött a felelősségérzet a közös iránt, bár vannak még dolgozók, akiknél a nevelőmunka, a tudatformálás továbbra is szükséges. Azt a feladatot tűztük ki magunk elé, hogy olyan tagságot nevelünk, amely a saját érdekeit össze tudja hangolni a közösével. Természetesen, ezt nem lehet egyik napról a másikra elérni, de fokozatosan egyre közelebb kerülünk hozzá.

Nekünk nem sikerül minden a legjobban. Vannak hiányosságaink, hibáink is. Tudjuk, hogy a nyílt és őszinte bizalom nagyon nehéz, néha félünk tőle, mert a feladatok teljesítésében nagy felelősséget követel. A vezetőknek tudatosítani kell, hogy minden körülmények között elsősorban emberek, s meg is kell maradniuk embernek, mégha változik is a munkabeosztásuk. Ki kell tartaniuk a nézeteik mellett, nem szabad megalkudniuk.

Ezen elv szellemében tartjuk termelési értekezleteinket, vezetőségi gyűléseinket, de a tagsági gyűléseket is.

A termelési értekezleteket a munkahelyen tartjuk a kollektívák bevonásával, elsősorban az idénymunkák kezdete előtt. Ekkor beszéljük meg azokat a feladatokat,

amelyek a munkavégzéssel kapcsolatosak. Ezt fontosnak tartjuk azért is, hogy a dolgozók érezzék, nemcsak a vezetőikkel tárgyalunk, őket is bevonjuk az irányításba. Szükség van erre azért is, mert 720 dolgozónkból 320 cigány s velük bizony az együttműködés nem mindig könnyű, a konkrét feladatok megbeszélése, munkájuk színvonalát emeli.

A szövetkezet vezetősége havonta legalább egyszer összeül, a tanácskozás sosem tart 2,5 óránál tovább. Először megtárgyaljuk a problémákat, majd a képviselők kérése alapján meglátogatjuk az egyes munkahelyeket. Ezen már részt vesznek a vezetők és a felelős dolgozók is, hogy hallják a képviselők dicséretét, de bírálatát is a hiányosságok miatt. Ezt nagyon jó módszernek tartom a dolgozók nevelésére és munkájuk ellenőrzésére, mert igy egyenesen adnak számot mindenről, nincs kibeszélés, félreértés. A helyszíni szemle a legjobb meggyőző érv.

Mint szövetkezeti elnök gyakran nem hivatalosan is részt veszek az egyes üzemegységek termelési értekezletén; meghallgatom a dolgozók véleményét, nézetét az egyes problémákról, s a lehetőségekhez mérten ezeket fel is használom a további munkában, irányításban. Ezáltal kedvező légkör alakul ki; megerősödik a dolgozók bizalma és elégedettsége, mert hozzászólásukkal ők is elősegítették a munka jobb irányítását, a jobb eredmények elérését.

Sokan felteszik nekem a kérdést: ilyen nagyarányú cigány származású dolgozóval, hogyan tudunk jó eredményeket elérni ? Dolgozóink életkora — főleg az állattenyésztésben — olyan magas volt, hogy az állatok gondozását másképpen nem tudtuk volna ellátni. Vállalni kellett hát a türelmes nevelő munkát, amely részben már meghozta gyümölcsét. Szövetkezeti óvodát létesítettünk, lakást építünk számukra, felelős beosztásba állítjuk őket, éreztetjük velük, hogy munkájuk után becsüljük őket. A legtöbb gondot az alapiskolát befejező és a katonai szolgálat megkezdése előtt álló korosztályúak adják. Körültekintően kell felkarolni őket, olyan munkát adni nekik, ami leköti figyelmüket és lehetőleg olyan kollektívába sorolni őket, amely felelősséget vállal értük. A rimaszécsi részlegen az állatgondozók 80 százaléka cigány, a kertészetben dolgozók 60 százaléka, az építkezési csoportnak 70 százaléka cigány származású. Nem hanyagolhatjuk hát el nevelésüket, törődnünk kell velük, gondoskodnunk kell róluk. Néha ez nem is olyan könnyű, de a falu vezetőivel, a nemzeti bizottsággal karöltve egyre sikeresebb fáradozásunk.

Termelési feladataink teljesítése, a jó eredmények elérése érdekében mindig szem előtt tartjuk az embert. Nem feledkezünk meg az erkölcsi értékelésről, mely sok esetben felülmúlja az anyagi jutalmazást. Szem előtt tartjuk a dolgozók, vezetők szakmai képzésének növelését, a kritikus szellem, a jóindulat és becsületes eljárás szükségességét. Mert csak ilyen módon tudjuk elérni, hogy dolgozóink elégedettek legyenek, úgy dolgozzanak és olyan értékeket állítsanak elő, amelyek maguk és a társadalom érdekét szolgálják.