Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-07-12 / 29. szám
1 ÚTON, ÚTFÉLEN Úgy lépett fel a buszra, mint egy királynő. Hajkoronával a fején. Sok utasnak elállt a lélegzete a tizenöt-hetven évesek közül. Többnyire férfiaknak. Nem tagadom, én is elismeréssel csodáltam remek frizuráját, amely fodrászversenyre is beillett volna, és némi együttérzéssel: meddig tarthatott, míg ezt a kismillió hajfürtöt egymás mellé illesztgette, és a tincsekbe beleerősitgette a divatos kis gyöngyöket... Na és a szeme?! Hát igen. A szivárvány összes színeit tükrözte. Az alapszín kékesszürke volt, de a pillék közelében az árnyalatok skálája élénk türkizkékbe váltott át. Mosoly közben is csak nehezen emelte fel festékes szemhéját, kissé el is torzult az arca, míg fejbólintva megköszönte az — egy ötvenes útitárstól kapott — előmelegített ülőhelyet. A gáláns ősz halántéké KICSIK ÉS NAGYOK Forgatag a lakásban. Az asztalon ünnepi teríték, kis tortácska, rajta három gyertya. A család szemefénye, Erika, hároméves. Ül a fodros kis ruhácskában, és már ki tudja, hányadik néni, bácsi, kisfiú, kislány köszönti őt fel. Újabb vendégek. A néni és a bácsi mosolyogva jönnek Erika felé. Kezükben virág, kis csomag. Erika szinte mártír-arccal rájuk néz, feláll és megszólal: közel hajolt hozzá. Irigyelhették is a többiek, mivel ök nem vehették testközelből szemügyre a háromfodros miniszoknya alól kikandikáló, csokoládébamára sült, gusztusos lábszárat. Egy idő múlva azonban a gavallér mintha oldalra húzódott volna. Az sem zavarta, hogy egy huszonéves vetélytárs eléje tolakszik, még segítette is utat nyitva neki a tömegben. Rövidesen további helycsere következett. Csak ültem az ajtó mellett, és nem tudtam mire vélni ezt a „megértő" csereberét a kis fitos mellett, míg el nem jött az útkereszteződés. A dívatbaba leszálláshoz készülődött és már idejekorán odaállt a kijárathoz. Éppen az orrom elé ... Az első lélegzetvételnél azt hittem, elájulok, de volt még annyi erőm, hogy elvánszorogjak a közeléből, átadva másnak a helyemet... Hát igen! Aki ennyi sok időt fordít a szépítkezésre, annak a tisztálkodásra nemigen futja. Lehet, hogy két-három napig se ... —he— VENDÉG A FODRÁSZATBAN Mikor a vendég belépett, a helyiségben több hajszárító zümmögése keveredett a visszafogott csevegés zajával. Az ajtónyitásra csupán a legközelebb ülők figyeltek fel. A bejárathoz legközelebb dolgozó fodrásznő rendbe szedte munkaterületét, és kedvesen invitálta a vendéget. Beülve a forgó bőrfotelbe a jókorára méretezett körtükörben tágra nyílt, kerek szemmel méregette önmagát. Kipróbált komoly, mosolygós arckifejezést, még hófehér fogait is kivillantotta egyszer-kétszer. Elégedetten húzta ki magát ültében, mikor észrevette, hogy háttérpanorámaként a tükör jókora darabot elévetít a fodrászszalonból, több arcot a várakozók közül. Mint akit rajtakaptak, sütötte le csodálkozó, nagy szemét s a későbbiekben csak itt-ott pislantott tükörképére. A fodrásznő műanyag zubbonyt terített a vendég vállára és rutinmozdulatokkal előkészítette nyíráshoz a fejet. Megszokott tempóban alakította ollójával, majd fújta ki divatos formájúra a frizurát. Még egy simítás, a fésű utolsó útja. Kész. Tekintetük találkozott a tükörben. A nagy, kerek szemekben elégedettség s a még leplezetlen öncsodálat. Felállt, s mig anyuka helyette a pénztárnál kifizette a számlát, a tükör előtt lábujjhegyre ágaskodva újra megnézte magát. Mindkét oldalról és szemtől szembe is. Sajnálkozva vette tudomásul, hogy a frissen készült frizurára sapka kerül, de végül belátta, hogy hűvös időben ez elkerülhetetlen. Nagyosan körbemosolygott még a négy-ötéves kislány, és hangos „csóko!om"-ja után záródott az ajtó. GAZDAG MÁRIA — Gratulálunk Erikának, éljen sokáig erőben, egészségben! Köszönöm szépen! — Hiába minden. Erika, nem kapsz több cukorkát! — mondja Mária néni. Erika előveszi utolsó fegyverét — Nem szeretlek többé, tudd meg! Mária néni tudomásul veszi, de cukorkát nem ad. Kis idő múlva előveszi kerti köpenyét a szekrényből, fogja az autókulcsot, és indulni akar. Erika gondolkodva nézi, majd megszólal: — Van a szobában valaki, akit szeretek! Te vagy az, ugye, te is szeretsz engem ? — S már szalad is Mária nénihez, hiszen rájött, a kertben ő homokozhat, s oda csak autóval lehet kimenni. Az autótulajdonossal pedig nem jó haragban lenni. Fagyiért állunk sorban. Már vagy öt perce figyelek egy kisfiút. Türelmesen áll és vár, hogy sorra kerüljön. De hiába vár, mert olyan pici, hogy a felnőttek nem veszik észre, szinte átlépnek rajta. A kicsi elveszti türelmét Előre megy az ablakhoz, felágaskodik, kér, és pillanatokon belül kezében a finom fagyi. Egy férfi, aki ott áll közelben, méltatlankodva szólal meg: — Nahát, micsoda szemtelen kölyök! Ha már most ilyen, mi lesz belőle? Pásztor Enikő — Feláldozom a zsebpénzemet és veszek nektek egy könyvet a modern nevelésről! X Rejtvény 1. rész xci^r a bróm is az Léggömb teszi x Ügyet sem vet rá A ponty rokona * A főnévi igenév képzője X Névelő NSZK beli ‘ kikötő Azonos msh. * Kossuth-dí jas matematikus (György) Átlókép « X TV-adás rendszer Véleménye van Mázol A kínafa kérgéből előállított gyógyszer Rejtvény 2. rész Dagad *-► Dombormű 2.71 Olasz sarkkuta Azonos mh. Adóóllo más Újjáal Jtot Hegyes szerszám Híres óra Londonban L* Bór Tíz VN Kelta nyelv Sok Feltéve Tollat forgat Bort A is van Folyó Lengyelországban Sav, élelmiszertartósító szer Folyó Libanonban Helyha tározó rag To be, or ... to be Csekély ség Erős műszál Több pápa neve Pál Nincs más választása A légkör egyik alkotóelemének vegyj. Zörej Vitamin Alulra Fenevad Város a SZU-ban Ötven UTávolra Csehszlo vák repülőgépjelzés Idegen kötőszó Segélykérés, keverve Folyó spanyolul Bársony széni Háromatomos oxigén Hódító arab kalifa Kópia Személyes névmás Zakó eleje _______L Rendben van, angol módra Liter Lángelme Foszfor X L-> Látószögé be Oratóriumszerű zenemű Rejtvényünkben ezúttal két, talán ritkábban használt, de ismert állandó szókapcsolatot fejthetnek meg. Az elsőhöz a lassan készülő dolgokat szoktuk hasonlítani, a másodikat a zavaros helyzetből kivezető ötletre szokás rámondani. Készítette: G. J. A 2 7-es keresztrejtvény helyes megfejtése: Ha a hajó nem engedelmeskedik a kormánynak, akkor a szirteknek fog engedni. A tizennégy helyes megfejtés után könyvjutalomban részesül: Prusák Gy.-né, Kassa (Kosice), Mészáros I., Baka, Dombi L., Komárom (Komárno), Juhász I., Tornaija (Safárikovo), Mikus I., Procházka A., Érsekújvár (Nővé Zámky), Vajai I., Ekecs (Okoc), Mag K., Studené, Nagy M„ Diószeg (Sládkoviőovo), Budai M., Ragyólc (Radzovce), Tasnádi I., Köbölkút (Gbelce), Hangya L.-né, Kisgyarmat (Sikenicka). (nő 729)
