Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-12 / 29. szám

MIKSZÁTH KALMAN í

<■

Különös házasság •

4

Televízióra ZSURZS ÉVA alkalmazta SZÁNTÓ ERIKA _

Fáy: És nem az érsek?

Györy: Az érseknek a lába fáj. valami pattanás támadt rajta, meg van dagadva, nem tud csizmát húzni.

Buday: No. hát itt az ördög! Ez egyszer pattanás képében jött. (Horváth Miklós lép be.)

Horváth: Csak nem engem tisztel meg igv az úr?

(Buttler felugrik. Kitörő örömmel fogadják. Buttler meg éppen a nyakába ugrik.)

Buttler: Csakhogy maga is itt van. kedvts bátyám!

Horváth: Akihez én egyszer hozzászegödöm. azt én soha el nem hagyom. Egyenest az érsektől jövök. Magától a nádortól hoztam neki levelet.

Fáy: Személyesen adtad át?

Horváth: Igen.

Fáy: Csodálom, hogy fogadott.

Horváth: Előre megüzentem, mit viszek. Bepólyázott lábbal feküdt a díványon, igenis. Fáv: Tudod, mi volt a levélben?

Horváth: Láttam, hogy mély benyomást tett rá. mikor olvasta. Egyúttal egy kémet szereztem a palotában, igenis, egy kémet, aki most jelenti, hogy az érsek rögvest elhagyta titokban a palotát, s meglátogatta a vikáriust, Jekelfalussyt. De. hogy a levélben mi volt, nem tudom.

Fáy: Én már tudom. Jóféle kenőcs lehetett, mert mindjárt meggyógyult a Iába.

(A Buttler-palota vendégszobájában Horváth lefekvéshez készülődik. Hálóing, bojtos sapka van rajta. Az öreg Buday poharat, italt tesz elé. Buday: Még valamit parancsol az úr? Horváth: Igenis, nem kérek semmit.

Buday: Ugye, gondolja az úr, hogy győzhet az igazság?

Horváth: A győzelem igenis a miénk lesz. Igenis. Erre figyel most az egész ország. (Kopognak)

Buttler: Bocsánat. Miklós bátyám, ilyen késői órában.

Horváth: Hagyd el. Ülj le!

Buttler: Miklós bátyám ... Piroska itt van. Horváth: Hogy a Piroska? Izé. Mármint a Piroska? Ugyan, hogy jutnak ilyenek az eszedbe?

Buttler: Láttam.

Horváth: Szemed káprázott.

Buttler: Egy babos parasztkendő volt a fején. Hiába erőlködik, bátyám, nem tud hazudni. Horváth: No. hát nem erőlködöm, igenis, bevallom neked, igenis, hogy magammal hoztam. de ne mondd el senkinek. Nem bírtam vele. mindenáron látni akart. Hát megengedtem. hogy parasztruhát vegyenek a Fridával. és álljanak ki az utcára. Seregélynek szőlőn a szeme, hogy megláttad.

Buttler: És itt van még?

Horváth: Mit adsz. öcsém, agyagos, ha titokban összehozlak egy félórára, titokban, igenis? Buttler: Nem, nem. Szavamat adtam, nem közeledem addig hozzá, míg Fáy nem mondja. Horváth: Derék ember vagy. így már szeretlek. igenis. Csak próbára akartalak tenni, mert már Piroskát útnak indítottam, magam pedig itt maradok, míg a tanúkihallgatások tartanak, hogy leveleket írjak neki. Erősen rám parancsolt. Igenis. Nagy zsarnok.

Buttler: Szegény kis galambom! Csak legalább jót írhatna neki!

Horváth: Majd meglátjuk, mit hoz a holnapi nap meg a többi... igenis, a többi.

Buttler: Hiszek az istenben.

Horváth: A gazdában én is hiszek, de a szolgáiban csak kötve. Igenis, csak kötve.

(A bécsi burg. A főhercegné körül most is udvarhölgyei hímezik az oltárterítöt. Lőrinc barát az ablakban áll egy bécsi úrral.)

Lőrinc: Hallhatta felséged, a hangulat feszült. Még a falvakban is gyülekezések vannak. Nemis szólva a megyei urakról.

Bécsi úr: A magyarok mindig minden alkalmat megragadtak egy kis rebeltíóra. Ha nincs ok a politikában, jó a lakodalom.

Lőrinc: Még szerencse, hogy nem születnek hozzá Volterek és Robespierrek.

Bécsi úr: Kis ország. Itt csak Buttlerek teremnek. azok sóhaja pedig nem sokat számít. Öreg grófné: Addig nem lesz ebben az ügyben béke. fenség, míg az a leány férjhez nem megy.

Főhercegné: Melyik leány?

Öreg grófné: Ama bizonyos Horváth Piroska. Fiatal grófné: Azt mondják, szép.

Öreg grófné: Hogy igen szép.

Főhercegné: Persze, persze, ha az illető kisaszszony férjhez menne, akkor Buttler gróf talán el is vesztené kedvét a porhoz.

Lőrinc: Bizonyosan. Fenséged udvarhölgyének veheti, és rövidesen férjhez adhatja, mert igen gazdag.

Főhercegné: Ön ravasz ember, Lőrinc atya. igen ravasz. Majd alszom erre a dologra egyel.

Lőrinc: Az angyal megsúgja fenségednek álmában. mit kelljen cselekednie.

(Kimennek. Egy udvarhölgy az ablakhoz lép. kihajol. Lent kocsi érkezik — nyitott hiriló. Benne fiatalember,)

Fiatal grófné: Perényi gróf. Most jött Magyarországból. Mindjárt hallunk friss híreket.

(Az udvarhölgyek körülveszik a belépő Percnyi grófot.)

többen: Jöjjön, jöjjön. Ugye járt Egerben'1 Magyarországból jött?

Perényi: Hölgyeim . .

Öreg grófné: Ugyan ne kéresse már magát. Maga Egerből jött. mindent tudnia kell.

Fiatal grófné: Igaz-e. hogy Döry Mária a Buttler szerelméért epekedik?

Perényi: Azt nem tudom. De a szentszéki tárgyalás . . .

/folytatjuk/

H

Július 12-én negyven éve annak, hogy megindult a szovjet csapatok ellentámadása az oriolszki irányban. Kétszáz éve, július 13-án halt meg Adam Frantisek Kollár, szlovák jogtörténész és könyvtáros. Irving Stone amerikai író, július 14-én ünnepli 80. születésnapját.

Ugyanezen a napon halt meg 15 évvel ezelőtt

Konsztantyin Georgíjevics Pausztovszkij szovjet író.

Július 17-e az Afgán Köztársaság államünnepe.

Száz évvel ezelőtt született Maurice Stiller svéd színművész és rendező, a némafilm egyik úttörője.

1853. július 18-án született Hendrik Antoon Lorentz Nobeldíjas holland fizikus.

Kilencven évvel ezelőtt, július 19-én született Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij szovjetorosz költő és drámaíró.

A Madách kiadó legújabb könyveiből ajánljuk olvasóink figyelmébe Ozsvald Árpád ifjúsági regényét, „A kis postás"-t, amelyet elsősorban a gyermekek könyvespolcára szánunk. A regény cselekménye a második világháború idején játszódik, hősei falusi gyerekek, akik az embert próbáló körülmények közt igyekeznek megtalálni a játék és a gyermekkor örömeit. Hogy sikerül e nekik némiképp gondtalanná tenni életüket, megtudhatjuk e tanulságos könyvből, mely második kiadását érte meg ez esztendőben.

Felnőttekhez szól a két világháború közti csehszlovákiai magyar irodalom egyik elfelejtett alakjának. Tamás Mihálynak most kiadott három regénye, a „Két part közt fut a víz", a Mirákulum és a Drótvasút. A regények egy kötetben, a Csehszlovákiai Magyar Írók sorozatban jelentek meg. Sok meglepetést tartogatnak az érdeklődők számára, s bár igaz, hogy a szerző nem tartozik a magyar irodalom ismert, gyakran emlegetett alakjai közé, nem árt leporolni müveit, amelyek hazai irodalmunk klasszikus alkotásai. A „Két part közt fut a víz" nemzetiségi regény, két háború közti létünk gondjait, gondolkodásmódját tükrözi. A Mirákulum c. kisregénnyel szerzője annak idején még rangos irodalmi díjat is nyert a Nyugat c. folyóiratban. A Drótvasút „könnyebb" témájú, egy szerelmi háromszöget fest meg benne Tamás Mihály, három tragikusan végződő emberi életet.

Turczel Lajos irodalomtörténeti monográfiája, a „Két kor mezsgyéjén" alapvető mű hazai magyarságunk művelődéstörténetében. Elsősorban irodalmunk fejlődéstörténetét elemzi benne a szerző, ám általános képet is ad a kor (1918—1938) politikai és kulturális irányzatairól, a csehszlovákiai magyarság életkörülményeiről. A könyv második kiadásban jelent meg, a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatban.

S még egy irodalomtörténeti csemegét ajánlunk olvasóink figyelmébe, Karel Capek „Az irodalom margójára" című könyvét, mely magyarul most jelent meg először. A kiváló cseh író és újságíró apró, szellemes és találó publicisztikai remekeiből ad ízelítőt a válogatás. Sok mindent megtudhatunk belőle Capekról, az irodalomról, kortársairói és más írókról, de a nyelvről is, amellyel a szerző szívesen és gyakran foglalkozott.

KIÁLLÍTÁS

Már az első napokban szokatlanul sok látogatója volt a Dunamenti Múzeum és a komáromi (Komárno) járási Béketanács által a prágai Béke-világközgyűlés tiszteletére rendezett kiállításnak, melyen Zuzana Hlozníková grafikái, Peter Hlozník szobrai és Lubo Zelina festményei voltak láthatók.

Zuzana Hlozníková (1952) iparművészeti középiskolát végzett Bratislavában. Az itteni kiállítása a nyolcadik hazai tárlata, rajzai, illusztrációi, réz--és linómetszetei egyéni stílusúak. Ismert alkotása „Az ember lelkiismerete" című linóciklus. A mostani kiállításon Komáromban először mutatta be a „Háborúellenes motívumok" című sorozatát.

Peter Hlozník (1945) először a kerámia alapjaival ismerkedett meg, majd a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán, Jozef Kostka professzornál tanult. Alkotásaiban az ember háborútól, pusztulástól való féltése dominál, amit különösen a „Chile gipsz I—III." és a „Háború" című gipsz szobor hangsúlyoz.

A harmadik kiállító. Lubo Zelina (1943) murális festészet és gobelin szakon szerezte diplomáját. Festészetén az expresszionizmus és a kubizmus hatása érezhető. Nagyméretű vásznai, kisebb képei a háborús pusztítás borzalmait érzékeltetik, különösen a „Küzdelem I. és a „Háború szörnyűsége" című olajképek. S bár erről nem igen szoktunk Írni, a többi látogató nevében is szeretném kifejezni elismerésemet a múzeum vezetőségének és dolgozóinak a két nyelven elmondott megnyitóbeszédért, a művészek munkásságának magyar és szlovák nyelvű méltatásáért, s azért, hogy ezt a lenini eszmén alapuló elvet a katalógusok megszerkesztesenél es a kiállított müveket ismertető aláírásoknál is figyelembe vettek Nemcsak a művészetnek és a művészeknek használtak ezzel a látszólag jelentektelen módosítással.

Dr. HOFER LAJOS