Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-05 / 28. szám

MIKSZÁTH KÁLMÁN 4 Különös házasság ■ 4 Televízióra ZSURZS ÉVA 5 alkalmazta SZÁNTÓ ERIKA a Fáy (lefogja): Ne beszélj! Csak tán nem? Buttler: De ő az! Parasztleánynak öltözve. Meg mernék rá esküdni. Fáy: Képzelödöl. (A tárgyalóteremben és a folyosóján. Rang szerint lépcsőzetes asztaloknál hat kanonok ül. Elől a cusarum auditor generális, Jekelfalussy Ferenc ül a hosszt) zöld asztalnál, melyen a feszület áll. hátul a két házasságvédő, a fiskus és két nótárius. Buttler áll a feszület előtt esküre emelt kézzeL) Jekelfalussy: Esküszöl, hogy mindaz, amit itt előttünk házasságkötésedről elmondtál, a tisz­ta igazság? Buttler: Esküszöm. Törvényszolga: Gróf Buttler Jánosné született báró Dőry Mária. (Mária besiet a terembe.) Jekelfalussy: Mi a neved? Mária: Gróf Buttler Jánosné, született báró Dőry Mária. Jekelfalussy: Mi a vallásod? Mária: Római katolikus. Jekelfalussy: Hány éves vagy? Mária: Tizennyolc. Jekelfalussy: Van családod? Mária: Egy gyermekem van. Jekelfalussy: Felelj nekem, leányom, igaz hi­tedre. hogy amaz esküvel, mely téged Buttler János gróffal egyesített, azt felelte volna-e Butt­ler gróf az eskettetö plébános kérdésére, hogy nőül akar-e venni, hogy „nem akarom T’ (Dőry Mária elpirul.) Jekelfalussy: Mért nem felelsz, leányom? Buttler: Igenis azt feleltem. Nem akarom! Nem akarom! (Mária ránéz.) Jekelfalussy: Elrendelem, hogy Buttler János grófot, mivel a Szentszék előtt meg nem enge­dett módon viselkedett — hagyja el a termet. (Buttlert a teremszolga kivezeti.) Jekelfalussy: Tehát, leányom, mit mondott Buttler gróf? Mária: Nem tudom. Jekelfalussy: Hogyan? Nem emlékeznél ilyen fontos dologra? Mária: Annyira meg voltam indulva. Jekelfalussy: Az lehetséges. Igaz-e, amit a védlevél mond, hogy Buttler János gróf arra a kérdésre, hogy szeret-e, azt felelte volna: „nem”? Mária: Nem tudom, nem hallottam, sem ezt. sem azt. Jekelfalussy: Hát igaz-e hogy az esküvőnél jelen volt tanúk füle gyapottal volt betömve? Mária: Én nem láttam! Jekelfalussy: Hát az igaz-e, hogy midőn az eskető lelkész kezeiteket össze akará kötni a stólával, ellenállott, úgyhogy édesatyádnak kellett őt erőszakkal lefogni? Mária: Nem igaz. Jekelfalussy: Hogyan magyarázod mégis, édes leányom, hogy gróf Buttler János ezeket a vádakat emeli és fenntartja? (Mária áll. Hallgat.) Egy kényes kérdést teszek még hozzád, leányom, szedd össze minden erődet, hogy felelhess nekünk, kiket nem léha kíván­csiság vezet, hanem a kánoni törvények tisz­teletben tartandó szentsége, hogy általuk az igazság forrását megízlelhessük. Mondd meg nekem, gróf Buttler Jánosné. született báró Dőry Mária, leányom, mi igaz van abban, hogy őt, gróf Buttler Jánost, erőszakkal, álnok ravaszsággal, emelőgépen szállították föl a te ágyas szobádba? Mária: Nem tudom. Jekelfalussy: És mondd meg nekünk, mi történt ott azután! (Ajkait kinyitja, valamit ijkar mondani, de egyszerre összerázkódik és ájultan esik össze. A kanonokok felugrálnak, de az auditor visz­­szainti őket.) Jekelfalussy: Leányom, talán térj magadhoz a friss levegőn. A többi részletekre majd máskor kérdezünk ki. Szólítsa be — testvér — Szucsinka Jószefet a volt röszkei plébánost. Teremszolga: Szucsinka József. (A jezsuita kanonok feláll, jelzi, nem hivata­los a mondandója. Halkan, csak a papoknak.) Veress: A rendházból behozattuk Szucsinkát, akárhogy volt. a Szentszék most nem az ő viselt dolgait kell, hogy vizsgálat tárgyává tegye. Sáros: Nem is akarunk mi efféléről kérdezni. Jablonczy: „Aki valamely tüskét kivesz a lábból, az meggyógyítja a lábat, és Istennek tetsző dolgot cselekszik: aki azonban beljebb veri a tüskét, hogy ne látszassák, az nem gyógyítja meg a lábat, hanem megbetegiti az egész testet és még a saját lelkiismeretét is.” Véress: Csakhogy most nem e beteg tag kigyógyulása végett jöttünk össze. Akik a szent házasság intézményét támadják. Jablonczy: A szent házasságot, úgy tűnik, éppen e pap munkálkodása veszélyezteti. Jekelfalussy: Kanonok urak! Szucsinka: Laudetur Jézus Krisztus. Bírák (Morogva válaszolnak): „In etemum amen.” Jekelfalussy: Szucsinka József volt röszkei plébános. Esküszöl az élő istenre, hogy az igazat és csakis az igazat vallód. Veress: Csak arról akarunk kérdezni, fiam, hogy az esketési szertartás a Pázmány-féle rituálé szerint pontról pontra megtartatott-e? Győry (Buttler ügyvédje): Protestálok, a tör­ténetekre a tanú köteles minden reávonatko­­zó kérdésre válaszolni. Veress: Csak amely válasz nem ellenkezik papi hivatásával. (Buttler házában, a város­ban) Györy: Tettünk fel mi annak mindenféle keresztkérdést, de a jezsuiták mindig közbe­léptek a válaszadás előtt. Fáy: Hát ki volt ma az elölülő? Győry: Az auditor. v /folytatjuk/ 1415. VII. 6-án égették meg Ján Hús cseh egyházi és társadalmi refor­mátort. 1893. július 7-én született Vlagyimir Majakovszkij szov­jet-orosz költő. Július 8-án Fritz Platten svájci mun­kás, a nemzetközi munkásmozgalom jeles egyéniségé­nek centenáriumá­ra emlékezünk. 1838. július 8-án született Ferdinand von Zeppelin, a róla elnevezett léghajó megalkotója. Július 9-e az építő­ipari dolgozók nap­ja. 1843. július 9-én született Berta von Kinski-Suttner, No­­bel-díjas osztrák írónő és békehar­cos. Július 11-e a Mon­gol Népköztársaság állami ünnepe. Július 11-e a határőrség napja. Gyermekjátékok és mondókák Összegyűjtötte és feldol­gozta : Gágyor József MEGY A GYl'Rl VÁNDORÚTRA A régi fénykép az agyag­­golyókkal játszó fiúkkal a kétkötetes könyv borítóján nosztalgiát ébreszt az em­berben. Nem a régi idők, s nem is az elmúlt gyermek­kor, hanem a semmiből te­remtett játék varázsa után. Nos, épp ilyen játékok gyűjteménye ez a két kötet. A semmiből teremtett gyer­mekjátékok valójában a leg­többől születtek, amije a gyermeknek s az embernek van: a feltalálás képességé­ből, önmaga s a világ érzé­kelésének öröméből, a nyelv- és ritmusérzék impulzusaiból s tál mindenekelőtt szeretetbői, tréfából, gúnyból, kedveskedésből alakoskodásból — az érzelmek és a humor kimeríthetetler emberi tárházából. Gágyor József meglepően sokat talált gyűjtőhelyén: Galántár és vidékén ebből a játékkincsből. Nemcsak mennyiségre, hanerr teljességre nézve is páratlanul gazdag anyagot szedett össze < gyermekéletnek az ölbeli kortól a kamaszkor küszöbéig szint« minden szakaszára, a természetnek és a társaslétnek szint« minden változatára, alkalmára termett játékokból, a kisdedekké játszó ciróka-maróka-féléktő! egész az élet nagy és titokzatos eseményeit vagy épp fura, mulatságos, groteszk mozzanatait utánzó játékcselekményekig és mókázásokig. „... a nevelő nem lehet el a játékok beható ismerete nélkül. Szomorú gyermekkora nyomait holtáig viseli aki úgy nőt föl, hogy nem volt része bennük. Annak nincs sürgősebb teendője, mint utólag megtanulni, beleélni magát, mert enélkül nem férkőzik a gyermek leikéhez." Kodály Zoltánnak a magyar gyermekjátéko­kat rendszerező. 1951-ben megjelent műhöz fűzött szavaiból idéz Gágyor könyve bevezetőjében, s jobb ajánlással nem is bocsáthatná útjára ezt a szép, impozáns gyűjteményt. (Madách kiadó) (fukári) Betonon legeltetett lovak az egyik legújabb szlovák film címe, amit kezdetben kissé ugyan furcsának találunk, a film végén azonban fölöttébb találónak. A forgatókönyv a főszereplő, Emília Zimková azonos című regényé­ből készült saját átírásában, a rendező Stefan Uher, aki nemcsak új filmje szüzséjét választotta meg szerencsés kézzel, hanem a megfelelő szereplőgárdát is. S tekintettel a témára, a helyszínre ez utóbbi nem is volt olyan egyszerű. Vissza kellett adnia a kelet-szlovákiai táj színeit és ízeit, nézöközelbe kellett hoznia az ott élő emberek lelkületét, gondolkodásmódját, szavajárását, egyszóval mindazt, amitől Kelet-Szlovákia — Kelet-Szlovákia. Ez teljes egészében sikerült a film alkotóinak. Sőt, még ennél több is, hiszen a vásznon megjelenő — s tegyük hozzá, kitünően játszó, jószerivel ismeretlen kassai (KoSice) és preäovi színészek és műkedvelők ezzel lehetőséget kaptak erőpróbára, kitűnésre. Reméljük, hogy találkozunk még velük. A téma egyszerű, hétköznapi. Egy leányanya, Johanna, törté­nete, akinek felserdült lánya, Pavlina, hasonlóan kezdi életét, mint a mamája ... ___

Next

/
Thumbnails
Contents