Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-01-12 / 3. szám
Egészségünk védelmében V. Ilona prágai olvasónk kérdezi: Mitől érezzük magunkat egyensúlyban és mi lehet az oka. ha ez az érzés néhány pillanatra megszűnik? Az ember egyensúlyérzékelő szerve érzékeli a Földön uralkodó nehézkedést (gravitációt) és gyorsulást A gravitációs erő szabja meg testünk helyzetét a Földön, ezért egyensúly-érzékelésünk a feltétele az állásnak és a járásnak is. A gravitációt és tömegmozgást érzékelő szerv a sziklacsont üregében, a belső fülben levő labirintus. A labirintus két alapegységből áll. Az ún. statociszták a fej helyzetváltozásairól, a félkörös ívjáratok a fej és az egész test forgásakor szolgáltatnak az idegrendszernek olyan impulzusokat, amelyek segítségével az idegrendszer automatikusan biztosítja egyensúlyunkat. A statocisztákat félkörös bemélyedésekhez szokták hasonlítani, amelyekben érzékelő szőrsejtek vannak. A szőrsejtek a boltozat tetején mészkarbonát kristállyal, otolittal érintkeznek. Álló testhelyzetben ezek a kristályok az érzékelő szőrsejtekre állandó nyomást gyakorolnak. Ha fejünket bármilyen irányba elfordítjuk, a mészkristályok a fordulás irányába elfordulnak, s ennek következtében változik a szőrsejtekre gyakorolt nyomás. Ha zuhanáskor (pl. lefelé menet a liftben) az otolitek nem gyakorolnak nyomást a szőrsejtekre, furcsa érzésünk támad, amit „lift-reakciónak” is neveznek. Egyensúlyszervünk másik fontos építőeleme a félkörös ívjáratok. Belsejüket folyadék tölti ki és ott, ahol a három ívjárat találkozik, érzékelősejteket tartalmazó tömlő helyezkedik el. Ha a tér három síkjának bármelyik irányába elmozdulunk, a folyadék mozgásba jön és a tömlő szőrpamacsában ingerületet kelt. Ez az ingerület jut a különböző agyi rendszerekbe, amelyek együttesen irányítják szemünk állását, izmaink feszülését, az egyensúlyérzést. Átmeneti egyensúlyzavar keletkezik a körben forgó gyermeknél, ha hirtelen megáll. Hasonlót érezhetünk ájulás előtt, amikor az egyensúlyszabályozó agyi központok nem kapnak elég vért. Az ilyen szédülésérzés nem ritkán fülzúgással és verítékezéssel jár. A tengeri betegség is labirint-izgalom következménye. Egyes emberek nemcsak hullámzó vízen, a hajón, autóban, repülőgépen is érezhetnek egyensúlyzavart, hányingerük támad és hánynak. Ezt gyógyszer (tabletta, injekció vagy kúp) segítségével ki lehet védeni. Ugyancsak átmeneti, vagy tartós egyensúlyzavart alkoholos részegség, más vegyi ártalmak és gyógyszerek is kiválthatnak. Tartós egyensúlyzavart gyakran hallászavarral kombinálva az idegrendszer vagy az egyensúlyszerv gyulladásos károsodásai okozhatnak. Különleges helyet foglal el az egyensúlyzavarok csoportjában az ún. Méniére-tünetcsoport Lényege a teljes panaszmentesség közepette rohamszerűen keletkező szédülés, amelyhez fülzúgás, fejfájás és hányás társul. Oka nem ismeretes. Rendszerint olyan embereknél fordul elő, akik már előzőleg is hallásromlásban szenvedtek. Konyhasó-megszorítással, különböző értágítókkal. rendkívül ritkán műtéttel gyógyítják. Szépségápolás — „Nem magam, tizennégy éves kislányom nevében kérem, adjanak tanácsot, mit csináljon az éktelen kiütéseivel. Olyan csúnya az arca, hogy aki nem ismeri, azt hiszi, nem tisztálkodik rendesen, azért ilyen ápolatlan a bőre. Annyira gátlásos, hogy még a tanácskérő levelet sem merte megírni önöknek. Sajnálom szegénykémet, de én sem tudom mivel segíthetnék rajta, nem emlékszem, hogy nekem hasonló problémám lett volna gyerekkoromban .. A tizenévesek arcápolása komoly gondot jelent, mivel ennél a korosztálynál a leggyakoribb a pattanásos, mitesszeres bőr. Ennek oka nem az ápolatlanság, hanem hormonegyensúlyi zavarok. Pattanás, kiütés keletkezhet anyagcserezavar, helytelen táplálkozás és életmód következtében is, de az önök esetében, azt hiszem, nem erről van szó. Az ilyen kozmetikai hiba leküzdése igen sok türelmet, célszerű és rendszeres bőrápolást igényel, amit a belső és a külső kezelés összhangjával lehet csak elérni. Ezért lenne jó a panasszal orvoshoz fordulni, aki gyógyszeres kezeléssel segítene az átmeneti időszak zavarainak leküzdésében. Ami a külső kezelést illeti, ezt a tanácsot adhatjuk: A mitesszeres, pattanásos arcbőr olajosán fénylő — tulajdonképpen zsíros eredetű — ezért a bőr szárításával kezelhető. A pattanásokat ne nyomkodjuk, mert heg maradhat utánuk. A reggeli és esti mosakodás arra szolgál, hogy a pórusokat megtisztítsuk. A mosdáshoz kéntartalmú mosdószappant használjon a kislány, amely gyógyhatású és drogériákban, gyógyszertárban egyaránt kapható. További külső kezelésre arcszeszes letörléseket, kéntartalmú púdert ajánlunk, semmi esetre sem zsíros arckrémet, amely csak elmérgesítené, tovább izgatná a bőrt, hanem a kifejezetten e korosztály részére készített hatásos Teenager-krémet, amelyet kozmetikai iparunk már néhány éve forgalmaz. Egy kis vattacsomóra csepegtetett arcszesszel napközben és este is tisztítsa le kislánya az arcát, mert ez elősegíti a pattanások leszáradását és megakadályozza továbbfejlődésüket. Télen a kvarcolás is gyógyítja a pattanásoktól szenvedő bőrt. Előtte azonban minden esetben gyógyszappanos vízzel vagy arcszesszel mossuk le, hogy a kvarcolás jól átjárhassa a pórusokat. Még valamit ajánlhatunk, a gyógynövénypakolást és a gyógynövényfőzettel való arcgőzölést. A szaküzletekben külön a serdülők számára alkalmas keveréket árusítanak, amelyen fel van tüntetve a pontos adagolás is. Ez a valóban filléres gyógykezelés igen jó hatású, mert szárítja és gyógyítja is a túlságosan érzékennyé vált arcbőrt. A fürdésnél, zuhanyozásnál sokat segít a kefés masszázs vagy a mosdókesztyűs ledörzsölés, ugyanis igen sok esetben a háton is jelentkeznek mitesszerek. Levélírónknak pedig azt a tanácsot adjuk, hogy főzzön kislányának tápláló, de fűszerszegény és lehetőleg minél kevesebb nehezen emészthető, zsíros ételt. Kihez forduljunk? „Ördögi kör” jeligére A Munka Törvénykönyve 156. szakasza értelmében az a dolgozó anya, aki 15 évnél fiatalabb gyermekéről gondoskodik, kérheti a munkaadóját, hogy vagy rövidebb munkaidőt engedélyezzen (pl. 6 órás vagy fél napi beosztást), vagy a heti munkaidő beosztásának más, megfelelő szabályozását (pl. korábbi vagy későbbi munkakezdést, vagy befejezést) engedélyezze. Amennyiben az ilyen rendezésnek nincsenek fontos üzemeltetési akadályai, a munkaadó szervezet köteles az anya kérelmének eleget tenni. A Munka Törvénykönyve 51. szakasza 1. bekezdése c) pontja alapján törvényes felmondást adhat be azon az alapon, hogy gyermekéről gondoskodik. Ha meghatározott időre — mint írja, öt évre — kötötte a munkaszerződést, akkor az említett okból csak akkor nem adhat felmondást, ha a Munka Törvénykönyve 57. szakasza 2. bekezdése szerint ezt a felmondási okot kifejezetten kizárták. Ha a fentiek szerint a gyermekéről való gondoskodás okából felmondhat, akkor sem kell otthon maradnia, hanem kereshet helyileg vagy beosztásilag megfelelőbb munkahelyet, amely vagy közelebb esik lakóhelyéhez, vagy ahol kedvezőbb időbeosztással dolgozhat, esetleg ahol gyermekét (óvodában, napköziben) elhelyezheti. Dr. B. G. „Szülési szabadság márciustól” jeligére A Munka Törvénykönyve 157. szakasza értelmében a dolgozó nőnek 26 hetes — fizetett — szülési szabadságra van igénye, amelyet rendszerint a szülés várható napját megelőző negyedik hét kezdetétől kell kivennie. A kisgyermekről való anyai gondoskodás elmélyítése érdekében a dolgozó anyának — kérelmére — további fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni gyermeke kétéves koráig. Ezt annyi időre kapja, amilyenre kéri, de rendszerint legalább egy hónapra. — Erre az időre nincs igénye munkabérre, a törvényes feltételek teljesítése mellett — rendszerint két gyermekről való személyes gondoskodás esetén — gyermekgondozási segélyre van igénye. „Szabadság” jeligére: A törvényes üdülési szabadságra annak a dolgozónak van igénye, akinek a munkaviszonya a jelenlegi munkaadójánál már legalább 5 hónapig tart s a folyó naptári évben legalább 75 munkanapot ledolgozott A fizetett szülési szabadság ideje az üdülési szabadságra való igény szempontjából ledolgozott időnek számít. A fizetett szülési szabadság letelte után nyújtott további ú. n. fizetés nélküli szabadság ideje azonban nem tekintendő ledolgozott időnek, ebben az esetben az így elmulasztott munkaidő után — mégpedig az első 100 munkanap után — az évi szabadság 1/12 résszel, s minden további 25 elmulasztott munkanap után 1/12 résszel' csökken. Az 1983-as naptári évben tehát a fenti elvek alkalmazásával lesz majd fizetett üdülési szabadságra igénye. Dr. B. G. Négyszemközt „Ősz ez vagy már a tél?” jeligére. Azt kérdezi, hogy érdemes-e még egy negyvenhét éves özvegyasszonynak férjhez mennie? „Szeretek egy férfit, őszintén vonzódom hozzá, de nem szexre vágyom, azért szeretem, mert rendes, jó ember. Félek, hogy mi lesz akkor ha magához hív, és én már ilyesfajta örömöt nem tudok neki nyújtani? Olyan kihaltnak érzem magam, hiszen már tíz éve élek magányosan...” Kedves Olvasónk! Hadd mondjam meg mindjárt az elején: negyvenhét éves korban igenis érdemes férjhez menni, és tízévi magány után sem kell félni attól, hogy nem tud örömet adni és kapni. (Ezen a téren is, mint bármilyen más emberi kapcsolatban, általában azok a csalódottak, akik csak kapni akarnak.. .) A szervezet és az idegrendszer csodálatos módon vissza tudja idézni, vissza tud „találni” hosszabb szünet után is a régebben megismert örömhöz. A szexológusok egyöntetű véleménye szerint az, aki élete egyik szakaszában rendszeres és harmonikus nemi életet élt, a legnagyobb valószínűség szerint akár egy későbbi, új párkapcsolatban is megfelelő ráérzéssel, alkalmazkodóképességgel tudja megteremteni az összhangot. Ez természetesen a partnertől is ßigg. pontosabban attól, hogy ezen a téren mit vár el öntől a másik. Ha korban nem nagy az eltérés (ha nem jóval fiatalabb önnél), akkor feltehetően nem fogja elvárni öntől, hogy húszéves, tüzes és kacér menyecske módjára viselkedjék, és ö sem fog önhöz a huszonéves legényember hetyke és türelmetlen ostromlásával közeledni. Szerencsére, a szerelemben minden életkornak megvan a maga sajátos „tempója”. Tízévi társtalanságából azonban talán egyéb gondok is adódhatnak, amelyeket esetleg nehezebben hidalhatnak át. Sokszor a második házasság azért fut zátonyra, mert a partnerek együtt élve nem tudják egymást megszokni. Negyvenen túl minden embernek megvan a maga „kiépített” szokásrendszere, amelyen nem szívesen változtat, de talán akarva sem lenne képes rá. Ebbe a szokásrendszerbe nem az élet nagy, elvszerű dolgai tartoznak, hanem többnyire hétköznapi, apró, nélkülözhetetlen szertartásaink: felkelésünk, lefekvésümk, étkezéseink, évek hosszú sora alatt kialakult rendje, öltözködési szokásaink. Jó, ha két ember, az együttélésre készülve, ezekről a látszatra jelentéktelen semmiségekről is beszél, nehogy éppen a hétköznapok ,,csataterein” kelljen ádáz tusákat vívniuk egymással, csak azért — mondjuk —, mert az egyik nem tudja elviselni, hogy a másik fokhagymás pirítást szeret vacsorázni... A nagy ellentéteket könnyebb legyőzni, vagy könnyebb felettük napirendre térni. Jóval nehezebb napról napra megismétlődő, számunkra sokszor nem tetsző szokásaival együtt elfogadni a másikat. Kedves olvasónk, nem ijesztgetni akartam. Bizalma indított arra, hogy kéretlenül is felhívjam a figyelmét a„megszokás ” más buktatóira. Szeretettel üdvözli
