Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-06-14 / 25. szám

\ ynázunk tája Ribizlileves Hozzávalók: 1 liter ribiszke, 30 dkg cukor. 4 dl fehér asztali bor. kis fahéj, citrom. A ribiszkét szárától megtisztítjuk, meg­­fnossuk és szitán lecsurgatjuk. Egynegyed részét kevés porcukorral meghintve jégre tesszük. A többi ribiszkét szitán áttöijük, a megmaradt cukrot 5 dl vízzel felolvasztjuk, s hozzákevetjük az áttört ribiszkéhez. Ezután hozzáöntjük a fehér bort. az egészben ha­gyott ribiszkét, törött fahéjjal, kevés reszelt citromhéjjal és néhány csepp citromlével ízesítjük, egy-két órára hűtőbe vagy hideg helyre tesszük. Ribiszkemártás Hozzávalók: 40 dkg ribiszke, 6 dkg vaj, 5 dkg liszt, 10 dkg cukor. 1,5 dl tejföl, 2 dl fehér bor, 1/2 citrom, csepp só. A megtisztított ribiszkét kevés vízzel, bor­ral, cukorral feltesszük főni és néhány percig forraljuk. A 4 dkg vajból, a lisztből világos rántást készítünk; feleresztjük tejjel kevés húslevessel, simára keverjük, beleöntjük a ribiszkét levével együtt, hozzáadjuk a tejfölt (esetleg tejszínt) és jól felforraljuk. ízesítjük még, ha szükséges, és kis vajdarabokat mor­zsolunk a tetejére. Ribizlis szelet Hozzávalók: 14 dkg porcukor. 14 dkg vaj, 5 tojássárgája, 5 dkg mandula, 25 dkg dara­liszt és 1/2 csomag sütőpor. A cukrot a vajjal 1/2 óra hosszat keverjük (mixerben 10 percig). Hozzáadjuk az öt tojássárgáját, a darált mandulát, a sütőporral elkevert lisztet és összegyúrjuk. Meglisztezett gyúródeszkán kisodotjuk és óvatosan tepsibe tesszük. A megsült tésztát ribizlihabbal és ribizliszemekkel díszítjük. Habos ribizlitorta Hozzávalók: 3 tojásfehéije, 15 dkg finom kristálycukor, 5 dkg ribizliíz, 15 db piskóta, ribizliszörp és ribizliszemek. A három tojásfehérjéből és a fele cukorból kemény habot verünk. A maradék cukorból szirupot főzünk és azt forrón, folytonos ke­verés közben a habhoz öntjük. Kihűlésig tovább vetjük. Azután hozzáadjuk a ribisz­keízt és még egyszer alaposan felvetjük. Üvegtálban szétkenjük a hab felét, piskótá­kat rétegezünk rá és ribizliszörppel meglo­csoljuk. A maradék habot a tetejére tesszük és elsimítjuk. A torta tetejét friss ribiszkesze­mekkel díszítjük. Ribizlikrém Hozzávalók: 3 dl tejszín, 40 dkg ribiszke. 10 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor és 20 db piskóta. A tejszínből kemény habot verünk. Hoz­zákever ük az áttört ribiszkét, a cukrot, a vaníliás cukrot meg az összetört piskótát Az egészet összekeveijük és üvegtálban jégre tesszük, hogy megkeményedjen. Tálaláskor a krémet friss ribizliszemekkel díszítve adjuk asztalra. Szalámikosárkák gombasalátával Hozzávalók: 25 dkg szalámi, 30 dkg gom­ba. 10 dkg zöldborsó, majonéz, citromlé, kevés só. cukor, törött bors, retek és zöldpet­rezselyem a díszítéshez, olaj a szalámi kisü­léséhez. A szalámit bőröstül (így sütés közben nem ugrik össze) vékonyra vágjuk és forró olajon hirtelen mindkét oldalán átsütjük. Közben megtisztítjuk, feldaraboljuk és kevés sós víz­ben átfőzzük a gombát, leszűrjük, hozzáad­juk a párolt zöldborsót, összekeveijük a majonézzel, citromlével, sóval, cukorral, tö­rött borssal ízesítjük és megtöltjük vele a kihűlt szalámikosárkákat. Zöldpetrezselyem­mel, retekkarikákkal díszítve adjuk asztalra. T iidöv agdalékieves Hozzávalók: 40 dkg tüdő, 5 dkg zsír, 5 dkg liszt, 5 dkg vöröshagyma. 1 /2 gerezd fokhagyma, 1,5 dl tejföl, 1 db babérlevél pirospaprika, só. kis mustár, citrom és zöld­petrezselyem. A megmosott tüdőt 1.51 vízben sóval, babérlevéllel puhára főzzük, majd lehűtve ledaráljuk. Zsírból és lisztből sötétebb rán­tást készítünk, finomra vágott hagymát, fok­hagymát. vágott petrezselyemzöldet, piros­­paprikát teszünk hozzá. Felengedjük a tüdő levével, beletesszük a vagdalékot, citrommal, kevés mustárral ízesítjük és jól felforraljuk. Tálaláskor hozzákeveijük a tejfölt és vékony­­metéltre vágott, pirított zsemlével tálaljuk. Kolbászos rántotta Hozzávalók: 10 tojás, 25 dkg kolbász. 10 dkg füstölt szalonna, 15 dkg zöldpaprika, 5 dkg zsír, 15 dkg friss paradicsom, só, bors, 10 dkg reszelt sajt. A szalonnát apró kockákra vágjuk és serpenyőben üvegesre pirítjuk, hozzátesszük a vékony karikákra vágott kolbászt, kissé megpirítjuk benne, majd hozzáadjuk a kis darabokra vágott zöldpaprikát, a kockákra vágott paradicsomot, sózzuk, borsozzuk és gyors tűzön megpirítjuk, a felvert tojást megsózva ráöntjük és sütés közben villával kevergetve megsütjük, majd tálra csúsztat­juk. Reszelt sajttal meghintve azonnal tálal­juk. Sonkás-spenótos palacsinta Hozzávalók: 1 csomag palacsintaporból készült sós palacsinta, 1/2 kg paraj. 25 dkg füstölt hús, 20 dkg reszelt sajt, 1/21 tejföl A megfőzött füstölt húst leőröljük és ösz­­szekeverjük 2 dl tejföllel. A parajt megfőz­zük, levét leöntjük és tiszta vízben még egyszer átforraljuk, lecsurgatjuk, illetve jól kinyomkodjuk és 2 dl tejföllel összemixeljük. A kisütött sós palacsintákat egymásra fektet­ve felváltva kenjük meg a sonka- és a parajkrémmel minden harmadikat pedig re­szelt sajttal hintünk meg. A legfelső pala­csinta üres marad, ezt a maradék tejföllel kenjük meg és rászóljuk a maradék sajtot is. A töltött palacsintát forró sütőben kissé átsütjük, de nem pirítjuk meg. Ügy szeletel­jük, mint a tortát. Gonibasaláta Hozzávalók: 1/2 kg gomba, só, cukor, ecet. törött bors, citrom, vöröshagyma, pet­rezselyemzöldje, olaj. A megtisztított gombát darabokra vág­juk, és a finomra vágott hagymával (új­hagymának a szárát is belevágjuk) olajban megpároljuk. Megsózzuk, hozzáadjuk a fű­szereket, majd rövid lére eresztve pároljuk, utána hidegre tesszük. Az öntözés mellett legfontosabb munkánk ilyenkor a kapálás, ami alatt nemcsak a talaj la­zítását, porhanyósitását, hanem a gyomlálást is értjük. Aki ezt a munkát elhanyagolja, az jelentős terméshátránnyal ker­tészkedik, mert a gyomnövények elszívják a kerti vetemé­­nyek elöl a tápanyagokat, a fényt eltakarják, s ezáltal pótolhatatlan károkat okoz saját magának. Mikor kapál­junk, mikor gyomláljunk? Szinte állandóan, amint a gyom felüti a fejét, ámint az öntözéstől cserepessé válik a talaj, a gyökérzöldség között, a saláta, a káposztafélék között a növekedés, az érés sorrendjében. Irtsuk a káposzta leve­leit megtámadó bolhákat, tetveket, gyakran permetezzük az erősödő palántákat. A sárgadinnye, görögdinnye föl­dön futó indáit ajánlatos néhány kapavágásnyi földdel több helyen rögzíteni, hogy a szél ne tehessen kárt a növényekben. A földdel takart pontokon az indák gyakran le is gyökereznek, ezzel javítják a növény tápanyagfelvé­teli viszonyait. A folytonnövö paradicsomfajtákat karóhoz kötözhetjük, így a termés nem lóg le a földre, nem kezdi ki a csiga, nem szennyeződik, rothad, ha esőssé válik az idő. A művelés könnyebb, a termés több fesz. Van, ahol csak támaszrendszer mellett (karó vagy huzal) termelik a paradicsomot. A futóbabot gúla vagy sátor alakúan összetámasztott, 2—3 méter magas karókra futtathatjuk. Egy-egy karó tövébe 3—4 fészket is tehetünk, fészken­ként 3—4 babot vessünk. Házikertekben szokás a borsót kis vesszőkre futtatni, de ennek nincs sok jelentősége, mert a borsó rövid tenyészideje alatt úgysem igényel sok ápolási munkát. A paradicsom fattyazásával a főhajtáson lévő termések gyorsabb és erőteljesebb fejlődését érhetjük el. Ezt úgy végezzük, hogy a főhajtás hónaljaiból előtérő hajtásokat fiatal, zsenge korukban lecsípjük. Két főhajtást is hagyha­tunk egy tövön. Ezt a munkát főleg a karós paradicsomon érdemes elvégezni. Ha a hagymaágyásokban magszárat 5 nő 22) hozó egyedeket találunk, ezek magszárait még fiatal korban ki kell tördelni, különben ezek a hagymák nem fejlődnek ki. Ugyancsak vágjuk ki a sóskatövek magszára­it is, ha a sóskát folyamatosan akarjuk szedni. A saláta, a spenót, a retek magszárba indulását késleltetni lehet takarással, árnyékolással, mivel a felmagzást a hosszú nappalok idézik elő. A karfiol felső leveleit — a rózsák fehér színe érdekében — hajtsuk, illetve törjük rá a fejre, vagy a rózsák felett összefogva kötözzük össze. A sárga­dinnyét és az uborkát metszéssel korábbi és több ter­mésre serkenthetjük. A sárgadinnye csak az oldalhajtáso­kon hoz nővirágot (csak ezekből lesz termés), ezért a főhajtást 4—5 leveles korában két levélre vissza csípjük. Ha az oldalhajtások 7—8 levelesek, ezeket is visszacsíp­jük 5—5 levelesre. Ha ezeken a hajtásokon másodrendű oldalhajtások fejlődnek. 4—5 leveles korukban vissza­csípjük őket 2—3 levelesre. Az uborkát csak egyszer metsszük, a főhajtást 5—6 levél után visszacsípjük. A görögdinnyét nem szabad metszeni, mert a főhajtáson hozza nővirágait. A metszést mindig éles késsel végezzük, minden növény után 1,5 %-os nátronlúg oldatba mártsuk be, hogy a vírusos betegségeket ne terjesszük. Tekintve, hogy a köztes termelés hatással van a főnö­vényre és szorosan kapcsolódik a növényápolási tudniva­lókhoz, szóljunk erről is néhány szót. A köztes termelés­nek a házikertben nagy jelentősége van, mert a kis terület gazdaságos kihasználása ennek alkalmazásától függ. A legtöbb kerti vetemény lombozatával foglalja le a vetés­­területet, míg más növények inkább gyökérzetük fejlődé­se számára igényelnek nagyobb helyet. E kétféle igény összehangolása, valamint a tenyészidők hossza szerint lehet kombinálni, mit mivel ültethetünk, illetve mit minek a helyébe vethetünk, hiszen az egyes növények nem foglalják el egész év során a termőföldet. Ezért a növé­nyek tenyészidejének ismeretében egy év leforgása alatt több növényt is termelhetünk ugyanazon a területen ún. elő- vagy utónövények formájában. Korai fejes saláta (közé) után ültethetünk zellerpalántát, vagy paradicsomot, paprikát. Zöldborsó után júliusban őszi szedésre karfiolt, kései kelkáposztát, kései karalábét, nyári káposztát. Hasonlóképpen hasznosítható a korai burgonya után felszabaduló terület is. Zöldbab és korai káposztafélék után augusztus hónapban spenótot vethe­tünk. Vörös- és fokhagyma után őszi szedésre (eltevésre) borsót, májusi saláta (közé) után eltevésre való uborkát, a korai uborka és tök közé ritkásan csemegekukoricát vethetünk, vagy tavaszi salátát, korai karalábét palántáz­­hatunk. Nyári retket a paradicsomsorok közé, hónapos retket a ritkábbra vetett petrezselyem vagy sárgarépa sorai közé, a céklát, téli retket a július közepére felszaba­duló területekre, nyár végén ismét salátát őszi fogyasz­tásra, s ugyanúgy magról sorra vethetünk hagymát is. Arra ügyeljünk, hogy a vetésforgó szabályainak megfe­lelően ne kerüljön azonos főnövény két évben egymás után a talajba, ezért osszuk be okosan kertünket, hogy a tápanyagfelhasználás, rovar- és kártevő szaporodás szempontjából felváltva kerüljenek veteményeink a kerti földbe.

Next

/
Thumbnails
Contents