Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-05-24 / 22. szám
fórum Kérdez: Nagy Erzsébet bratislavai lakos Hallottam, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével lehetséges külföldön élő személyek felkutatása. Mikor fordulhat valaki szervezethez és hogy kell eljárnia? Válaszol: Ivana HaSplová, a Csehszlovák Vöröskereszt Szövetségi Bizottsága külügyi osztályának szakelőadója. Nyomozó részlegünk külföldi-, vagy külföldön tartózkodó csehszlovák állampolgárok felkutatásával foglalkozik, hazánkban élő közeli hozzátartozóik, ismerőseik kérésére. A keresettek lehetnek olyan személyek is. akik az ismeretségkötés után véletlenül, vagy tudatosan elfelejtették megadni címüket. Sajnos, sok esetben teherbe esett lányok fordulnak hozzánk segítségért, hogy megtalálják születendő gyermekük külföldi édesapját. A külföldi országok Vöröskereszt szervezetei azonban csak a közeli hozzátartozók felkutátásával hajlandók foglalkozni, és általában elutasítják e kéréseket és azt javasolják, hogy a kereső forduljon ahhoz az illetékes postához vagy rendőrséghez, amelyhez a keresett személy utolsó értesülés szerint tartozott. A legtöbb országban csak háború, politikai esemény és természeti katasztrófa következtében eltűnt családtagok felkutatására hivatott a Vöröskereszt kereső szolgálata. Az apai kötelességek elől bujkáló férfiak megkeresése különösen azokban az államokban reménytelen, amelyekben nem is létezik törvény a gyermektartásra. De még a Vöröskereszt eredményes nyomozása sem jelenti azt, hogy a kereső megtudja a címet, mert ahhoz a keresett beleegyezése is feltétlenül szükséges. Ez a hazánkban keresettek esetében is érvényes. A Vöröskerészt egy államban sem kényszeríthet senkit arra, hogy felfedje hollétét valaki előtt és kapcsolatot teremtsen az iránta érdeklődővel, ez a keresett magánügye. Ráadásul a keresők nagy része olyan kevés adatot ismer, hogy gyakran el sem indíthatjuk a nyomozást. Az említett okok miatt az általunk hivatalosan meginditott nyomozások fele sem jár sikerrel. Viszont általában gyors és emberséges intézkedési tapasztalunk — szinte a világ minden országában — az igazán komoly esetekben. Pl. ha idős, magányos beteg ember egyetlen, külföldön élő gyermekét keresi. Mi minden esetben értesítjük a hozzánk fordulókat arról, hogy a nyomozást megindítottuk, vagy sem. A nyomozás sok esetben évekig is elhúzódhat, s nekünk nem áll módunkban figyelemmel kísérni minden esetet, de ha megkapjuk valamelyik keresett címét, biztosan továbbítjuk a keresőnek, ezért minket sürgetni felesleges. Az elmondottak ellenére sok embernek nyújt segítséget ez a szolgálat. Ezért azoknak, akik a jövőben hozzánk fordulnak, elmondom, hogy mit kell tudatniuk velünk a keresés eredményessége érdekében: a keresett személy teljes nevét, születésének idejét és helyét, állampolgárságát, nemzetiségét, esetleg az időpontot, amióta külföldön tartózkodik, családi állapotát, foglalkozását (az eredetit, vagy a legutóbbit), valamint utolsó ismert lakhelyének címét. Jó segítségül szolgál a keresettről szóló utolsó hír is. A kérvényen természetesen fel kell tüntetni a kereső nevét, címét és a keresett személyhez való viszonyát is. Nem tartozik viszont hatáskörünkbe a Csehszlovákiában élő személyek keresése. Köszönöm a tájékoztatást. Tehát, akik szeretnék megtalálni külföldön élő hozzátartozójukat, jó ismerősüket, forduljanak bizalommal a Csehszlovák Vöröskereszt Szövetségi Bizottsága külügyi osztályának nyomozó részlegéhez, hiszen a helyi, járási vagy kerületi szervezetek is ide továbbítanak minden ilyen kérvényt. A cím a következő: Ceskoslovensky ferveny kríl Federální vybor. Pátrací oddélení Thunovská 18 118 04 Praha BARANYAI LAJOS r Hunk a sorban, s közben nézegetjük, Amelyik húsból is kérjünk. így felakasztva, a szögön egészen jól mutat minden darab; a hentes is olyan ügyesen fordítja felénk, hogy elégedetten mondjuk ki: ebből kérek. Csak amikor otthon kibontjuk a csomagot, forgatjuk kedvetlenül, mert nem az, amit akartunk. S már mondjuk is a magunkét: ezért a pénzért igazán adhatott volna zsír-faggyúmenteset. szép szeleteket. S közben eszünkbe sem jut, hogy ugyanezt mondhatja minden háziasszony — igazuk is van —. és arról is megfeledkezünk, hogy a vágóhídra kerülő állatnak nemcsak combhúsa, szűzpecsenyéje, karaja van, hanem szegye, tartja, lábszárhúsa. lapockája is. Sorbanállás közben még azok sem gondolnak rá, akik „termelik”, ők általában örülnek, hogy egyáltalán friss húshoz jutnak. Mert nekik a munkaidejük is olyan, hogy — amikor nyitják az üzletet — még munkában vannak, a délutáni áruelosztáskor pedig már megint az istállóba szólítja őket a kötelesség, nem álldogálhatnak az üzlet előtt. A bátkai állami gazdaság állatgondozói sincsenek vele másképp. 1975-től — amikor 800 tonna sertéshúst adtak piacra — folytonosan emelkedett az évi termelésük. Idén már 1900 tonna sertéshús szerepel a tervben, ami nem kevés, különösen akkor, ha figyelembe veszszük, hogy az állattenyésztési részleg feladata még 17 000 elválasztott malac gondozása is. Mindezzel nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a rimaszombati (Rim. Sobota) járásban folyamatos legyen a sertéshús-ellátás. 1972-ben, amikor a nagyhizlalda bővítésére sor került, az állattenyésztésben mindössze harmincötén dolgoztak. Azóta megkétszereződött a dolgozók száma is, akiknek több mint a fele nő. Huszonöt állatgondozó, egy ökonómus, könyvelő, zootechnikus, egészségügyi technikus és raktáros alkotja a nők csoportját. A környező falvakból járnak a Füge (Figa) és Kálosa (KáloSa) községek között lévő sertéstelepre. Néhány évvel ezelőtt még 11 farmon, a környező — az állami gazdasághoz tartozó — községekben szétszórva biztosították a hústermelést, ma a nagy kapacitású Bios hizlaldában már önműködő etetők, gépek segítségével nevelik az állatokat. Rusznyák Rózsa és társai dicsérik is a gépeket, hiszen ma már csupán a takarítást végzik hagyományos módon. Az asszonyoknak — akik Kálosáról, Alsó- és Felsővályból (Nizné a Vysné Valice), Gömörmihályiból (Gém. Michalovce), Fügéből dolgoznak itt, két műszakban — minden héten van egy szabad napjuk, hogy az állandó munka mellett is maradjon idejük elvégezni az otthoni teendőket. A hústermelés fontos feladat, hiszen jólétünket, életszínvonalunkat azzal is mérjük, mit kapunk a hentesnél, mennyit kell várni arra az árura, amelyet venni szeretnénk. A termeléshez azonban meg kell teremteni a feltételeket; nemcsak a korszerű istállót, a jó takarmányellátást, hanem a dolgozók jó munkakörülményeit is. Az állami gazdaság vezetősége erre nagy súlyt fektet, hiszen elégedettségüktől, jó közérzetüktől nagyrészt függenek a termelési eredmények is. Az új szociális létesítményben öltöző, mosdó, étterem található. A dolgozók munkába érkezésükkor átöltözhetnek, a távozás előtt megturödve, felfrissülve vehetik fel újra utcai öltözéküket.
