Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-05-24 / 22. szám

fórum Kérdez: Nagy Erzsébet bratislavai lakos Hallottam, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével lehetséges külföldön élő személyek felkutatása. Mikor for­dulhat valaki szervezethez és hogy kell eljárnia? Válaszol: Ivana HaSplová, a Csehszlovák Vöröskereszt Szövetségi Bizottsága külü­gyi osztályának szakelőadó­ja. Nyomozó részlegünk külföldi-, vagy külföldön tartózko­dó csehszlovák állampolgárok felkutatásával foglalkozik, hazánkban élő közeli hozzátartozóik, ismerőseik kérésére. A keresettek lehetnek olyan személyek is. akik az ismeret­ségkötés után véletlenül, vagy tudatosan elfelejtették meg­adni címüket. Sajnos, sok esetben teherbe esett lányok fordulnak hozzánk segítségért, hogy megtalálják születendő gyermekük külföldi édesapját. A külföldi országok Vörös­­kereszt szervezetei azonban csak a közeli hozzátartozók felkutátásával hajlandók foglalkozni, és általában elutasít­ják e kéréseket és azt javasolják, hogy a kereső forduljon ahhoz az illetékes postához vagy rendőrséghez, amelyhez a keresett személy utolsó értesülés szerint tartozott. A legtöbb országban csak háború, politikai esemény és természeti katasztrófa következtében eltűnt családtagok felkutatására hivatott a Vöröskereszt kereső szolgálata. Az apai kötelessé­gek elől bujkáló férfiak megkeresése különösen azokban az államokban reménytelen, amelyekben nem is létezik tör­vény a gyermektartásra. De még a Vöröskereszt eredményes nyomozása sem jelenti azt, hogy a kereső megtudja a címet, mert ahhoz a keresett beleegyezése is feltétlenül szükséges. Ez a hazánkban keresettek esetében is érvényes. A Vöröske­­részt egy államban sem kényszeríthet senkit arra, hogy felfedje hollétét valaki előtt és kapcsolatot teremtsen az iránta érdeklődővel, ez a keresett magánügye. Ráadásul a keresők nagy része olyan kevés adatot ismer, hogy gyakran el sem indíthatjuk a nyomozást. Az említett okok miatt az általunk hivatalosan megindi­­tott nyomozások fele sem jár sikerrel. Viszont általában gyors és emberséges intézkedési tapasztalunk — szinte a világ minden országában — az igazán komoly esetekben. Pl. ha idős, magányos beteg ember egyetlen, külföldön élő gyermekét keresi. Mi minden esetben értesítjük a hozzánk fordulókat arról, hogy a nyomozást megindítottuk, vagy sem. A nyomozás sok esetben évekig is elhúzódhat, s nekünk nem áll módunkban figyelemmel kísérni minden esetet, de ha megkapjuk valamelyik keresett címét, biztosan továbbítjuk a keresőnek, ezért minket sürgetni felesleges. Az elmondottak ellenére sok embernek nyújt segítséget ez a szolgálat. Ezért azoknak, akik a jövőben hozzánk fordulnak, elmondom, hogy mit kell tudatniuk velünk a keresés eredményessége érdekében: a keresett személy teljes nevét, születésének idejét és helyét, állampolgárságát, nemzetiségét, esetleg az időpontot, amióta külföldön tartóz­kodik, családi állapotát, foglalkozását (az eredetit, vagy a legutóbbit), valamint utolsó ismert lakhelyének címét. Jó segítségül szolgál a keresettről szóló utolsó hír is. A kérvényen természetesen fel kell tüntetni a kereső nevét, címét és a keresett személyhez való viszonyát is. Nem tartozik viszont hatáskörünkbe a Csehszlovákiában élő személyek keresése. Köszönöm a tájékoztatást. Tehát, akik szeretnék megtalálni külföldön élő hozzátartozójukat, jó ismerősüket, forduljanak biza­lommal a Csehszlovák Vöröskereszt Szövetségi Bizott­sága külügyi osztályának nyomozó részlegéhez, hiszen a helyi, járási vagy kerületi szervezetek is ide továbbí­tanak minden ilyen kérvényt. A cím a következő: Ceskoslovensky ferveny kríl Federální vybor. Pátrací oddélení Thunovská 18 118 04 Praha BARANYAI LAJOS r Hunk a sorban, s közben nézegetjük, Amelyik húsból is kérjünk. így fela­kasztva, a szögön egészen jól mutat minden darab; a hentes is olyan ügyesen fordítja felénk, hogy elégedetten mondjuk ki: ebből kérek. Csak amikor otthon kibontjuk a csomagot, forgatjuk kedvetlenül, mert nem az, amit akartunk. S már mondjuk is a magunkét: ezért a pénzért igazán adhatott volna zsír-faggyúmenteset. szép szeleteket. S közben eszünkbe sem jut, hogy ugyanezt mondhatja minden háziasszony — igazuk is van —. és arról is megfeledkezünk, hogy a vágóhídra kerülő állatnak nemcsak combhú­sa, szűzpecsenyéje, karaja van, hanem szegye, tartja, lábszárhúsa. lapockája is. Sorbanállás közben még azok sem gondol­nak rá, akik „termelik”, ők általában örülnek, hogy egyáltalán friss húshoz jutnak. Mert nekik a munkaidejük is olyan, hogy — amikor nyitják az üzletet — még munkában vannak, a délutáni áruelosztáskor pedig már megint az istállóba szólítja őket a kötelesség, nem álldo­gálhatnak az üzlet előtt. A bátkai állami gazdaság állatgondozói sin­csenek vele másképp. 1975-től — amikor 800 tonna sertéshúst adtak piacra — folytonosan emelkedett az évi termelésük. Idén már 1900 tonna sertéshús szerepel a tervben, ami nem kevés, különösen akkor, ha figyelembe vesz­­szük, hogy az állattenyésztési részleg feladata még 17 000 elválasztott malac gondozása is. Mindezzel nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a rimaszombati (Rim. Sobota) járásban folyamatos legyen a sertéshús-ellátás. 1972-ben, amikor a nagyhizlalda bővítésére sor került, az állattenyésztésben mindössze harmincötén dolgoztak. Azóta megkétszerező­dött a dolgozók száma is, akiknek több mint a fele nő. Huszonöt állatgondozó, egy ökonó­­mus, könyvelő, zootechnikus, egészségügyi technikus és raktáros alkotja a nők csoportját. A környező falvakból járnak a Füge (Figa) és Kálosa (KáloSa) községek között lévő sertéste­lepre. Néhány évvel ezelőtt még 11 farmon, a környező — az állami gazdasághoz tartozó — községekben szétszórva biztosították a húster­melést, ma a nagy kapacitású Bios hizlaldában már önműködő etetők, gépek segítségével ne­velik az állatokat. Rusznyák Rózsa és társai dicsérik is a gépeket, hiszen ma már csupán a takarítást végzik hagyományos módon. Az asszonyoknak — akik Kálosáról, Alsó- és Felsővályból (Nizné a Vysné Valice), Gömör­­mihályiból (Gém. Michalovce), Fügéből dol­goznak itt, két műszakban — minden héten van egy szabad napjuk, hogy az állandó munka mellett is maradjon idejük elvégezni az otthoni teendőket. A hústermelés fontos feladat, hiszen jólé­tünket, életszínvonalunkat azzal is mérjük, mit kapunk a hentesnél, mennyit kell várni arra az árura, amelyet venni szeretnénk. A termelés­hez azonban meg kell teremteni a feltételeket; nemcsak a korszerű istállót, a jó takarmányel­látást, hanem a dolgozók jó munkakörülmé­nyeit is. Az állami gazdaság vezetősége erre nagy súlyt fektet, hiszen elégedettségüktől, jó közérzetüktől nagyrészt függenek a termelési eredmények is. Az új szociális létesítményben öltöző, mos­dó, étterem található. A dolgozók munkába érkezésükkor átöltözhetnek, a távozás előtt megturödve, felfrissülve vehetik fel újra utcai öltözéküket.

Next

/
Thumbnails
Contents