Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-05-10 / 20. szám
KROCSÁNY DEZSŐ, AZ SZSZK MUNKAÜGYI ÉS NÉPJÓLÉTI MINISZTERE A dolgozó nőkért Pártunk és kormányunk népjóléti programja felöleli társadalmi életünk minden területét. Ennek lényeges része a nőkről, nevezetesen a dolgozó nőkről, anyákról való gondoskodás. Mindazok a változások, amelyekkel a szocialista társadalom a nők helyzetét javította, ma szembetűnően visszatükröződnek a nők magas fokú gazdasági aktivitásában. Az anyáról, a gyermekről és a családról való sokoldalú gondoskodást mind politikai, mind társadalmi szempontból rendkívül fontosnak tartjuk, s ezért az ezzel összefüggő kérdések megoldását a fejlett szocialista társadalom építésében a legfontosabb feladatok közé soroljuk. Szocialista társadalmunk fokozatosan megteremtette és megteremti a kedvező feltételeket ahhoz, hogy a nők egyrészt eleget tehessenek természetes anyai hivatásuknak, másrészt, hogy bekapcsolódhassanak a társadalmi munkafolyamatba és közéleti tevékenységet is vállalhassanak. Mindezt a munkajogi rendeletek és intézkedések egész sora védi, ide tartozik például a munkaidő megfelelő módosítása, az éjszakai munka és néhány munkamenet tiltása, a szolgálati utakra vonatkozó rendeletek és egyéb módosítások, könnyítések, amelyeket egyébként a Munka Törvénykönyve rögzít. Ugyancsak rendeletek és intézkedések egész rendszere biztosítja a családok és a gyermekek jólétét szolgáló pénz és természetbeni juttatások, segélyek és kedvezmények egész rendszerét is. A családoknak nyújtott segítség formái immár hagyományosak, és a gyermekes családoknak nyújtott népjóléti szolgáltatásokkal együtt olyan intézkedések rendszerét alkotják, amellyel a társadalom jelenleg az anyáknak csaknem minden élethelyzetben segítségükre lehet. Az SZSZK-ban a gyermekes családok megsegítésére tavaly 13 milliárd Kös-t fordítottunk, egymilliárddal többet, mint az 1981-es évben. A gyermekes családoknak nyújtott pénzbeli segély legjelentősebbike a családi pótlék, ami a pénzbeli segélyek 75 százalékát teszi ki. Tavaly februártól gyermekenként 40 Kős-val emelkedett ez az összeg. A rokkant gyermekek havi 300 Kés járadéka 500 Kcs-re emelkedett abban az esetben, ha a rokkant gyermekről a család gondoskodik. Ugyancsak tavaly februártól 500 Kös-ról 600-ra emelkedett a gyermekgondozási segély, amelyet azok az anyák kapnak, akik második és minden további gyermekükről otthon kívánnak gondoskodni. Hasonlóképpen száz koronával emelkedett az a járulék, amelyet a kötelező katonai szolgálatát töltő apa után kapnak a családok. A dolgozó nők szükségleteit terhességük és anyaságuk ideje alatt lényegében fedezi a társadalmi segély összege. S mert népgazdaságunk több ágazatában a munkát el sem tudjuk képzelni a női munkaerők nélkül, elsőrendű érdekünk, hogy a nők szülési vagy gyermekgondozási szabadságuk után visszatérjenek korábbi munkahelyükre, s hogy minden feltételük adva legyen munkájuk végzéséhez, és ugyanakkor zökkenő nélkül gondoskodhassanak gyermekeikről, elláthassák családjukat. A párt és az állam állandó igyekezete ellenére e problémák pozitív megoldását még mindig gátolják bizonyosfajta hiányosságok, amelyek megnehezítik a dolgozó nők, elsősorban a dolgozó anyák életét és munkáját. A nők önmegvalósítása a munkában aránylag bonyolult, különös tekintettel anyai hivatásukból eredő kötelességeikre, a gyermeknevelésre, családjuk ellátására. A nők munkán kívüli megterhelése még túlságosan nagy, s ezt még súlyosbítják a szolgáltatásokban, a kereskedelemszakképzettségében, egyenjogúságukban a munkában, partnerkapcsolataikban és a családban. A nők gazdasági aktivitása ma már eléri a 88 százalékot. Az SZSZK népgazdaságának szocialista szektorában (a földmüvesszövetkezetek nélkül) az 1982-es év végéig összesen 907 936 nő dolgozott, az összes dolgozónak 45,6 százaléka. ben mutatkozó hiányosságok, amelyeket csak a CSKP 6. plenáris ülése után kezdtek határozottabban felszámolni. Ezzel kapcsolatban kulcskérdés a gyermekek elhelyezése a a bölcsődékben és az óvodákban. Ha az anya tudja, hogy gyermekéről egész nap jól gondoskodnak, ha nem kell fértenie, csak akkor tud összpontosítottan dolgozni, nyugodtan és felelősségteljesen teljesíteni kötelességét. A szülők igényét bölcsődére és óvodára azonban már évek óta nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Ezeknek a gyermekintézményeknek a kapacitása mindeddig nem elegendő. Tavaly például 2392-vel gyarapodott a bölcsődei helyek száma. Ennek 29 százalékát saját kezdeményezésükből gazdasági szervezetek és szövetkezetek hozták létre. A gyermekintézmények más formáit is támogatjuk, így a mikrobölcsődéket. amelyek tavaly öszszesen 335 hellyel rendelkeztek. Évente növekszik a férőhelyek száma az óvodákban is, tavaly például 5650-nel lett több. Szlovákiában 242 932 gyermek jár óvodába. Ez az adott populációs évfolyamok 83,6 százaléka. Külön gondot fordítunk az ötéves gyermekekre, a jövendő elsősökre, jelenleg 95 százalékuk jár óvodába. A gazdasági szervezetek gondoskodása a nőkről benne foglaltatik a vállalati népjóléti fejlesztési programokban. Ennek a fejlesztésnek anyagi fedezete a 7. ötéves tervben elérte a 22,6 milliárd Kcs-t. Ezekben a programokban nagy gondot fordítanak a munkakörnyezetre és a munkafeltételekre. Céltudatos törekvés eredménye, hogy a vállalatoknál, főleg a termelésben, fokozatosan mind kevesebb nő dolgozik veszélyes munkahelyen és olyan munkakörben is, ahol a megengedettnél nagyobb terhet kell emelgetniük. A munkafeltételek fontos része a nők munkaidő beosztása. A szervezetek figyelembe veszik a nők érdekeit a munkakezdésnél, illetve a műszak-módosításoknál. Például módosított a kisgyermekes anyák munkaideje, csak az első műszakban dolgoznak, nem osztják be őket éjszakai munkára és túlórára. Ott, ahol a nők éjszakai munkáját nehéz pótolni, kötelesek őket intenzívebb szociális gondoskodásban részesíteni, például meleg ételről, frissítőkről gondoskodni, fokozzák a munkabiztonsági ellenőrzést és így tovább. Mindenütt rendszeresen gondoskodnak a munkabiztonságról és a nők munkavédelméről. Ott, ahol szükséges, személyre szabott munkaeszközöket kapnak, sok helyütt egészségügyi szolgáltatást is bevezetnek, kiterjesztik az üzemi étkeztetést és a vállalati üdülési lehetőségeket. A gazdasági tervek rendszerében ebben az ötéves tervben kaptak helyet első Ízben a káder- és személyzeti, valamint a szociális fejlesztés tervei is. A dolgozókról való gondoskodásra a költségvetések nem csekély pénzösszeget irányoznak elő, s ez. ha okosan, meggondoltan és célszerűen élnek vele, valóban tág lehetőségeket kínál. A dolgozó nőkről való gondoskodás formái különbözőek, sokrétűek. Például a humennéi Chemlon tavaly 120 ágyas éjszakai szanatóriumot helyezett üzembe. Ennél a vállalatnál 3500 nő dolgozik. Orvosi ajánlatra a szanatóriumot nagyobbára azok a nők veszik igénybe, akik poros, illetve zajos munkahelyen dolgoznak. Három hétig minden nap műszak végeztével itt kapják meg az előirt gyógykezelést: inhalációt. masszázst, vízkúrát és így tovább. Ilyen berendezést működtetnek már a partizánskei cipőgyárban, a strázskei Chemkoban és még több más nagyvállalatnál. A bratislavai Prior áruházban, a partizánskei cipőáruházban, a nitrai bútorüzletben már megoldották a terhek emelését, szállítását, a trnavai Figaróban új egészségügyi központot építettek, a Dvory nad Zitavou-i Aurora szövetkezetben és a nitrai Agrokomplexben a nők számára új higiéniai berendezést adtak át. Egyes üzemekben, például a bratislavai Slovnaftban, a partizánskei cipőgyárban, a strázskei Chemkoban szakembereket — szociológusokat és pszichológusokat alkalmaztak, akikhez a nők a legkülönbözőbb családi vagy munkahelyi problémáikkal fordulhatnak. A túlnyomóan jó eredmények ellenére ezen a téren még sok a feltáratlan tartalék. A hetedik ötéves terv következő éveiben a népjóléti fejlesztés ismételten kiterjed a munkakörnyezet javítására, a munkabiztonság fokozására, a veszélyes munkahelyek számának csökkentésére. A terv magába foglalja újabb egészségügyi központok és gyermekintézmények építését, létesítését, és javulni fog a közétkeztetés, valamint a dolgozók aktív pihenésének lehetőségei. A szocialista országépités évei alatt a férfiak többsége megváltoztatta nézetét a nők egyenjogúságáról. De még sok munkahelyen e téren is vannak hiányosságok, okai többnyire szubjektív felfogásra vezethetők vissza. Ezt bírálni kell és a leghatározottabban felszámolni. A dolgozó nőkről való sokoldalú gondoskodás, jó munkakörülményeik, munkájuk igazságos anyagi és erkölcsi elismerése, az elvtársi kapcsolatok, a szakmai és politikai továbbképzésükhöz nyújtott segítség — ezek olyan gondok, amelyekkel a vállalatok, az üzemek, a szövetkezetek és egyéb létesítmények vezető dolgozóinak állandóan és felelősen kell foglalkozniuk, közösen a pártszervezetekkel és a szakszervezetek üzemi bizottságaival. Gazdaságunk további fejlődése, a feladatok, amelyeket életszínvonalunk megtartása, illetve emelése ró ránk, nem nélkülözhetik a nők munkáját, sem közéleti tevékenységét, miközben nekik gyermekeikkel, családjukkal is törődniük kell. Ezért a munkaadók, a nemzeti bizottság, a szakszervezetek elsőrendű kötelessége, hogy számukra jó munkafeltételeket teremtsenek és mindennapi életünk más területein is megkönnyítsék kötelességeik teljesítését. (nős)
