Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-05-03 / 19. szám

A laposöltéses talán a legalkalmazkodóbb hímzésféleségünk.

Sokféleképpen felhasználhatjuk, s mindig más hatást érünk el vele aszerint, hogy milyen alapanyagra milyen minőségű fonallal dolgozunk. A vastag posztó vagy kendervászon, s a hozzá választott durva tapintású szőrfonal például erőteljes benyomást kelt, ha selyemre dolgozunk vékony fém- vagy selyemszállal, könnyed, áttetsző lesz a munkánk. A legtöbb motívum tágítható vagy szűkíthető a fonalvastagság, illetve a kelme szövetének sűrűsége szerint. így régi, értékes, de sokszor már elfelejtett mintákat a nagymamák szekrénye alján lapuló kötényekről, ingekről, kosárkendőkről vagy nagy abroszokról egészen kitűnő módon alkalmazhatunk mai körülményeink között is, ízlésünknek és igényeinknek megfelelően. Kis merészség és ötletesség csupán, s blúzunk, abroszunk vagy akár függönyünk is egészen eredeti és saját tervezésű alkotás lesz. A képünkön látható kis kendő készítője is a régi hagyományokhoz nyúlt vissza. Egy hetényi jegykendőről vett indás virágmintát fogalmazott újra eredeti elrendezésben mai alapanyagokkal, halvány rózsaszín műselyemre ragyogó, fehér hímzőpamuttal dolgozva. A minta — a sarokban elhelyezett név elhagyásával — térítőn, lágy anyagból készült blúzok galléiján, mazsettáján is szépen mutat.-kaideje

Itt a

A sparga i6yt:i ■ ___

mintegy 3—4 cm-es rész. Ez vajpuha, nincsenek benne kemény rostok. Mivel a spárgafejek gyorsan puhulnak, a spárgát úgy főzzük, hogy a megtisztított szálakat csomódba kötve fazékba állítjuk, majd annyi sós, gyengén cukros vizet öntünk rájuk, hogy a spárgaköteg háromnegyedéig érjen. így a könnyebben puhuló fejrész a gőzben nem fő szét.