Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-04-05 / 15. szám
— Bennem még nagyon is élnek a háborús emlékek, nem lehet azt elfelejteni soha. Szinte gyerekként kellett bevonulnunk, tizenkilenc évesen, a legszörnyűbb bombázásokat éltük meg Németországban. Egészen Göttingenig, Hannoverig jutottunk el, ott estünk hadifogságba. Nem, ezt soha többet nem szabad megengedni. Kackó Mária villanyszerelő, a brigád legifjabb tagja: — Az ember újságot olvas, tévét néz moziba jár, nem lehet nem tudni arról, hogy mi történik a világban. A férjem most katona, és én sokszor remegve gondolok arra, mi lenne, ha ... Mi nyugodtan akarjuk leélni az életünket, gyerekeket akarunk... Cséry György technológusnak két fia van, egy hétéves és egy nyolchónapos: — Meg vagyok győződve róla, hogy ahol emberek élnek és cselekedni tudnak a béke érdekében, azokkal meg lehet gátolni a háborút. Tehát minden megmozdulásnak, akár világközgyűlés, akár békemenet, tüntetés, vagy bármi más akció, van értelme! Lukovics Gyula, a brigád 29 éves tagja a legfiatalabb apuka, kéthetes a kisfia: — Apám hadifogságban volt, ami őt érte, ne érjen többé senkit. Persze, nemcsak arról van szó, hogy ne legyen háború, hanem arról is, hogy meg kell állítani a fegyverkezést. Minket visszafog a fejlődésben, s egyáltalán, csak azoknak jó, akiknek hasznot hoz. Nekünk nem. És szükség van minden megmozdulásra, mert ezek révén mindig szélesebb rétegek értesülnek arról. hogy az emberek többsége valóban békét akar. Mária Dósévá és Ludovít Halmo, a műszaki iroda két fiatal mérnöke is a fegyverkezés következményeire gondol: — Az a rengeteg pénz, évente négy és fél-ötmilliárd dollár, a haladást gátolja. Egy atom-tengeralattjáró árából sok kórház, iskola épülhetne fel. A fegyverkezésre költött milliárdok bőven ele-1. Csiba Zoltán, osztályvezető 2. Ibolya László 3. Gál Zoltán 4. Gejza Ziak. brigádvezető 5. Lukovics Gyula 6. A brigád tagjai gendők lennének a világ élelmezési és egészségügyi gondjainak a megoldására, az Írástudatlanság felszámolására, az elmaradott országokban és másutt szükséges szociális programokra ... Ibolya László konstruktőr-gépész hatéves volt, amikor a front elérte Komáromot : — Hogy mi az, amitől a legjobban féltem? Pontosan emlékszem: a bombázásoktól! Csakhogy egy harmadik világháborúban, azt hiszem, erre nem is kerülne sor. Előbb minden elpusztulna, felperzselödne, és én nem hiszem, hogy maradnának túlélők... Feljegyezte: LÁNG ÉVA még egy érdekesség: az ajakrúzs divatjának Franciaországban behódoltak a férfiak is. André Gide úgy vélte, miért ne legyünk a szépségápolásban is „egyenjogúak”; Jean Cocteau késő öregkoráig használta a rúzst, mint a testápolás természetes kellékét, mondván: „Ha az embernek csak arra való lenne a szája, hogy táplálkozzék, nem mondom, dehát . . Thomas Mann és Hemingway a finoman rúzsozott női ajkat elragadóan bájosnak találta. Az édes „eperajkak" dicséretével a magyar irodalom sem fukarkodik. Csak az illemtanok (úrilányok számára) ítélték el a szépítkezés „kotyvalékait”, s a templomok szószékeiről hangzottak el dörgedelmek a sátán eme kísértéseiről. A fasiszta pángermán „er-1 köles" megvetette használatukat: „A német nő nem festi magát! A német nő szépsége árja tisztasága!" A szépségápolás száz év alatt, ám főleg a második világháború után óriási, jövedelmező iparággá terebélyesedett. Ma már nem írók, művészek reklámozzák a kozmetikumokat, hanem reklámszakemberek egész ármádiája. Tudomány lett az arc kikészítése, naponta tűnnek fel az új készítmények. A klaszszikus nagy divatcégek, hogy az üzlet még jobban menjen, kozmetikai „melléktermelésre" is berendezkedtek. A Chanel-parfüm és a Dior-rúzs is divatcégek termékei. Ám míg száz évvel ezelőtt csak a zöld festékanyag mérgezett, addig ma a legkülönbözőbb vegyi anyagok okoznak súlyos egészségkárosodást. Ki hinné például, hogy a hexalchlorophen nevű mérgező anyagot, amely a sevesói tragédiát okozta, a nyugatnémet kozmetikai ipar a tini-készítmények alapanyagaként használja?! Arzén és ólom, bárium, rákkeltő nehézfémek stb. a megengedettnél jóval nagyobb százalékban találhatók a legtöbbet reklámozott kozmetikai készítményekben. Az orvosok, a vegyészek szaklapokban közzétett elemzései már évek óta pusztába kiáltott szavak, a jóléti fogyasztói társadalmakban a fogyasztás a fontos. Az Egyesült Államokban például 169 vegyi elemzéssel felülvizsgált hajfesték közül 150-et találtak az egészségre károsnak, s gyártásuk leállítását ajánlották. Az ajánlás azon ban — ajánlás maradt. Az NSZK-ban a kozmetikai ipar legtöbbet használt tartósító anyaga a formaldehyd, amely hosszú időn keresztül használva kis adagokban is — az állatkísérletek bizonyítéka szerint — rákos daganatot okoz. S egy másik nyugatnémet orvosi szaklap adata: a hatvanas évektől számítva megkétszereződött a nőknél a börrákos megbetegedések száma. Dehát más az orvosi szakvélemény és megint más a fogyasztóért folytatott könyörtelen harc. Ez utóbbinak napjainkban a legsiralmasabb vadhajtása Amerikában a makeup kazetta — alapozó és színező krém szemfestékkel, ceruzával, ajakrúzzsal és fényesítővei —: a három-tizennégy éves korosztály számára, mondván, a jövő szépségkirálynőit sohasem lehet elég korán a hódítás művészetére tanítani. . —gé— Százéves az ajakrúzs
