Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-03-29 / 14. szám
... de nemcsak az enyém Azok közé az értékek közé, melyeket a magaménak mondhatok, és tatán soha másként mint birtokos raggal nem mondtam ki, oda tartozik a szülővárosom. Az enyém a ház, amelyben születtem, s ma is birtokomban érzem az udvart, mely sivár volt, szürke és kopott fs ha a gróf úr otthon méltóztatott lenni, még a napos oldalán sem mutatkozhattam), de a képzeletem hol virágos kertté, hol vadregényes erdővé varázsolta. Ma az újjá épített, szökőkutas udvaron nyári vasárnapokon kamarazenét hallgathatok, s a grófék egykor üresen kongó pompás termei megnyíltak a művészetek előtt. Es előttem is. Enyémek a tavaszi napsugárban fürdő terek, a templomtornyok, s a keskenyen kanyargó Lakatos utca. Örülök, mint a magaménak, amikor látom, hogy a régi házait, azt is, amelyikben a hagyomány szerint Mátyás király szállt meg, aládúcolták, felállványozták, építik-szépítik; türelmetlenül várom, hogy végre készen legyen, s végre büszkén mutogathassam : ugye, milyen csodálatos kis utca ?! Enyém a ügeti park, évszázados fái meghitt ismerőseim, a Téli kikötő, a régi gyár, melynek fémszaga számomra soha sem illant el apám ezüstszürke hajából. Enyém ez a város, a szélrózsa minden irányába nyújtózkodó lakótelepeivel együtt is. S bár szívemhez közelebb álltak a külvárosok kis kertes telepei, a Brenner, a Rosenheim, a Gyöngymajor, nem zúgolódom, hogy helyükre panelházak sorai épültek. Ez az élet rendje, az ember is kinövi a gyermekcipőt. De nemcsak az enyém ez a város, hanen\ már azoké is, akik a felszabadulás óta itt születtek. Csakhogy: a magukénak érzik-e ők is? A harmincöt, harmincévesek, azok, akik gyermekkorukat a panelházak közötti grundokon vagy játszótereken töltötték? Gyakran az az érzésem, hogy nem. Az örökösen rossz, sőt kifosztott telefonfülkék, az autóbuszok felszakított ülései, a szemeteskonténerek mellé szórt szeméthalmok. a halódó fiatal fenvöfa, melvet nem a szél tön ketté, a tönkretett padok, a bokrok alá dobott sörösrumosuvegek, az elgazosodott ágyasok, melyekben hosszú nyarakon keresztül fulladoznak a rózsák, az elhanyagolt, gondozatlan erkélyek, de még annyi más, hasonló mindennapos jelenség, arról tanúskodik, hogy ezek a nemzedékek sokkal kevésbé érzik magukénak a várost, amelyben születtek. Mi az oka, hogy az ember fészekrakó ösztönéből sarjadt otthont-teremtő ereje nem tud, nem képes városteremtővé is izmosodni egyben? A rohanás, a hajsza ? Az elkényelmesedés, a közönyösség ? Az időhiány, az atomjaira bomlott nagy család elmagányosodása ? Az érdeklődés és az érzelmek színképében bekövetkezett eltolódás a hidegebb színek felé? Nem tudom. Engem apám minden vasárnap, akár esett az eső, akár sütött a nap, elvitt sétálni, sorra megmutatta azt, ami a „miénk". Felnővén mágnesként vonzottak vissza kedvenc helyeink, és ilyen bizony sok volt, s alig vártam, hogy kézen fogva cseperedő gyermekeimet elvigyem őket a leltározó barangolásokra. Manapság talán mégis ez hiányzik a leginkább ? LANG ÉVA r- 7. '- lÍ 1j , A/ * Fotó: P. Leske r nő A Szlovákiai Nöszövetség hetilapja XXXI. évfolyam Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Megbízott főszerkesztő-helyettes. HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA mérnök Szerkesztőségi titkár: GYURKOVITS RÓZA Grafikai szerkesztő: ZALKA KATALIN Kiadja a Szlovákiai Nöszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata. 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség 812 03 Bratislava. Martanoviéova 20. Telefon — titkárság: 585 19: főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálal — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negvedévrc 36.40 Kés. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS. Üstredná expedícia a dovoz tlaée. 817 5V Bratislava. Uoitwaldovo nám. 6. Magyarországon teijeszti a Magyar Posta, előfizethető'bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V. „József-nador tér 1.) — Előfizetési díj: évi 180.— Ft — Csekkszámlaszám MNB 215-96162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaéíame n. p„ 042 67 KoSice. Svermova 47. Indexszám: 49413 Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Könözsi István felvételén Mária Trandziková vertcsipke nagyképe a bratislavai Városi Múzeum „A mindennapok szépsége" címmel megrendezett kiállításán. (nőit)
