Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-01-06 / 2. szám

VERONIKA GREGOROVÁ, A CSSZTSZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NŐK TÖMEGTESTNEVELÉSÉVEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE Derűs öregséget! Egyszer mindnyájan megöregszünk. Ezért már most a feladatunk, hogy biztosítsuk életünk ezen visszavonhatatlanul bekövetkező szakaszának szépségét. Szocialista egészségügyünkön kívül ezt a feladatot tűzte ki célul a Csehszlovák Testnevelési Szövetség, és ezt a célt szolgálja az idősebbek számára megszervezett tömegtestnevelési mozgalom rs. Az 1982-es év az idős emberekkel szemben tanúsított fokozott mértékű gondoskodás, az öregedés problémáival, vitás kérdéseivel foglalkozó ENSZ világkongresszus éve volt. Hazánkban is fokozott figyelemmel követtük az idős emberek életét, a tanulságokból nem .árt néhányat közzé tenni, mert a legfontosabb dolog, mely megkönnyíti, kellemessé teszi idős korunkat: a helyes életvitel, gyermekkorunktól halálunkig. Annak ellenére, hogy ma már ismerjük a maga­sabb életkorban lejátszódó folyamatokat befolyáso­ló pozitív és negatív tényezőket, s hogy a „többet ér a megelőzés, mint az utólagos kezelés" elvét valljuk, a megelőzési szabályok és intézkedések általános elfogadtatása előtt még nagy akadályok tornyosul­nak. Ennek több oka is van, de az elsődleges okok magában az emberben rejlenek, aki csak a jelent látja, akiben az adott pillanatban csak a halhatatlan­ság, a sebezhetetlenség illúziója él, betegségre és halálra csak akkor gondol, ha már maga is megbete­gedett. Pedig felnőtt- és időskorunk jó testi és szellemi erőnlétének, kiegyensúlyozott teljesítőké­pességének érdekében a megelőzéshez kell folya­modnunk. A felnőtt- és időskorban leggyakrabban jelentkező betegségek kialakulásánál az öröklődé­sen kívül nemcsak a környezet bír meghatározó jelleggel, hanem az életvitel is — vagyis minden, ami közvetett vagy közvetlen módon összefügg a helyes táplálkozással, a vér magas zsír- és cukorszintje, a kövérség, a magas vérnyomás, a cigarettázás, s nem utolsósorban — a kevés mozgás. Hosszú, termékeny élet, magas kor, de ugyanak­kor friss test és lélek ... ez az emberiség ősi vágya, orvosok, költők, gondolkodó figyelmének közép­pontja, munkájának célja. Hippokratesz több, mint kétezer évvel ezelőtt leszögezte a következőket: „Testünk különböző feladatokat ellátó részei akkoV maradnak egészségesek, akkor fejlődnek és élnek meg sikeres öregkort, ha mértékletesen használtat­nak, s ha edződnek a megszokott munkában; de ha nem használják őket, nő a betegségekre való hajla­muk, fejlődésük megáll és bekövetkezik beteges öregedésük." Ma sincs ez másképpen. A keveset használt és keveset tornáztatott szervek elcsökevé­­nyesednek. A hosszú élet és sikeres öregkor elengedhetetlen feltételeként elkönyvelt, egész életünket betöltő ak­tív testi, lelki és társadalmi tevékenység, a kellemes, örömteli tapasztalatok, élmények fontosságának vizsgálatával az utóbbi években több tudós is foglal­kozik. Egy londoni kutatócsoport például Abházia hegyi síkságainak, Grúzia, a Kaukázus és a Szovjet­unió más részeinek, valamint Ecuador, az Andok magaslatainak. Kasmír pakisztáni részének lakosait vizsgálva annak okát kutatta, hogy az itt élők — az ún. „emberiség elitje" — többsége miért éli túl 100. esztendejét, míg a világ más tájain 100 00 személy közül csak kettő-háromról mondhatjuk el ugyanezt. A kutatók megállapításai és következtetései min­den kétséget kizáróan tanulságosak. A legfontosabb tényező ugyanis, amely megmagyarázhatja a hosszú életkort, a lakosoknak a környezetükhöz való viszo­nya. Az említett tájakon az idős emberek a fiatalok tiszteletétől övezve változatlanul érintkeznek a la­kosság többi részével, naponta végeznek fizikai munkát s a társadalmi életből is kiveszik a részüket. Rengeteget mozognak, legtöbb esetben gyalogosan kelnek útra, amúgy egyetlen „közlekedési eszközük" a ló. S ezek a hosszú életű emberek kitűnő egész­ségnek örvendenek, látásuk éles, hallásuk jó! S a táplálkozás? Kevés húst és állati eredetű zsiradékot fogyasztanak, de annál több tejet, tejterméket, le­vest, gyümölcsöt, zöldséget, mézet. Cukrot egy sze­met sem. Keveset cigarettáznak, s csak 12 százalé­kuk iszik alacsony alkoholtartalmú bort, de azt is csak étkezés után. Több tucat hasonló témájú kutatás eredményét sorolhatnánk fel, de minden tudós véleménye egye­zik abban, hogy az idős, egészséges embereket a következőképpen jellemezhetjük: munkával töltött élet, állandó testi és lelki tevékenység, kertészkedés, mozgás és séta a friss levegőn, kerékpározás, úszás, tánc. Mindez azt bizonyítja, hogy a mozgás a hosszú és egésszéges élet egyik legfontosabb feltétele. A ma­gasabb korban észlelt testi elváltozások, a szervek működőképességének csökkenése, az izmok és a mozgás szerveinek merevedése, de ugyanakkor a légzörendszerben tapasztalt módosulások is nagyon hasonlítanak a kevés mozgásból eredő változásokra. Szamos kísérlet bizonyítja, hogy a helyes mennyi­ségben „adagolt" sport és más fizikai tevékenység az 50—60, sőt 70 esztendős emberek lelki egyen­súlyát és élettani folyamatait is kedvezően folyásolja be. Annak ellenére, hogy idős korban a versenyszerű sportolásnak több akadálya van, sok idős ember szeret és tud még versenyezni. A moszkvai olimpia árnyékában, 1980 augusztusában Helsinkiben meg­tartották a könnyüatléta-veteránok második Euró­­pa-bajnokságát, mintegy 1000 résztvevővel. 40 éven felüli férfiak és 35 éven felüli nők versenyez­hettek itt. A legidősebb versenyző életkora túlhalad­ta a 80 esztendőt. Hazánkat ötvenketten képviselték — 9 arany, 11 ezüst és 10 bronzérmet nyertek. Pedig ugyancsak mostoha körülmények között jutot­tak el a bajnokságra! Saját költségükön utaztak és tartózkodtak Helsinkiben, saját sátorban laktak, sa­ját készleteiket fogyasztották. A mozgás és fizikai tevékenység nagymértékben kihat a lelki egyensúlyra. Hadd idézzek egy idevágó, igen szellemes mondást: „ha agyad lágyságára vagy kíváncsi, tapogasd meg végtagjaid izmait!" Nem véletlen tehát, hogy az SZSZK össztársadal­mi gerontológiai programja, amelyet az SZSZK kor­mánya 1980. május hetedikén hagyott jóvá, elren­deli, hogy a CSSZTSZ „zsenge gyermekkortól az öregkorig kiterjedő tömeges méretű, anyagilag nem megterhelő testnevelés és sport feltételeit teremtse meg és szervezze azt, függetlenül a lakosok lakhe­lyétől, az évszakoktól, a munkahelyi túlterhelés ki­egyensúlyozása, az egészségi állapot javítása, a szabad idő kitöltése és az aktív öregkor elérése érdekében. Meg kell teremteni a feltételeket az idős polgárok aktív testnevelésére, a turisztikára és más megfelelő sportágakra. Ezért fontos a tömegtestnevelési mozgalom. Hi­szen nem kerül óriási összegekbe, nem függ az időjárás szeszélyeitől, mindig és mindenütt, korra való tekintet nélkül védi egészségünket, életünket. Tanuljuk meg helyesen adagolni a megterheléseket, s válasszuk a nekünk — korunknak, munkánknak, lakóhelyi lehetőségeinknek — legmegfelelőbb spor­tot. A kellemes, boldog öregkort alapozzuk meg vele. (hű 3)

Next

/
Thumbnails
Contents