Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-12-20 / 51-52. szám

keznek az öltönyökön is. A zakók vonala nem változik, jellemző a ké- .»• nyelmes mellbőség, az l anyag jellegétől és az \ alkalomtól függő a fa- \ zonmegoldás. A fehér 1 zakó sálgallérját keskeny fekete paszpól szegi. Érdekes fehér-fekete csíkozású az ing, és a tavalyinál lényegesen kisebb a masni.

3. A sötétebb alapszínű kötött ruhán jól érvényesül a színes csíkozott díszítés vagy egyéb, élénk színű betét, fémszálas, selyemzsinóros rátűzéssel. A ruha bő ujját az alkaron keskeny mandzsetta fogja össze, szoknyája széle fodrosán hullámos. A nadrágos együttes felsőrészén virágszirom szerűen beépített a színes díszítés.

4. A kék-fehér csíkmintás selyemruha bőségét öv fogja össze, buggyos ujja keskeny gombolós mandzsettában végződik, nyakát hátrafelé lenyúló sálgallér szegi. A férfi öltözéke egyike a legdivatosabbaknak : a sötét mellényt és nadrágot azonos szövésű pasztellszínű kétgombos zakó egészíti ki.

5. A klasszikus fekete öltöny kétsoros gombolása A fehér puplin inghez fekete masnit visel a maneken. A női alkalmi kezeslábas anyaga gyapjúzsorzsett, a mell fölött több soron bújtatott gumipánt rögzíti, mely fölött az anyag fodorszerű szegőt képez. A nyakban hátracsapott sál, szükség esetén a vállkendő szerepét is betöltheti. Az estélyi öltözékhez divatos egyoldalú függő ezúttal gyöngyházból készült.

6. A kötött ruhákon jól érvényesül a színkontraszt, az élénk és pasztellszínek merész elegyítése, gyakori nagy színes felületek — háromszögek — alkalmazása. A ruha alját ilyenkor színben azonos selyemszalag szegi. Ünnepélyessé teszi a kötött fekete ruhát a csipkemintájú betét, amely ezúttal a derék felé elkeskenyedik.